A fórumon Brányi Mária alpolgármester elmondta, a 2021-27-es uniós fejlesztési ciklusban Veszprém várhatóan 12 milliárd forintos keretből gazdálkodhat majd, melyet a fenntartható városfejlesztési stratégia mentén fognak felhasználni. A stratégia kapcsán a nyár elején már kikérték a lakosság véleményét, azóta pedig a finisbe érkeztek az előkészületek, mielőtt azonban a bizottság elér kerülne a stratégia tervezete és elkészülne a teljes, konkrét terveket megfogalmazó program, még lehetőség van írásban további véleményezésre – ehhez a közel 300 oldalas dokumentum elérhető a város honlapján.
A tervezet összeállításában a HÉTFA Kutatóintézet volt a város segítségére, melyet Baranyai Zsolt városfejlesztési igazgató ismertetett. Mint mondta, a dokumentum Veszprém 2030-ig tartó városfejlesztési stratégiájával összehangoltan készült, mely célként tűzi ki, hogy a következő évtizedre a megyeszékhely stabil pozíciót foglaljon el Európa kulturális térképén, Veszprém és a Balaton regionális egysége erősödjön, a magas életminőséget biztosító szolgáltatások széles körben elérhetőek legyenek és Veszprém a digitalizáció nyújtotta lehetőségek mintavárosává váljon. A most elkészült stratégia végigveszi a város részletes környezeti, társadalmi és gazdasági helyzetét, a kockázatok és lehetőségek értékelése mellett pedig konkrét beavatkozásokat is megfogalmaz öt kiemelt területen: a prosperáló, a zöldülő, a digitális, a megtartó és a kiszolgáló város dimenziójában. A dokumentum emellett tartalmaz nyolcvan projektjavaslatot, amelyek között szerepel EKF megvalósítású és a 8-as út szélesítésére vonatkozó terveket is.
Kiss Renáta, a Stratégiai Iroda EKF és Nemzetközi Projektkoordinációs csoportjának munkatársa beszámolt arról is, hogy a fenntartható városfejlesztési stratégiával párhuzamosan, az URBACT program keretében ugyancsak keresi a megyeszékhely a kitörési pontokat. Ez a 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszerre alapoz, melynek formálásában Magyarország a kezdetek óta aktívan részt vesz. A keretrendszer összesen 17 fenntarthatósági célt fogalmaz meg – többek között a szegénység felszámolását, a minőségi oktatást, a szárazföldi ökoszisztémák védelmét, fenntartható városokat és közösségeket –, melyek mindegyikét ugyan Veszprém nem tudja megvalósítani, de az URBACT hálózatán keresztül, a fenntarthatósági munkacsoport szakembereivel együttműködve igyekeznek lokalizálni a fenntarthatósági célokat.
Ezek között szerepel például a vízgazdálkodás, mely a stratégia bemutatását követő lakossági fórumon is felmerült a kérdések között. Erre vonatkozóan a dokumentum több javaslatot is megfogalmaz, többek között a csapadékvíz megtartására és elvezetésére vonatkozóan, melyeket korszerű víztározók kialakításával oldana meg az önkormányzat Csatáron, illetve a 8-as út következő fejlesztésénél is szó esett a csapadékvíz lefolyásáról.
A fórumon továbbá szóba került az Aranyosvölgyi híd építése, valamint a városi fák kivágása, melynek kapcsán az önkormányzat a zöldstratégiában vállalt kötelezettséget arra, hogy a kivágott fákat kétszeresen pótolják vissza, de a magán vagy eltérő tulajdonban lévő zöldfelületek csökkenésének megelőzésére is alakítottak ki tervet azáltal, hogy a díszfák kivágását engedélykötelessé tették.
