2022. január 25.
//
Pál névnap

Veszprémben tanácskoztak a tájházak védelméről

Egyéves csúszással rendezhették meg a Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozót kedden a Laczkó Dezső Múzeumban.

– Nekünk, veszprémieknek nagyon fontosak nemzeti hagyományaink, történelmi múltunk, az elődeink által ránk hagyományozott szellemi, kulturális, néprajzi értékeink. A Tájházszövetség és a Laczkó Dezső Múzeum társrendezésében létrejött Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozó kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet néprajzi, népművészeti kincseink gazdagságára – fogalmazott Brányi Mária alpolgármester a találkozón.

Mint mondta, már a rendezvény helyszíne is különleges a maga nevében: a múzeum szomszédságában található az 1935-ben épült Bakonyi Ház, Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeumának egyike. A ház 2019-ben az év tájháza lett, melynek megpróbáltatásoktól sem mentes története jól példázza, mennyire fontos számunkra a néprajz, a népművészeti hagyományok őrzése, elődeink életének bemutatása, mindennapi használati tárgyaiknak megismertetése.

A boltíves tornácos ház Veszprém környéki kisnemesi falvak jellegzetes népi építészetét idézi, s a magyar skanzen gondolat egyik csodálatos példája, de számos nagy érdeklődésre számot tartó tájházra bukkanhatunk a város határain kívül is. Ezekre a tájházakra, a népi hagyományok, a népi művészet bemutatására pedig Veszprém 2023-ban is nagy hangsúlyt kíván fektetni – ehhez, s a város történelmi, kulturális arculatának alakításához is jó alapot nyújthat a találkozó.

Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója szerint kettős öröm, hogy az intézmény adhat helyet a találkozónak. „Fontos, hogy elindulhasson egy eszmecsere a kollégák között a felmerülő problémák megvitatására, azok megoldására. Másrészt lehetőség nyílik arra is, hogy az állományvédelem terén tanácsot adjanak egymásnak a szakemberek.”

Dr. Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke utóbbi kapcsán elmondta, bár az elmúlt években folyamatosan dolgoztak az állományvédelmen, van még mit pótolni. „A 90-es éveket leginkább a kevés energia jellemezte, azóta azonban igyekszünk ezen változtatni. Magyarországon ma több mint 500 tájház található, melyek a lokális és a nemzeti identitás fontos tényezői. Nem rezervátumokat akarunk létrehozni, az épületek megőrzése, a bennük lezajló programok, a múzeumpedagógiai foglalkozások, a restaurátorok munkája azt a célt szolgálja, hogy a települések lakói megismerhessék múltjukat, gyökereiket, újra megélhessék örökségüket és továbbadhassák azt a jövő nemzedékeinek. Többek között ezért is nagyon fontos az állomány védelme: ha a tárgyak jól érzik magukat, az odalátogatók is jól fogják érezni magukat” – hangsúlyozta.

A szakemberek előtt álló kihívások egyike a fenntarthatóság is, noha ebben tulajdonképpen nem kell messze menni: maga a paraszti kultúra a zöld gondolkodásról szólt, hiszen egy parasztházban például nem létezett a szemét. Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy a restaurálásnál minél környezetkímélőbb módszereket alkalmazzunk, s a háztartásokban bevált zöldítési praktikákat is nyugodtan bevihetjük a múzeumba.

A találkozón emellett szó volt a Bakonyi Ház történetéről és az ottani műtárgyvédelemről, a múzeumpedagógia hasznosításáról, valamint a régió tájházainak együttműködési lehetőségeiről is.

Bertalan Melinda
Simon Dani

További cikkek

Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Idén június 9. és 12. között rendezik meg a hazai filmes mustrát.
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
A négynapos – január 27-30. között zajló – rendezvényen összesen hat nemzetközi dokumentumfilmet vetítenek a Cinema Cityben, melyek komoly nemzetközi sikereket értek el a közelmúltban.
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
A Művészetek Háza 2022-ben változatosabbá teszi kiállítási palettáját: új tematikaként jelenik meg a design és az iparművészet. Az Érintkezések/Contacts a kortárs textil-és ékszerművészek legfrissebb munkáit mutatja be.
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Egyszerre ránt vissza a múltba és néz a jövőbe, rendkívül lendületes és nem fél szembenézni a multikulti lét kérdéseivel. 2022-ben a szerbiai Újvidék Európa egyik kulturális fővárosa, a grandiózus évnyitó ünnepségre pedig Veszprém is meghívást kapott, ami remek apropót adott ahhoz, hogy tippeket gyűjtsünk déli szomszédunktól a kevesebb mint 12 hónap múlva esedékes címváltásig.
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Képregény kiállítás, fesztivál egy erődben, vendégszerető emberek és isteni ételek. Ha önmagában a tény, hogy belekukkanthatunk, mit jelent a gyakorlatban az Európa kulturális fővárosa cím, nem elég, mondunk még egy pár okot, amiért érdemes déli szomszédunk felé venni az irányt.