A világháború végkimenetele már kezdett egyértelművé válni, amikor 1945 tavaszán a németek az európai hadszíntéren még egy utolsó nagy ellentámadásba indultak a szövetséges erőkkel szemben. A hadműveletet „Tavaszi ébredésnek” (Unternhemen Frühlingserwachen ) hívták és március 6-án indították meg nem máshol, mint a Balaton és a Velencei-tó közti területen.
Adolf Hitler állítólag ígéretet tett Szálasinak, hogy az ellenséges erőket egészen a Kárpátokig fogják visszaszorítani. Valójában azonban egy célja volt a támadásnak, megvédeni a zalai olajmezőket, amelyek akkor az utolsó utánpótlásai voltak a Harmadik Birodalomnak.
Német Tiger II(H) harckocsik a Dunántúlon, a Tavaszi ébredés hadművelet idején FORRÁS: WW2
A németek részéről 10 páncélos- és 12 gyalogoshadosztály, összesen mintegy 220 ezer fő, valamint a 3200 löveg és a 656 harckocsi, illetve rohamlöveg vonult harcba, velük szemben a 3. Ukrán Front öt hadserege, összesen 37 hadosztály 465 ezer ember, 6463 löveg és aknavető, valamint 400 harckocsi, illetve önjáró löveg állt szemben.
A támadás március 6-án indult és a kezdeti harcokban a németek értek el sikereket, viszont alig 10 nap elteltével páncélosaik 2/3-át már elveszítették. Bár a magyar tábornokok állítólag felhívták a németek figyelmét arra, hogy a Sárvíz térsége tavasszal az olvadások idején nem alkalmas arra, hogy tankokkal vonuljanak harcba, a Führer nem foglalkozott ezekkel a figyelmeztetésekkel.
A Tavaszi ébredés hadművelt harcai térképen FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Beszámolók szerint megesett olyan is, hogy a mocsaras lápba beragadt több tonnás tanokat a németek a felrobbantották és úgy menekültek a védvonalak mögé, holott Hitler parancsba adta, aki visszavonul, az árulást követ el. Állítólag a híres német tábornok, Sepp Dietrich a lovagkeresztjét a nyakából letépve és földhöz vágva üvöltötte, hogy „Adolf megőrült!” amikor megkapta a táviratot a visszavonulás tiltásáról.
Josef (Sepp) Dietrich, ( a kép bal szélén) a 6. SS-páncéloshadsereg parancsnoka FORRÁS: BUNDESARCHIV
Március 16-ra a szovjet erők összevonása után és a németek utánpótlásának hiányában teljesen megfordultak a harcok és immáron a Harmadik Birodalom erői kényszerültek védekezésre.
A szovjetek aztán a Velencei-tótól északra elindították az offenzívát, ami Várpalota-Veszprém-Győr irányába fejlődött, célja pedig Bécs volt. Április elejére elérték, hogy Magyarország utolsó településéről is kiverjék a német csapatokat.
Március hatodikán indult el a német áttörési kísérlet a dunántúli fronton FORRÁS: BUNDESARCHIV
A Balaton környékén nem csak a Tavaszi ébredés harcai zajlottak, számos légi csatának is tanúja volt a tó. Ezeknek az emléke pedig nem csak a történelemkönyvekben él, feltételezések szerint még ma is rejtenek roncsokat az iszap alatti részek.
A háború utáni évtizedekben számos lelőtt repülőgépet találtak, ráadásul volt, amelyiket ki is emelték a partra. A megtalált roncsok között voltak magyar, német, szovjet, amerikai, brit és román gépek is.
Habár a háború 1945-ben befejeződött, az első gép kiemelésére mégis 1973-ig kellett várni. Akkor Alsóörs közelében egy helyi horgász segített a nádasban megtalálni annak a szovjet IL-2-es gépnek a roncsait, amit még a harcokban lőttek le. A kiemelés után a gépben még a pilóta csontjait is megtalálták, amit felajánlottak a szovjet nagykövetségnek, hogy hősi halottjukként eltemethessék méltó tiszteletadás mellett.
A szovjet diplomaták viszont közömbösek maradtak, így a katona földi maradványai sokáig egy ládában pihentek a búvárok irodájában. Csupán a rendszerváltás után szállították el Moszkvába azokat végső nyugalomba helyezve.
A vesztes német oldalról is találtak roncsokat a Balatonban, 1996-ban Balatonföldváron egy Junkers-88 típusú felderítőgépet hoztak a felszínre. Habár a szerkezet 50 évet pihent az iszapban, elektromos berendezéseinek egy részét még sikerült beindítani, sőt, állítólag a kerekében a nyomás sem csökkent le ennyi idő után sem. Ma ezt a gépet a berlini technikai múzeumban őrzik.
Persze, ahogy ennyi idő távlatából lenni szokott, mára több legenda is feléledt, hogy mit rejt még a Balaton mélye a II. világháború korszakából. Az egyik ilyen elbeszélés három német tigristankról szól Tihany mellett, amik a jégbe beszakadva süllyedtek el a Balatonban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezeket, habár keresték, de sohasem találtak nyomokat a létezésükre.
