Tizenöt év után távozott a veszprémi Művészetek Háza éléről Hegyeshalmi László korábbi igazgató a nyáron, akitől a posztot átmenetileg Kilián László irodalmi referens vette át, november közepétől azonban már Grászli Bernadett igazgatja az intézményt a következő ötéves ciklusban.
Grászli Bernadettnek nem idegen a szerepkör: 2009-től kezdve a győri Városi Művészeti Múzeumot vezette, majd a Xantus János Múzeummal való összeolvadása után a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója lett, ahol 2020-ig dolgozott. Mint mondta, a két intézmény, a győri és a veszprémi sokban hasonlít egymásra: mindkettőt a rendszerváltozás utáni években hozták létre a városi önkormányzatok annak érdekében, hogy a megyei intézményektől független, sok tekintetben haladóbb szemléletű kortárs városi galériaként szolgáljanak. Utóbbi a mai napig képes volt megőrizni eredeti identitását és a kortárs képzőművészetet, valamint az irodalmat közvetíteni a helyi közönség számára, azonban még ismertebbé kell tenni az intézményt a jövőben a régióban.
Az igazgató ezt a Művészetek Háza tereinek részben infrastrukturális, részben pedig tartalmi megújításával kívánja elérni. Grászli Bernadett szerint első körben fontos lenne, hogy a Várba látogatókat olyan kiállításokkal és rendezvényekkel szólítsák meg, amelyek egy éves program részét képezik és minden hónapban újdonságként szolgálhatnak. Így például a Magyar Kultúra Hetéhez kapcsolódóan lehetne tartani irodalmi esteket, áprilisban kreatív képzőművészeti foglalkozások indulnának, októberben pedig design héten lehetne részt venni.
A rendezvények tervezésébe az intézményvezető a helyi közösséget is szeretné bevonni, emellett az új típusú programok szervezésében a kollégákra is számít. Az intézmény jelenlegi csapatára építve szeretnék dolgozni, az általuk képviselt területeken már elindított tevékenységeket pedig továbbfejleszteni – mondta el. A Csend Napokat továbbgondolva például olyan rekreációs és művészetterápiás foglalkozások indulhatnának el, amelyek segítenek az énidő tartalmas eltöltésében, a mentális egészség megőrzésében, valamint az egész életen át tartó tanulás részét képezhetik.
Grászli Bernadett az ELTE Művészettörténeti Intézetében végzett művészettörténeti tanulmányokat, s úgy látja, a területre érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a jövőben, egyrészt edukációs jellegű művészettörténeti kiállításokkal és előadássorozattal, másrészt a szépkorúaknak szóló és interaktív foglalkozásokkal, ahol lehetséges lenne akár bizonyos művészeti technikákat is kipróbálni.
– A helyi és környékbeli kortárs építészettel eddig kevesebbet foglalkozott az intézmény, a Tegulárium azonban fontos bázisa lehetne a régi és új típusú építészet megismertetésének, a művészet életre keltésének, ahogy arra korábban is láttunk már példát a látássérülteknek tartott foglalkozásokon. Ugyanígy érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a kortárs iparművészetre és dizájnra. Terveink között szerepel például üvegművészek bemutatása, illetve egy kétévente megtartott biennálé létrehozása is, ahol a magyar és nemzetközi ékszertervezők seregszemléjére kerülne sor – ismertette terveit az igazgató.
Előbbit a páratlan években rendeznék meg, míg a páros években a megújult Tavaszi Tárlat térne vissza, de a tervek között szerepel fotóművészeti kiállítások szervezése és még több irodalmi program, a volt Várkert Étterem EKF támogatással megújuló tereiben pedig egy médialabor kap majd helyet.
Halmay Gábor önkormányzati képviselő szerint magas szintű szakmai munka veszi kezdetét a Művészetek Házában, a tervek megvalósulásához az önkormányzat részéről pedig minden támogatást meg fognak adni.
