A tallini Ungari Kultuuri Instituut által összeállított rollup vándorkiállítás apropóját az adja, hogy Magyarország pontosan száz évvel ezelőtt, 1921-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot a balti állammal. Az addig az Orosz Birodalomhoz tartozó terület függetlenségét a nagy szocialista forradalom után, 1918. február 23-án kiáltották ki, Magyarország pedig három évvel később ugyanezen a napon ismerte el Észtország függetlenségét. Ahogy Kristi Karelsohn, Észtország budapesti nagykövete a keddi kiállítás-megnyitón fogalmazott, hazája akkor nem is kaphatott volna szebb születésnapi ajándékot a magyaroktól.
Kristi Karelsohn
Az észt függetlenség nem tartott sokáig: a második világháborúban a Szovjetunió annektálta az államot, és az csak a szuperhatalom összeomlását követően, 1991-ben vállhatott ismét önállóvá, Magyarország pedig ekkor – mint arra Schőberl Márton kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár a megnyitón rámutatott – néhány napon belül elismerte Észtországot.
A két országot összekötik a XX. század megpróbáltatásai, az a közös tapasztalat, hogy kis államként kell helytállniuk és megmaradni a történelem legnagyobb viharaiban is. De kapocs a nyelvünk is: a magyar és az észt is a finnugor nyelvcsaládba tartozik, és ezt a nyelvi kapcsolatot az észtek nagyon fontosnak tartják és ünneplik – számolt be az észt nagykövet. A vándorkiállítással kapcsolatban megjegyezte: azt elsősorban olyan magyar városokba viszik el, amik aktív kapcsolatot ápolnak észt településekkel. Így jutott el Veszprémbe is testvérvárosunk, Tartu révén, akikkel idén ünnepeljük kapcsolatunk ötvenéves jubileumát.
Hegedűs Barbara
Hegedűs Barbara alpolgármester egy másik közös pontra is felhívta a figyelmet Tartu és Veszprém között: mindkét város az Európa Kulturális Fővárosa cím betöltésére készül, ráadásul egymást követő években, hiszen észt testvérvárosunk 2024-ben viselheti a titulust. A közös programok és tapasztalatok révén erősíthetjük egymást, és a két település még közelebb kerülhet egymáshoz.
