Tekerjük vissza az idő kerekét úgy körülbelül 110-120 évvel a XX. század elejére! Ha ezzel megvagyunk, nézzünk szét Veszprémben és mondjuk el, mit látunk! A polgármestert Szeglethy Györgynek hívták, őt követte a városvezetői székben Komjáthy László. Ekkor épült meg a Petőfi Színház épülete, a Postapalota és Vármegyeháza is, ahogy az első omnibusz is ezekben az időkben indult el Balatonalmádi irányába. A városba ezekben az években vezették be az elektromos áramot, valamint kiépült a szennyvízhálózat is. Mindezek az információk persze könnyedén kinyerhetőek korabeli újságcikkekből, vagy levéltári iratokból, de hogy milyen volt a hétköznapi kulturális élet Veszprémben azelőtt egy évszázaddal, hogy a város megkapta volna az Európa Kulturális Fővárosa címet, arról inkább sejtéseink, illetve következtetéseink lehetnek.
Lehet, elsőre meglepő az állítás, de Veszprém századeleji társadalmáról nagyon sokat elárul az, hogy ekkor élte fénykorát többek közt a Korona szálló, valamint az „Elit” kávéház is. Előbbi a mai Mackó cukrászda épületében, utóbbi a Hangvilla, illetve a mellette lévő park helyén. Ugyanis ahol megteltek a kávéházak, azokon a helyeken garantált volt, hogy a helyi társadalom egy erősen polgáriasodott, a kultúrára, közéleti eseményekre érzékeny közösségből áll össze. Nem volt ez másképpen tehát Veszprémben sem.
Hogy mire alapozzuk ezt az állítást, arra Serfőző Krisztina ad választ, aki amellett, hogy kávérajongó, a Kávéházak éjszakája rendezvénysorozatnak is az ötletgazdája és főszervezője. Utóbbi szerep még fontos lesz, hogy megértsük, hogyan kapcsolódik össze az 1900-as évek veszprémi embere a ma élővel, viszont mielőtt ebbe belemennénk, Krisztina segítségével távolabbról is megvizsgáljuk a kor magyar társadalmát egy kávéházi kirakaton keresztül.
A kiegyezés utáni évtizedeket éljük, a magyar polgári társadalom kezd megerősödni, ezzel pedig a hétköznapok részévé válnak a klasszikus értékek is. Az emberek közül egyre többen kapcsolódnak be a közéleti eseményekbe, egyre szélesebb körben kerül az érdeklődés középpontjába a kultúra is. Ebben annak is nagy szerepe volt, hogy Magyarországon egyszerre ment végbe a gazdasági és a kulturális fellendülés, ezek pedig egymás hatását erősítették és nyitották ki az érdeklődését számos embercsoportnak az országban. Elődeink pedig a kávéházakban találták meg maguknak azt a közeget, ahol szabadon véleményt cserélhettek közéletről, irodalomról, színházról, politikáról, egyszóval az őket körülvevő világ dolgairól. Nem véletlen, hogy például a budapesti New York kávéház 400 újságot is járatott, hogy kielégítse vendégei tájékozódási vágyát. De, ami ennél is fontosabb, igazi közösségek alakultak ezeken a helyeken, ahová egyszerre jártak megpihenni és szellemileg felfrissülni a magyarok.
Ebben az időben Budapesten nagyobb kávéházi kultúra volt jelen, mint Bécsben, nem véletlen hívták a fővárosunkat kávénagyhatalomnak abban az időben.
Aztán a világháborúk és az ismert XX. századi sorsfordító események miatt ezek a kávéházi közösségek kikoptak, átalakultak, viszont a szellemiségük mégsem tűnt el teljesen. Pontosabban az igény nem tűnt el, hogy felélesszék azt.
És itt kapcsolódik össze a 2018-ban elindított kezdeményezés a múlt század elején virágzó kávéházi kultúrával. A Kávéházak éjszakája ugyanis éppen ezt a miliőt hivatott újjáéleszteni. Azokat a közösségeket, akik nyitottak a kultúrára, mindezt egy könnyedebb közegben, ahol az éberséget és folyamatosan zajló beszélgetéseket a forró fekete ital tartja ébren.
Serfőző Krisztinát saját elmondása szerint jól ismerik a budapesti kávéházakban. Megvannak a kedvenc bejáratott helyei, ahol már előre tudják a rendelését és azt is, hogy melyik sarokba szeret elvonulni egy könyvvel, főleg József Attila, vagy Pilinszky kötetekkel. Krisztina tehát azon emberek csoportjából való, akik újra képviselik a korabeli kávéházak szokásait. Viszont azt is meg kell jegyezni, hogy a XXI. század ritmusát felvéve, ma már nem csak a kultúrában való elmélyülést keresők célállomásai a kávéházak, sok szabadúszó egy laptoppal innen bonyolítja le munkáját is, egy rögtönzött irodát létesítve az asztalán a gőzölgő kávé társaságában. De ugyanígy üzleti találkozók, baráti összejövetelek színhelyei is ezek a speciális vendéglátóhelyek, amelyek még legbelül ott hordozzák magukban a múlt század értékeit.
De, ami az egyik legfontosabb Krisztina szerint, a társaságnak, ami egy kávéházban összejöhet valójában gyógyító ereje van. Ilyenkor nem érezzük magunkat egyedül, közösen éljük meg az élményeket, így pedig a nehezebb időszakon is jóval könnyebben lehet átlendülni, ha az ember kávéházakba jár.
2018-ban Krisztina Budapesten indította el a Kávéházak éjszakája rendezvényét. Akkor 30 helyszínen közel 70 programmal vágtak bele, ami a következő évre már 100 programra duzzadt.
Veszprémbe először a tavalyi évben látogatott el a rendezvény, nem titkoltan az Európa Kulturális Főváros programnak is köszönhetően és vált nagyon hamar egyértelművé, hogy a veszprémi közönség is legalább annyira nyitott az igényes, mégis lazább, kávéházi közegben szervezett eseményekre, ahogy a budapesti polgári gondolkodású társaik.
Idén ezt folytatva Veszprémben 18 helyszínen körülbelül 40 programmal várják az érdeklődőket október 20-22 között, amelyek közt irodalmi és zenés események is megtalálhatók. A részletes programok között lejjebb görgetve lehet tájékozódni, de a szervezők felhívják a figyelmet arra, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel folyamatosan fogynak a helyek, így érdemes időben regisztrálni, vagy a helyszíneken érdeklődni a létszámról.
Az pedig senkit ne tántorítson el, hogy hazánkban az esti kávézás nem tartozik a megszokott rutinhoz. Ahogy az olaszok is csinálják, vacsora után egy presszó után még éjfélig is fent vannak, hogy közösen kibeszéljék magukból, ami bennük van.
Mielőtt elmélyedne bárki is a programok között, egy játékra hívjuk olvasóinkat, ahol kávéval és teával kapcsolatos zsebkönyveket lehet nyerni, a főnyeremény pedig Dragomán György főzőskönyve. Ehhez nem kell mást tenni, mint a következő három kérdésre elküldeni a helyes válaszokat a jatek@vehir.hu címre egészen október 20. déli 12 óráig. A nyerteseket szerkesztőségünk e-mailben értesíti majd.
A LEGENDA SZERINT EGY ETIÓP PÁSZTOR FEDEZTE FEL A KÁVÉ ÉLÉNKÍTŐ HATÁSÁT. HOGYAN?
A) Unalmában a kávécserje bogyóit eszegette
B) Észrevette, hogy a kávé termésének lelegelésétől a kecskék felélénkülnek
C) Elfogyott a tea, valami újat kipróbált helyette
HOGY EJTJÜK HELYESEN?
A) eszpresszó
B) expresszó
C) espresszó
MILYEN SZÍNŰ AZ ÉRETT KÁVÉCSERJE, MELYBEN A KÁVÉBAB TALÁLHATÓ?
A) zöld
B) piros
C) barna
D) sárga
