Korabeli filmszalagon a '30-as évek Veszpréme

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.

A Jókai utca egyik oldalát magas kőfal szegélyezi és sokáig csak egy falra erősített apró bódé hirdette, a fal mögött bizony egy másik, sokkal sötétebb világ létezett egykor. Ez a bódé volt a veszprémi várbörtön ikonikus megfigyelő állomása, amelynek már megépítése is kuriózum volt, az évek alatt pedig több szökési kísérletnek volt a tanúja. Ezekről a történetekről Szijártó József, nyugalmazott alezredes mesélt, aki majdnem 40 éven át dolgozott a Veszprémi Büntetés Végrehajtási Intézet régi és új falai között is.

Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.

Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.

Kilián László írása az eltűnt, de nem elfeledett veszprémi épületekről.