Porga Gyula polgármester a kedd délutáni megnyitón a kiállítást köszöntve felelevenítette: Veszprémben 2013-ban civil javaslatra centenáriumi emlékbizottságot hoztak létre, ami a Nagy Háborúhoz kötődő programokat szervezett. Hamar megfogalmazódott az igény, hogy ne csak a háborús időszak centenáriuma alatt működjön a bizottság, hanem 2020-ban, a trianoni béke századik évfordulójára is terjedjen ki a figyelme. Komoly energiát fordítottak a veszprémi alakulatok sorsának és a hátországban történtek bemutatására is. A polgármester megjegyezte: fontosnak tartották, hogy olyan kézzel fogható kiadványokat hozzanak létre, amik megmaradnak, bármikor kézbe vehetők. Ennek a hatéves programsorozatnak méltó koronája ez a tárlat. "Érdekes, izgalmas, trendi kiállítással adózhatunk nagyszüleink hagyatéka előtt és adhatjuk tovább azt a következő generációknak" – zárta beszédét Porga .
Porga Gyula
Ovádi Péter parlamenti képviselő arról beszélt, hogy joggal érezhetjük igazságtalannak a trianoni békeszerződést, hiszen "tudatos és előre eltervezett merénylet történt Magyarország ellen 1920-ban". Mint mondta, száz év elteltével a magyarságunk értéket és erőt jelent függetlenül attól, mely ország zászlaja alatt élünk. A képviselő szerint Magyarország az egyik legerősebb nemzetállam Európában; míg Nyugat-Európa lassan elveszti az identitását, mi a térség vezető nemzetévé válunk. Ma Magyarországon ezerféle módon nyilvánítjuk ki összetartozásunkat "határon túli testvéreinkkel" – például olyan kiállításokkal is, mint aminek Veszprém most otthont ad.
Ovádi Péter
Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója rámutatott: aki meg szeretné érteni a jelent, annak 1914-ig kell visszautaznia az időben. Egyedül Magyarország szánt hat esztendőt arra, hogy feldolgozza a múltat. Az első világháború jelentőségét képtelenség alábecsülni. Míg a második világháború hősei és antihősei szemünk előtt élnek, az első világháborúról mintha elfeledkeztünk volna. Száz év távlatából azonban jól látható, hogy a békeszerződések nem a béke, hanem a stabilitás érdekében születtek. A legyőzöttek nem győzettek le - fogalmazott Tallai. Mint mondta, a világméretű háború valójában arról szólt, ki lesz Európa ura, hiszen ekkor még Európa számított a világ köldökének, aki Európát irányította, azé volt a világ. A Nagy Háború átalakította az európaiak világlátását, máig tartó ideológiai káoszt okozott. A 21. századot még mindig az 1918 utáni hamis fogalmak kötik gúzsba.
Tallai Gábor
Tallai a háborút követő évtizedről azt modnta: a közel ezeréves Magyar Királyság területében, lakosságban, erőforrásaiban és infrastrutkurájában jelentős veszteséget szenvedett. Ez halálos ítélet volt, kétségessé vált, hogy egyáltalán életben maradunk-e. A magyar országgyűlés 1920-ban azonban létrehozta az Európában példátlan parlamentáris rendzert, a király nélküli királyságot, amelyben az állam legitimációját Szent István hagyatéka biztosította. Az akkor elindult folyamat felért egy új államalapítással, a semmiből kellett újraépíteni az országot, beindítani a gazdaságot. Az, hogy megszűnt a káosz és visszatért a jogbiztonság, már-már egyedülálló Európa történetében. A kilátástalan helyzetben győzött a túlélés ösztöne - mutatott rá a programigazgató.
A megnyitón Kubinyi Júlia népdalénekes és Keresztes János színművész működtek közre. A kiállítás október 18-ig látogatható.
