A 2009/2010 -es szezon utolsó hazai meccsén nem sikerült győzelemmel elköszönni a hazai publikumtól. A félidei kétgólos előnyünket a vendég Csurgó nem csupán behozta, hanem a végén három góllal jobbnak is bizonyultak.
Tudtuk, hogy nehéz meccs lesz, hiszen nálunk a műtétje után nem játszhatott Szöllősi Bence, aki a tavasszal meghatározó játékosa volt a csapatnak. Így a hiánya nem egyszerűen azt jelentette, hogy egyel kevesebb felnőtt játékos ül a padon, hanem jelentősen leszűkítette a variációs lehetőségeinket is. Ráadásul csurgói ellenfeleinket fűtötte a visszavágás vágya is, hisz a Magyar Kupában éppen itt, ezen a pályán bukták el a legjobb négybe kerülést, ráadásul két hete hazai pályájukon is fordítani és nyerni tudtunk ellenük.
Nagy adok-kapokkal indult a találkozó. Ez tükröződött a felváltva esett gólokban és a felváltva esett kemény ütközésekben. Feltűnő volt, hogy a játékvezetők nem veszik észre, vagy ha észreveszik nem torolják meg a labda nélküli szabálytalanságokat. Egy meccsnek az elején lehet megadni az irányát, hangulatát. Gyorsan észrevett és a csírájában megtorolt szabálytalanságok után a játékosok visszavesznek, tudják, hogy meddig mehetnek el. Ellenkező esetben az ilyen megtorolatlan akciók reakciókat eredményeznek és akkor már nehéz megálljt parancsolni. A későn és főleg következetlenül alkalmazott büntetések, meg csak olajat öntenek a tűzre. Sajnos ez a játékvezetői felfogás vezetett Tombor Csaba súlyos sérüléséhez, melyről a hírek rovatban részletesen beszámoltunk.(http://www.balatonfuredikc.hu/hirek.php) Biztos vagyok benne, hogy egy kézben tartott mérkőzésen nem alakulhatott volna ki ilyen szituáció. A súlyos szabálytalanság két perces kisbüntetéssel való "lerendezése" meg csak azt támasztja alá, hogy a játékvezetők nem voltak urai a mérkőzésnek, az ítéleteiknek. Rossz felfogásban, a szabálykönyvben leírtak és részletes magyarázataik figyelmen kívül hagyásával bíráskodtak. Természetesen nem ezért kaptunk ki, de ez is a szigorú tényekhez tartozik.
A 12. percet követően (5:5 után) egy emberelőnyt kihasználva két góllal ellépett a Csurgó, majd egy újabb emberelőnyös helyzetből ezt még növelni is tudták. Ekkor Tombor emberhátrányból faragni tudott a különbségen, de a 19. percben már újra hárommal mentek a vendégeink. Ekkor egy, a félidő végéig tartó gólcsönd következett a csurgói oldalon, amiben mi - szerencsére - csak öt percig voltunk partnerek, majd Pásztor vezérletével megfordítottuk az eredményt és előnnyel vonultunk pihenőre.
Nem sokáig tartott ez az előny, mert a második játékrész elején azonnal egyenlítettek a vendégeink. Ekkor még egyszer - és sajnos utoljára - mi vezettünk, de aztán a 39. percben elfogyott a tudomány. 14:14 után öt gólt kaptunk, amire csak Tombor egy góljával tudtunk válaszolni. Ekkor jött az az ominózus ötvenedik perc, amikor a labdával elfutó és gólhelyzetbe kerülő Tombort oldalról elgázolta Dömös. Az egyértelműen a játékos testi épségét veszélyeztető és nem a labda megszerzésére irányuló mozdulat súlyos sérülést okozott. Tombort a mentő vitte el és az első diagnózis: részleges szalagszakadás a dobó vállában. Műtét és több hónapos kihagyás. Mindez négy gólos csurgói vezetésnél!
A megítélt hetessel, majd Horváth góljával még felcsillant a kiegyenlítés reménye, de a gyors egymásutánban ellenünk befújt heteseket Oláh kíméletlenül értékesítette. Támadásainkat pedig elsiettük, a kialakult helyzeteket pedig elpuskáztuk. Így három góllal jobbnak bizonyultak a vendégek.
A meccs végén persze nagyon hiányzott Tombor Csaba is. Talán, ha a pályán marad másként is alakulhatott volna a végjáték. De én nem erre fognám a vereséget, mert a négygólos hátrány még a sérülése előtt alakult ki. 22 kapott góllal meccset lehet nyerni, de ehhez kevés a 19 lőtt. Ma a támadójátékunk volt szürkébb a megszokottnál és nem akadt egyetlen olyan játékosunk, aki magával tudta volna ragadni a többieket. Mindenki becsülettel rakkolt, cipelte a zongorát, de nem volt aki egy kis pluszt tett volna hozzá. Ma hiányoztak a szólisták.
Sajnos Tombor Csaba kiesésével újabb meghatározó játékossal lettünk kevesebbek, sőt egyáltalában kevesen vagyunk, hiszen a felnőtt keret létszáma 12 főre olvadt. Jó, hogy két hét múlva vége a szezonnak, melyben teljesítettük az alapvető bajnoki célkitűzésünket és messze túlteljesítettük a Kupa álmainkat: bronzérem és KEK-indulás, ráadásul hazai pályán érve el ezt a diadalt. Ez marad meg a füredi publikumban és nem a mostani kisiklás.
Budapest Bank Liga, rájátszás az 5-8. helyért:
Balatonfüredi KSE–Csurgói KK 19:22 (11:9)
Balatonfüred, 500 néző. Vezette: Ágnecz, Sipos
Balatonfüred: Szathmári - Tombor 5 (3), Bakos D. 1, Salamon, Kovács Gy. 3 (2), Frey J. 2, Pásztor 5. Csere: Szabó T. (kapus), Németh L. 1, Horváth R. 1, Kis Á. 1, Lelkes. Edző: Sótonyi László.
Csurgó: NIKOLICS - Fodor 2, Oláh 4 (3), FREY T. 4, Józsa 2, Dömös 4, Császár 2. Cs: Pallag (kapus), Szabó B., Kökény 1, Gelley 1, ERDÉLYI 2, Nagy M., Cifra. Edző: Vörös Károly.
Az eredmény alakulása. 7. p.: 3:2. 16. p.: 5:8. 27. p.: 10:9. 34. p.: 13:11. 38. p.: 13:14. 46. p.: 14:17. 56. p.: 17:20
Kiállítások: 14, ill. 14 perc
Hétméteresek: 5/5, ill. 3/3
Edzői nyilatkozatok
Sótonyi László: – Kritikán aluli, gyenge támadójátékunk miatt veszítettünk.
Vörös Károly: – Bebizonyítottuk, hogy nemcsak küzdeni, hanem játszani is tudunk, Tombor sérülését sajnáljuk, jobbulást kívánunk neki.