2023. január 29.
//
Adél névnap

Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait

Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.

Egy idős úr sétált a Veszprémvölgyben a Séd mellett, amikor meglátva a partoldalról nem messze dolgozó embereket odaszólt nekik: „Emlékszem, itt régen egy malom épülete állt.”

Ez az egyszerű eset valóban így történt néhány napja, méghozzá alig pár méterre a Veszprémvölgy népszerű játszótere mellett, ahol éppen egy látszólag növényekkel sűrűn benőtt földhalmot tisztítottak meg a gallyaktól a megszólított emberek.

Ők a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai voltak, élükön Pátkai Ádám, régésszel, akik arra vállalkoztak, hogy feltárják az egykori Gábriel-malom néven ismert épület maradványait és mindezt a nagyközönség bevonásával.

Hogy az idős úr hogyan emlékezhetett mégis a malom épületére, holott annak a maradványait mára benőtte teljesen a növényzet arra az a magyarázat, hogy a Gábriel-malom egészen 1964-ig működött, ezután vált elhagyatottá, a falait pedig az évek alatt nagyrészt elhordták és felhasználták más épületeknél a helyiek.

Mindezt már Pátkai Ádám mesélte, amikor meglátogattuk munka közben csapatával. „A Gábriel-malom bár nincs a köztudatban, mégis sok veszprémi emlékezetében él még ennek az épületnek a képe és a neve. Habár, amikor megépítették még nem ez volt a neve, a Gábriel-család az utolsó tulajdonosa volt a malomnak” - mesélte a veszprémi régész az épület történetét, ami, mint hamarosan kiderül, sokkal régebbi múltra nyúlik vissza, mint gondolnánk.

Jelenleg a múzeum munkatársaiból álló csapat a gallyaktól és gaztól szabadítja meg az épület maradványát és már ismét láthatóvá váltak az egykori vályogból és kőből épült falak. Sőt, néhány részén az is megállapítható, hogy mely falak álltak már évszázadokkal ezelőtt és melyikeket építették hozzá a későbbi években elődeink. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy hol volt a malomkerék – az épület falain belül – valamint feltárták a malomárok helyét is.

Hamarosan pedig még komolyabb régészeti munka indul a helyszínen, ami ráadásul nem marad rejtve a nagyközönség előtt sem, viszont mielőtt ebbe belemennénk, Pátkai Ádám megosztotta velünk a malom ismert és valószínűsített történetét a kezdetektől.

Habár a köztünk élők körében Gábriel-malomként maradt meg az egykori malomipari épület, valójában az évszázadok alatt sokszor váltott gazdát. Többek közt Korláth-malomként is ismerték elődeink, Pátkai Ádám hozzátette, valójában az akkori tulajdonost Konrádnak hívták, ezt magyarosították és lett Korláth-malom.

Sőt, egyvalamiben egyedülálló is az épület: ez volt az első vízimalom az országban, amelyet oklevélben is nevesítettek 1269-ben. Valószínűleg még korábban a közeli kolostorhoz is köze volt, tehát egyházi kötődése is lehetett a malomnak, de mindez csak feltételezés.

Hogy még mit rejt a malomépület története, arra a következő napokban fény derül, ugyanis egészen május 20-ig folytatódnak a munkák a völgyben, ráadásul nem csak a régészek közreműködésével, hanem bárki civilként is csatlakozhat hozzájuk.

A mostani program célja, hogy közösen, a veszprémiekkel kutassák ezt a lelőhelyet, így pedig bárki belekóstolhat a régészek izgalmas munkájába. Pátkai Ádám, a program egyik megálmodója szerint a jövő hétre teljesen megtisztítják az épületet a növényektől és elindulhatnak a kisebb ásások is.

„Célunk, hogy régészeti módszerekkel tárjunk fel újkori néprajzi értékeket is. Az egészet pedig szórakoztató, izgalmas formában tegyük, közelebb hozva az emberekhez a helyi történeteket és ezeket a megmaradt történelmi épületeket, mint amilyen a Gábriel-malom is."

A régész elmondta azt is, a két múzeumi terület, azaz a régészet és a néprajzkutatás két különböző szakértelmet jelent és a legtöbb esetben külön dolgoznak más-más módszerekkel, most viszont a helyi történetekkel és a feltárással, valamint remélhetőleg a múzeum környékén talált tárgyakkal összekapcsolódik ez a két terület is. A céljuk, hogy régészeti úton is igazolják mindazt a malomról, amit a régi írott anyagok őriznek róla, a múzeum néprajzkutatói közül pedig L. Karsai Henriett segít ebben.

I. világháborús lelet a malom környékénI. világháborús lelet a malom környékén

Csütörtök délelőtt a Dózsa György Általános Iskola egyik osztálya már csatlakozott is a munkához, viszont a jövő héten még több érdeklődőt várnak a területre a közös kutatáshoz.

A régészek munkáját egyébként fémkeresők is segítik, ők rögtön az első napokban már találtak I. világháborús katonai ruhából egy darabot, egy sapkarózsát Ferenc József monogramjával, vélhetően a harcok alatt itt szálltak meg azok a katonák, akiknek a ruhájából megmaradt ez a lelet.

A Gábriel-malom még egy különlegessége, hogy nem csupán megsárgult fotók maradtak fent abból a korból, amikor még állt és működött a kétemeletes malom. Az1943-ban készült Aranypáva című film több jelenetét is itt vették fel. A Páger Antal főszereplésével készült filmben így látszik az épület belülről és kívülről is.

Részlet az Aranypáva című filmből, háttérben a malommalRészlet az Aranypáva című filmből, háttérben a malommal

Az önkéntes malomkutatói munkáról Pátkai Ádámnál lehet érdeklődni a patkai.adam@ldm.hu e-mail címen.

Hajas Bálint
Szalai Csaba

További cikkek

100 éve történt - hóhegyek a Temetőhegyen
100 éve történt - hóhegyek a Temetőhegyen
Rendszeres vendégírónk, Kovács Győző ezúttal a 100 évvel ezelőtti Veszprémbe vezeti el olvasóinkat. Abba az időbe, amikor Veszprém szó szerint behavazott. Sok helyen a tetőcserépig ért a hó, vonatok akadtak el, utcákat torlaszolt el, de egy korabeli újságcikk megemlékezik egy veszprémi kocsmáról is, ahová négy napig szorultak be a hó miatt a férfiak, szerencsére a pincébe vezető lejárat szabad maradt...
Köddé vált veszprémi templom
Köddé vált veszprémi templom
Számos középkori írásos emlék említ egy templomot a veszprémi Várban, aminek a tornya ma már nem emelkedik a magasba. Ez persze nem olyan meglepő annak tükrében, hogy az évszázadok alatt számos épületet bontottak le, vagy alakították át, viszont ennek a templomnak a maradványait még ma is keresik a régészek, pontos helye pedig máig találgatások tárgyát képezi. Pátkai Ádám Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum régésze a Veszprémi Szemlébe írt cikkében igyekezett a fellelhető dokumentumok és logikus következtetések alapján elhelyezni az egykori épületet.
Veszprém egykori tava, amit a városért áldoztak fel
Veszprém egykori tava, amit a városért áldoztak fel
Valójában nem is rendes tó, csak egy kis víztározó volt a Baloch-tó, amit az esővíz táplált a mai Vörösmarty tér helyén álló mélyedésben, de a 19. század végén egy tűzvész miatt eltűnt és ma már csak egykori térképekből és feljegyzésekből tudjuk, hogy valaha létezett. De hogyan győzhetett a tűz a víz ellen? Igazából éppen ellenkezőleg történt.
Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét
Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét
Bemutatták a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei utolsó, összességében a 67. számát. Az írások között időkapszulákról, egy elveszett középkori templomról és a Vár felújításáról is vannak cikkek.
A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
A Hősök kapuja a veszprémi vár középkori történetének kincsestára
Elkészült a Laczkó Dezső Múzeum legújabb attrakciója, amelynek a veszprémi Vár bejáratánál lévő Hősök kapuja ad otthont. Az itt berendezett kiállítás a Vár történetét mutatja be kifejezetten az Árpád-korra, valamint a török időkre fókuszálva.