2022. október 3.
//
Helga névnap

Veszprém látja vendégül az Országos Honismereti Akadémiát

Egy héten keresztül Veszprémre figyelnek a honismerettel foglalkozó szakemberek és lelkes civil helytörténeti kutatók is, hiszen július 3-8 között a megyeszékhelyen rendezik meg a 49. Országos Honismereti Akadémiát.

A közel félévszázados múltra visszatekintő konferencia nem ismeretlen Veszprém előtt, hiszen korábban 1993-ban és 2007-ben is a királynék városa adott otthont az eseménynek, idén pedig ismét a bakonyi megyeszékhelyre esett a szervező Honismereti Szövetség választása.

A Honismereti Akadémia a legfontosabb konferenciája a magyar helytörténészeknek minden évben, amely egy-egy évforduló, jeles esemény köré szerveződik. Idén az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója volt ez az apropó, a konferencia előadásainak tematikáját is e történelmi esemény, valamint az Árpád-ház köré szervezték.

Hétfő délelőtt a Megyeháza Szent István-termében gyűltek össze az akadémia részvevői, ahol a rendezvény egyik védnöke, Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntötte a megjelenteket.

Porga GyulaPorga Gyula

A városvezető beszédében méltatta a helytörténészek, valamint a város kapcsolatát. Mindezt az EKF-programmal összekapcsolva kiemelte, amikor megalkották a pályázatukat, fontos volt, hogy ismerjék a saját történetüket, hogy mely kihívásokra szeretnének a kultúra eszközeivel válaszolni. Ebben pedig a helytörténészek voltak a segítségükre, akik már hosszú évtizedek óta kutatják és rendszerezik Veszprém saját történetének értékeit.

Az akadémia másik védnöke Udvardy György veszprémi érsek volt, aki úgy fogalmazott köszöntőjében, ahhoz, hogy megismerjük a minket körülvevő világot, valamint a saját létezésünk célját is, fontos, hogy szűkebb közösségünk történelmével is tisztában legyünk, ebben segít a mostani akadémia, valamint azoknak az embereknek a munkája, akik idejüket és energiájukat áldozzák a helytörténet kutatására.

Udvardy GyörgyUdvardy György

Az ötnapos konferencián a szakmai előadások között szó lesz az Árpád-kori királyi központokról, a magyar várépítés kezdetéről, de a koronázó palást és Gizella királyné kapcsolatáról is hallhatnak előadást a résztvevők, ahogy az Aranybullával is több előadás foglalkozik.

A részletes programról itt lehet bővebben tájékozódni.

Az akadémia megnyitóján Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke is köszöntötte az összegyűlteket, beszédében pedig többek közt kiemelte, hogy az elmúlt évek alatt Veszprém milyen jelentős lépéseket tett a megújulás, egyben a történelmi gyökerek ápolásának érdekében.

Debreczeni-Droppán BélaDebreczeni-Droppán Béla

Méltatta a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkáját is – melynek elnöke Márkusné Vörös Hajnalka, aki a szerdai plenáris ülés levezető elnökeként szintén szerepet vállal a programokban – kiemelve, hogy a helyi szervezetnek a kreativitásával sikerült több fiatalt is bevonzania a helytörténeti kutatásokba.

A nyitóünnepség keretében hagyományos jelleggel a megye képviselői feltűzték a szalagot az akadémiai botra, majd több elismerést is átadtak, köztük polgármesteri kitüntetéseket, Bél Mátyás Notitia Hungariae Emlékplakettet, Honismereti Munkáért Emlékérmeket, valamint emléklapokat.

Márkusné Vörös Hajnalka átveszi a polgármesteri kitüntetéstMárkusné Vörös Hajnalka átveszi a polgármesteri kitüntetést

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

112 éves üzenet – időkapszulát találtak a Szent Mihály bazilikában
112 éves üzenet – időkapszulát találtak a Szent Mihály bazilikában
A veszprémi várnegyed rekonstrukciója során a Szent Mihály bazilikában is javában zajlanak a munkák. Jelenleg még régészeti feltárások zajlanak a falakon belül, melynek során a szentélyben található jobb oldali ülőfülke háta mögött egy üreget észleltek a régészek, amelyből egy mészkő urnát emeltek ki. Az 1910-es felirat alatt pedig kettő időkapszulát találtak, melynek felnyitására az Érseki Hivatalban került sor.
Kinizsi-sírkutatás, avagy mit rejthet a Szent István-templom temetője?
Kinizsi-sírkutatás, avagy mit rejthet a Szent István-templom temetője?
2022. augusztus 22-e történelmi nap a Nagyvázsony és a Kinizsi-kutatások történetében. Kinizsi Pál vázsonykői birtokadományának 550. évfordulóján először indul kutatás a veretlen magyar hadvezér és utódjának, Horváth Márk maradványainak megtalálása érdekében. Az ásatás e leletek mellett azonban több, meglehetősen érdekes kérdésre is próbál választ találni.
Veszprém hangja
Veszprém hangja
Vannak vidékek, amelyeket felidézve egyből megszólal a zene a fülünkben. New Orleansra gondolunk és fürge jazz szólamok csendülnek fel lelki szemeink előtt, Milánóban járunk és halljuk az operát az ablakokon kiáradni, Párizsról álmodozunk és közben Edith Piaf sanzonokat dúdolunk. Na és mi a helyzet Veszprémmel? Veszprém minden bizonnyal a cross-over műfaj hazája lenne.
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
Még ma is hevernek emlékek a Balaton mélyén a 20. század nagy világégéséből
A Balaton és környéke az évszázadok alatt látott már sok dolgot. Itt fejlődött a magyar halászati és borkultúra, a törökökkel vízi csatákat vívtak a magyarok, később gőzhajók indultak el a tavon, ma pedig virágzik a turizmus. A 20. század közepén viszont a II. világháború mértékében is az egyik legnagyobb harc zajlott a tó környékén.
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Tovább nőtt a csapadékhiány júliusban
Nem az idei volt a legmelegebb és a legszárazabb július, de így is az élmezőnybe tartozik 2022 hetedik hónapja. Kovács Győző, helytörténeti kutató, meteorológus részletes elemzést készített a mögöttük hagyott időszakról. Vendégírónk ezen kívül felidézett egy 50 évvel ezelőtti eseményt, amikor egészen más arcát mutatta a július, mint ma.