Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Veszprém látja vendégül az Országos Honismereti Akadémiát

2022. július 4. 19:07
Egy héten keresztül Veszprémre figyelnek a honismerettel foglalkozó szakemberek és lelkes civil helytörténeti kutatók is, hiszen július 3-8 között a megyeszékhelyen rendezik meg a 49. Országos Honismereti Akadémiát.

A közel félévszázados múltra visszatekintő konferencia nem ismeretlen Veszprém előtt, hiszen korábban 1993-ban és 2007-ben is a királynék városa adott otthont az eseménynek, idén pedig ismét a bakonyi megyeszékhelyre esett a szervező Honismereti Szövetség választása.

A Honismereti Akadémia a legfontosabb konferenciája a magyar helytörténészeknek minden évben, amely egy-egy évforduló, jeles esemény köré szerveződik. Idén az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója volt ez az apropó, a konferencia előadásainak tematikáját is e történelmi esemény, valamint az Árpád-ház köré szervezték.

Hétfő délelőtt a Megyeháza Szent István-termében gyűltek össze az akadémia részvevői, ahol a rendezvény egyik védnöke, Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntötte a megjelenteket.

Porga GyulaPorga Gyula

A városvezető beszédében méltatta a helytörténészek, valamint a város kapcsolatát. Mindezt az EKF-programmal összekapcsolva kiemelte, amikor megalkották a pályázatukat, fontos volt, hogy ismerjék a saját történetüket, hogy mely kihívásokra szeretnének a kultúra eszközeivel válaszolni. Ebben pedig a helytörténészek voltak a segítségükre, akik már hosszú évtizedek óta kutatják és rendszerezik Veszprém saját történetének értékeit.

Az akadémia másik védnöke Udvardy György veszprémi érsek volt, aki úgy fogalmazott köszöntőjében, ahhoz, hogy megismerjük a minket körülvevő világot, valamint a saját létezésünk célját is, fontos, hogy szűkebb közösségünk történelmével is tisztában legyünk, ebben segít a mostani akadémia, valamint azoknak az embereknek a munkája, akik idejüket és energiájukat áldozzák a helytörténet kutatására.

Udvardy GyörgyUdvardy György

Az ötnapos konferencián a szakmai előadások között szó lesz az Árpád-kori királyi központokról, a magyar várépítés kezdetéről, de a koronázó palást és Gizella királyné kapcsolatáról is hallhatnak előadást a résztvevők, ahogy az Aranybullával is több előadás foglalkozik.

A részletes programról itt lehet bővebben tájékozódni.

Az akadémia megnyitóján Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke is köszöntötte az összegyűlteket, beszédében pedig többek közt kiemelte, hogy az elmúlt évek alatt Veszprém milyen jelentős lépéseket tett a megújulás, egyben a történelmi gyökerek ápolásának érdekében.

Debreczeni-Droppán BélaDebreczeni-Droppán Béla

Méltatta a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkáját is – melynek elnöke Márkusné Vörös Hajnalka, aki a szerdai plenáris ülés levezető elnökeként szintén szerepet vállal a programokban – kiemelve, hogy a helyi szervezetnek a kreativitásával sikerült több fiatalt is bevonzania a helytörténeti kutatásokba.

A nyitóünnepség keretében hagyományos jelleggel a megye képviselői feltűzték a szalagot az akadémiai botra, majd több elismerést is átadtak, köztük polgármesteri kitüntetéseket, Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékplakettet, Honismereti Munkáért Emlékérmeket, valamint emléklapokat.

Márkusné Vörös Hajnalka átveszi a polgármesteri kitüntetéstMárkusné Vörös Hajnalka átveszi a polgármesteri kitüntetést

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Miért nem a nép választja meg a köztársasági elnököt? Miért nem a nép választja meg a köztársasági elnököt? Vajon miért alakult úgy Magyarországon, hogy a köztársasági elnököt nem a nép választja meg, hanem az a 199 képviselő, akik az Országgyűlésben ülnek? Jogos a kérdés, hogy jobb lenne-e, ha ezt a döntést is közvetlenül az emberekre bíznák, ahogy az időről időre felmerül, amikor éppen turnusváltás van a Sándor-palotában. Cikkünkben bemutatjuk a rendszerváltás korának dilemmáit a közvetlen elnökválasztással kapcsolatban, végül rátérünk arra, hogy mi kellett ahhoz, hogy 2024-ben Sulyok Tamás jelölt lehessen. 2024. február 26. 10:37 Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Egymást érték a római kisbirtokok a Bakonyalján Pannónia provincia virágkorában pezsgő élet zajlott megyénkben: a Balaton-felvidéken villagazdaságok sorakoztak és a Bakonyalján is számos, erre az időszakra datálható kőépületet maradványait találták meg a régészek. Péterváry-Szanyi Brigitta a Pápai járásban zajlott kutatásokon keresztül mutatta be a térség római emlékeit a Múzeumi Szabadegyetem februári előadásában kedden, a Laczkó Dezső Múzeumban. 2024. február 16. 21:02 'Papírmalom állott, most kőhalom' történelem 'Papírmalom állott, most kőhalom' Sóly mellett a Séd partján van egy régi épületrom. Az omladozó falakról ma már nehéz megmondani, hogy mi is volt pontosan fénykorában. Lakóház, templom? Esetleg malom? Aki az utóbbira tippelt, az gondolta helyesen. De még így is maradt egy különlegesség, amit az épület történelme rejt magában. Itt nem búzát, vagy rozst őröltek az elődök. A sólyi malom egy papírmalom volt. 2024. február 3. 21:29 Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben Amiről az időjárás mesél Amiről az időjárás mesél - a valaha volt leghidegebb télutó Veszprémben "A várba sem szánnal, sem más járóművel nem lehet felmenni. A gyalogjárók már szinte alagutaknak és aknáknak tűnnek fel a fal és az úttestet borító hóhegy között." - Az előző tudósítás 1929 februárjában született Veszprémben. De, hogy hogyan is gyötörte pontosan a valaha mért leghidegebb február az elődöket, arra Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató emlékezik vissza írásában. 2024. február 15. 13:08

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.