Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2023. november 30. András, Andor
Veszprém
1°C
2023. november 30. András, Andor
Veszprém
1°C

Milyen titkokat rejt a Kálvária-domb?

2022. május 28. 4:00
A Kálvária-domb jelenleg is zajló átépítése során a terület régészeti feltárása is zajlik. A korábbi ásatások eredményeiről csütörtökön Rainer Pál régész tartott előadást a Pannon Egyetemen. 

A Kálvária-domb volt a középkori Szentmiklós-szeg település központja, a magaslaton állt a falu temploma. Az okleveles források alapján feltételezhető, hogy a község épületei egyfajta utcába rendeződtek, ám ez a ma megszokottnál jóval szellősebb elrendezés lehetett, ahol a lakóházak mellett gazdasági épületek, kertek is tagolták a területet. Az oklevélben először 1237-ben említett település a török időkben pusztult el, a dombon az 1700-as években aztán kálváriát alakítottak ki. 

Az egykori templom alapjait Rhé Gyula régész találta meg 1930-ban. A templom körüli középkori temető néhány sírját is feltárta. A sírokban 11. századi pénzeket talált – a nyomok arra utalnak, hogy a templom a már korábban létezett temetőre épült rá a 12. század végén, ami aztán 1552-ig, a török dunántúli hadjártáig működött. Rhé ásatása nyomán kiderült, hogy az eredeti, román stílusú templom szentélyét később megbontották és gótikus stílusban bővítették. A régész csak a templom alapozását találhatta meg – a falak köveit, ahogy azt számos középkori épülettel történt, széthordták és építőanyagnak használták a török idők utáni építkezéseken.

Slowikowsky Ádám rajza a 19. század második felébőlSlowikowsky Ádám rajza a 19. század második feléből

A második világháborút követő politikai váltás miatt a klerális múlt nemkívánatossá vált, a Kálvária-hegyet elhanyagolták, elgazosodott. Az egyetem építésekor a domb egy részét el is bontották. Legközelebb 1978-ban Kralovánszky Alán, a múzeum igazgatója tárta fel a területet, aki 47 sírt tárt fel – ezekben néhány Árpádok-korabeli pénzt és hétköznapi fém kiegészítőket – csatokat, gyűrűket, övmerevítőket – talált. 

Kíváncsian várjuk, hogy a jelenleg is zajló ásatások milyen eredményeket hoznak, kaphatunk-e általuk szélesebb körű betekintést az egykori Szentmiklós-szeg történetébe?

vehir.hu
Domján Attila
további cikkek
Vár állott, most kőhalom Vár állott, most kőhalom A várfalak feltárását mutatta be Szoboszlay Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze szerdán a VEAB előadótermében. ma 11:38 Már István király előtt is állhatott templom a várban régészet Már István király előtt is állhatott templom a várban Római kori téglákból épült falmaradványokat is találtak a régészek a várban, holott itt soha nem állt római kori épület. Más érdekes feltételezéseket is szült a 2021 óta zajló munka.   2023. október 27. 22:39 Azonosították a legelső pálos kolostorok egyikét Taliándörögd mellett régészet Azonosították a legelső pálos kolostorok egyikét Taliándörögd mellett Sikeresen azonosították a sokat keresett Insula Pilup Sanctae Helenae templomát és magát a remeteséget múzeumbarát önkéntesek segítségével az MNM Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei, Taliándörögd határában. A legkorábbi, még tatárjárás előtti Árpád-kori remeteséget sikerült megtalálni, érintetlen, zárt egységként vizsgálható lelőhelyként és kolostortájként, közelebb jutva a rend korai történetének alaposabb megismeréséhez. 2023. október 29. 22:13 Denevérek, elhangolódott harangok és Szent István érméje a veszprémi Várban várfelújítás Denevérek, elhangolódott harangok és Szent István érméje a veszprémi Várban Denevérek, akik leállították az építkezést, harangok, amik hangolásra szorulnak és egy Árpád-kori lelet, aminek megtalálását még a régész is alig hitte el. A veszprémi várnegyed megújítása számos izgalmat hozott az elmúlt időben, most ezeknek a kulisszatitkait olvasóinknak is eláruljuk. 2023. október 26. 22:52

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.