A négynapos munkahét mögött húzódó közgazdasági érvek abból indulnak ki, hogy a modern munkavégzés annyira automatizált és olyan magas hozzáadott értékű, hogy sokkal kevesebb idő szükséges azonos profit kitermeléséhez. Az értelmiségi munkákat végzők ritka esetben dolgozzák végig a 8-9 órás munkaidejüket, egyre növekszik a rugalmas, önmaga által beosztott munkaidejű és távmunkában dolgozó alkalmazottak aránya – ami mind mind a csökkentett időtartamú, jelen esetben 4 napos munkahét mellett szól – tudjuk meg abból a legújabb izlandi kísérletből, melyben 2015 és 2019 között 2500 izlandi vett részt. A különböző területről érkező (iroda, kórház) résztvevők heti munkaidejét lecsökkentették 40 óráról 35-36 órára. Az eredményt pedig 4 szóval lehet leírni –
egészség, stresszmentesség, produktivitás, boldogság
Az előnyök a napnál is világosabbak voltak. A kutatásban résztvevők jólétének növekedését mérték. A szakemberek eredményei alapján a 4 napos munkahéttel a munkavállalókat kevesebb stressz érte, csökkent a kiégés kockázata, egészségükkel és a munka versus magánélet egyensúlyával is elégedettebbek voltak.
A munkavállalók produktivitása megmaradt a régi szinten, vagy még emelkedett is a legtöbb munkahelyen, amelyet a jobb benti morálnak tudnak be. A kutatás hatalmas sikerének következtében a munkáltatók 86 százaléka lépéseket is tett a munkahét lerövidítése érdekében.
De nemcsak a munka világában, hanem a magánéleti tevékenységekben is sok pozitívumot hozott a rövid munkahét.
A legtöbb alanynak több energiája volt egyéb aktivitásokat végezni, közösségbe járnia, edzenie, a családjukkal tölteni és elvégezni a házimunkát. A javulás kiemelkedően észrevehető volt a gyermekeiket egyedül nevelő szülők, illetve a párkapcsolatban élő férfiak esetében.
A négynapos munkahét fenntarthatóság szempontjából is nyerő döntésnek tűnik, mivel a rövidebb munkaórák csökkentik az emberek karbonlábnyomát is. Nem kell annyit ingázni, nem kell az óriási irodaépületeket felfűteni vagy lehűteni, üzemeltetni egy teljes napra. Kevesebb energiafogyasztás, kisebb forgalom, ez tökéletesen illeszkedik a 2021-es trendekhez.
A teljes átállást egyelőre egyetlen ország sem merte meglépni, de egyre több államvezető teszi le a voksát a miharamabbi váltás mellett. A jövő, a trend biztosan ez, a kérdés már csak az ütemezés.
