2023. május 29.
//
Magdolna névnap

Teljes egészében megújul Szent István öröksége - elkezdődött a veszprémi vár-projekt

Elkezdődött a veszprémi vár eddig soha nem látott léptékű felújítása, amelyben gyakorlatilag az összes műemlék épület, valamint közösségi és kiállítóterek is érintettek. Magyarország kormánya közel 40 milliárd forinttal támogatja a gigaberuházást, amely egyszerre városfejlesztési, turisztikai, munkahelyteremtési és hitéleti jelentőségű.

Péntek délután az Érseki Palotában ismertették annak a fejlesztésnek a konkrétumait, amelyet még 2020 augusztusában jelentettek be, miszerint a Magyar Kormány a veszprémi Európa Kulturális Főváros program mellett a megyeszékhely, pontosabban a főegyhézmegye részére további forrásokat biztosít a történelmi várnegyed épületeinek és tartalmának felújítására.

Mindez összesen 18 épületet érint, 35 ezer épített és tízezer szabadtéri négyzetmétert, köztük liturgikus, pasztorális, hivatali, gyűjteményi, múzeumi, kiállító, valamint zarándok- és vendégfogadási tereket érint.

A projekt keretében megújul a Szent Mihály Székesegyház, az egykori Püspöki ma Érseki Palota, a Nagypréposti Palota és az Alkalmazotti Ház, a Szent György és a Boldog Gizella Kápolna, a Kis- és a Nagy-Szeminárium, a Biro-Giczey, a Körmendy és a Tejfalussy Palota, az egykori Ferences és Piarista rendi együttesek, a Szent István és Szent Imre Templom, valamint a Simon és Kanonoki ház.

A veszprémi vár-projekt nem csak méretében jelent kuriózumot a magyar egyházi fejlesztések között, hanem időbeniségében is, hiszen azáltal, hogy a munkákat egyszerre indították el, az alapvető funkciók és építészeti struktúra koherens alakításával a lehető legmagasabb hozzáadott érték elérésére van mód - ebben országosan is egyedülálló a fejlesztés.

Többek közt erre is felhívta a figyelmet Vörös Tamás, érsekségi főépítész, aki kiemelte, hogy a projekten már az előkészítés fázisában több száz szakember dolgozik a teljes fejlesztés területén egyidőben, térben párhuzamosan folynak ütemezett előkészítési, kutatási, tervezési és kivitelezési feladatok. A teljesség igénye nélkül a régészeti, festő- stukkó- fafém- kő- szilikát- restaurátori, történeti kutatásban, művészeti és kurátori munkában több százan dolgoznak jelenleg is a projekt előre haladásán. 10 építész-generál, 2 kert- és 3 tájépítész, 6 mérnöki és műszaki, valamint 1-1 gyűjteményi és turisztikai csapat készíti a szükséges terveket.

A sajtótájékoztatón ezt követően Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszönetét fejezte ki elsősorban Dr. Udvardy György veszprémi érseknek, aki felkarolta ezt a beruházást, valamint a Magyar Kormánynak, amely pedig bizalommal fordul Veszprém felé és biztosítja a forrást a munkákhoz.

Sokan tesznek azért, hogy Veszprém 2030-ig Európa legélhetőbb városai közé sorakozzon fel. Sokan érdekeltek abban, hogy ezt a célt elérjük: civil szervezetek, vállalkozások egyaránt. Jó magunk mögött tudni a Magyar Kormányt, amely terveinket, vízióinkat támogatva áll a város mögött. Fontos megújítani egy olyan várost, melynek ilyen jelentős történelmi múltja van. Fontos, hogy megújítsuk az épületeket, amiket őseink hagytak ránk. A magunk mögött hagyott másfél éves időszak eredménye már látszik. Nemsokára pedig találkozhat vele minden idelátogató – emelte ki a polgármester.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a munkagépek hamarosan felvonulnak a várban, ezzel együtt pedig lezárásokra is számítani kell, amihez a fejlesztésben résztvevők türelmet kértek az emberektől.

Ovádi Péter, országgyűlési képviselő beszédét azzal kezdte: „Sikeres múlt áll mögöttünk, sikeres jövő elé nézhetünk.” Felidézte, hogy 2016-ban Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírt Modern Városok Programnak köszönhetően Veszprém régóta dédelgetett álmai közül már több is megvalósult, ezek sorába aztán 2018-ban az Európa kulturális főváros cím elnyerésével újabb fejlesztések csatlakoztak. A képviselő méltatta azt a csapatmunkát, ami ezen munka mögött áll, valamint ő is megköszönte a kormány támogatását, amit Veszprémnek juttat.

A vár az a hely, ahol előbb született írásos dokumentum 866-ban, minthogy honfoglaló őseink bejöttek volna a Kárpát-medencébe és maga a város megszületett volna, hiszen akkor már állt a mai székesegyház elődje. Erről, mint központi helyről megemlékeznek a dokumentumok. Így tehát Veszprém azelőtt csatlakozott Európához, hogy a magyarok letelepedtek volna. Mindezt már Navracsics Tibor, kormánybiztos emelte ki történelmi kitekintőjében a veszprémi várral kapcsolatban.

Amikor a vár új életre kel, akkor abban bízom, hogy a városon túl a régió, a katolikus egyház, az ország is új lendületet kap. Ez a célja ennek a programnak. A megújult várral a közösség megújulását is ünnepeljük – tette hozzá.

A teljes beruházás elkészültének végdátuma nem 2023 lesz, az EKF ünnepi éve, hanem 2025 végéig vállalták a munkák lezárását. Ugyanakkor 2022 végéig azokat a tereket igyekeznek elkészíteni és felkészíteni a rendezvényekre, melyek az EKF eseményeit szolgálják majd, így tehát már jövőre találkozhatnak a veszprémiek és az ide látogató turisták néhány újdonsággal a várban, amit használatba is vehetnek.

A sajtótájékoztatón személyesen részt vett Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes is. Ő rávilágított arra, hogy az érsekség projektje organikusan beleillik a várossal és a térséggel kapcsolatos fejlesztésekbe. Az EKF miatti fejlesztések szükségesen indokolták ezt a beruházást is, ez a kormány előtt sem volt kérdés.

Veszprém történelmileg olyan a hely, ahol az egyház szorosan kapcsolódik a város turizmusához is. Meggyőződése, hogy az együttműködés, ami az érintettek között létrejött, lehetővé teszi, hogy a város újra betöltse azt a szerepét, ami Szent István és Gizella kora óta mindig is jellemző volt a történelemben.

Végezetül Udvardy György, érsek osztotta meg ünnepi gondolatait a megjelentek előtt, aki a Főegyházmegyének választott mottó felidézésével kezdte: „Őseink hite a jövő reménye.”

Ez a rövid mondat pontosan kifejezi azt, akik most mi vagyunk, és azt, is akik szeretnénk lenni. Szeretnénk megőrizni azokat a szellemi, hitbéli javakat, melyek az embert emberré teszik, közösséget teremtenek. Úgy tekintünk a múltba, hogy valójában a jövőt szemléljük. Ez vezetett minket, mikor vállalkoztunk erre a feladatra – mondta.

Számtalanszor feltette magának a kérdést a főpásztor: kellett-e ilyen nagy munkába belefogni? Hiszen sok konfliktussal, olyan teherrel, vállalással jár, amit elsőre az ember nem biztos, hogy szeretne. A negatív megközelítés alapján gondolta át: megteheti-e, hogy ne álljon bele ebbe a munkába? A válasz ezután egyértelmű volt: ez egy egyházi beruházás, hitünket szeretnénk megjeleníteni. Külön a Gondviselésnek mondott hálát azért, hogy a 2021-es év Szent József éve volt. Aki a szó legnemesebb értelmében az egyház gondnoka. Az ő oltalmába ajánlotta ezt a grandiózus munkát.

 

A főegyházmegye részére a Magyar Kormány 39 milliárd forintot biztosít a veszprémi vár felújítására. Alábbi exkluziv képriportunkban pedig bemutatjuk a mostani állapotokat, olyan különleges helyeken is a várban, ahol már elindultak a feltárási és építkezési munkák.

Képek
Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Udvardy György pünkösdkor: szeretnénk érteni, hogy mi történik
Udvardy György pünkösdkor: szeretnénk érteni, hogy mi történik
Pünkösd napját ünneplik vasárnap a keresztény egyházak. A húsvéti időszakot lezáró ünnepen a keresztények a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek. Dr. Udvardy György, veszprémi érsek a Szent Mihály székesegyházban tart misét, de videóüzenetében minden embernek üzent.
Félidőben tart a veszprémi várnegyed megújítása, de már most egy egyedülálló kiállítást nyitnak
Félidőben tart a veszprémi várnegyed megújítása, de már most egy egyedülálló kiállítást nyitnak
Nem mindennapi élményben lehet részük azoknak, akik május 12-e után a veszprémi várnegyedet választják úticélul. A Veszprémi Főegyházmegye Work in Progress 2023 (WIP ’23) egyedi kiállításának résztvevői a megújuló várnegyed egyes épületeibe látogathatnak el, és annak megújítási fázisait tematikus séták keretében ismerhetik meg. Az érdeklődők többek között azt is megtudhatják, évszázadokkal ezelőtt milyen volt az élet a várhegyen, ugyanakkor rácsodálkozhatnak a várnegyedben ma is fellelhető középkori emlékekre. Portálunknak dr. Nagy Veronika, a Veszprémi Érsekség Boldog Gizella Gyűjteményének igazgatója árult néhány kulisszatitkot még ezeken felül.
Premier előtti képek a megújult székesegyházból
Premier előtti képek a megújult székesegyházból
A várnegyed felújításának kezdete óta most nagycsütörtökön láthatják először a hívők, hogy hogyan változott át Veszprém történelmi egyházi épülete. A sokak által nagyon várt alkalom előtt most bemutatunk néhány képet és érdességet az üvegablakokról, a szentélyről és az orgonáról is.
Különös hangok szűrődnek ki a székesegyházból éjjel
Különös hangok szűrődnek ki a székesegyházból éjjel
A veszprémi székesegyház új orgonája mérete és adottságai alapján képes lesz felhelyezni a várost Európa orgonazenei térképére is. Legalábbis ezt várják a 12 tonnás, több mint 2300 sípból álló hangszertől, amit már hangolnak a szakemberek, javában az éjszakai órákban.
Történeti és műemléki kincsek kerültek elő a veszprémi várnegyed megújítása során
Történeti és műemléki kincsek kerültek elő a veszprémi várnegyed megújítása során
Tizennyolc műemléki épület újul meg a 2020-2025 között megvalósuló veszprémi várnegyed beruházás során. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezést és magát a tervezést is egy jelentős kutatási, feltárási munka előzte meg. A projekt feladatait a kezdetektől folyamatosan dokumentálják az örökségvédelmi hivatal felé, a kivitelezéshez kapcsolódva pedig a védett műemléki épületeken végzett beavatkozások, az épületek egyéb tartozékainak és elemeinek restaurálása bejelentés- és engedélyköteles. A várnegyed megújítása során a műemléki szakemberek számos, korábban alig, vagy nem is ismert kincsre, érdekességre bukkantak.