Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 13. Jenő
Veszprém
29°C
2024. július 13. Jenő
Veszprém
29°C

A 77 éve elhurcolt veszprémi zsidókra emlékeztek

2021. június 27. 19:09
Az önkormányzat és a Veszprémi Zsidó Hitközség közös megemlékezést tartott a Mártírok úti zsidó temetőben vasárnap.

1944 márciusától kezdve, alig pár hónap leforgása alatt mintegy 600 ezer magyar zsidót hurcoltak el, majd öltek meg, köztük veszprémieket is. Rájuk emlékeztek június 27-én vasárnap a Mártírok úti zsidó temetőben.

A 18. század első harmadában, püspöki engedéllyel Veszprémbe betelepült zsidó közösség, a 19. század második felében élte fénykorát, ekkor (1862 -1886) épült az 1500 fő befogadására alkalmas zsinagóga is. A zsinagóga a mai OTP és bányatröszt épületei helyén állt, nyugati bejárata a Brusznyai (akkor Szabadi) útra, keleti része a mai Szent Imre (akkor Búzapiac) térre nézett.

1944 májusában a zsinagóga környékét jelölték ki a veszprémi zsidók tartózkodási helyének. A gettó területéről 1944. június 19-én mintegy hatszáz zsidó származású veszprémi polgárt indítottak el a sárvári gyűjtőtáborba, ahonnan július 7-én marhavagonokba zsúfolva az auschwitzi haláltáborba vitték őket.

Csík Richárd, önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP) az eseményen hangsúlyozta, Veszprém soha nem felejtheti az igazságtalanul elhurcoltakat, megalázottakat és megkínzottakat.

Csík Richárd önkormányzati képviselő a Mártírok úti zsidó temetőben tartott megemlékezésen 2021. június 27-én.Csík Richárd önkormányzati képviselő a Mártírok úti zsidó temetőben tartott megemlékezésen 2021. június 27-én.

-Az igazságot akkor is ki kell mondanunk, hogyha fáj! A felelősséget nem tolhatjuk másra - a mi felelősségünk azonban meggyilkolt zsidó honfitársaink emlékezetének méltó ápolása. Mindannyiunk közös ügye, hogy a zsidó magyarok történetének gyászos fejezetét nemzedékről nemzedékre megosszuk fiataljainkkal. Nem csak múltunkba tekintünk tehát, amikor a városunkból és környékéről elhurcolt zsidóság tragédiájára emlékezünk. Közös jövőnk a cél, amelyben zsidó és nem zsidó, ember és ember szeretetben élhet együtt, egyazon közösség megbecsült tagjaként, vallástól és felekezettől függetlenül-mondta.

Verő Tamás főrabbi elhurcolt zsidók által 1944-ben írt leveleket olvasott fel, majd feltette a kérdést:

megtörténhet újra?

-Biztos, hogy megtettünk mindent, hogy soha ne történjen meg ismét ilyen? Biztosan elegendő az évenkénti megemlékezés, hogy ne történjen meg újra? A választ nem tudom, de mindenki, aki visszatér ide, kételkedik, bizonytalankodik, de egyet magabiztosan és büszkén tesz: itt van és elhelyezi az emlékezés kavicsait a hagyomány folytatása érdekében, mert az emlékezés köveivel sem hagyjuk feledni a 77 évvel ezelőtti történetet. Az emlékezéssel egy cselekedetet hajtunk végre, és relmélhetőleg ellentétesen hat, aláhúzva, hogy mi nem hagyjuk, és nem akarjuk, hogy újra megtörténhessen a szörnyűség -mondta.

A megemlékezésen Verő Tamás főrabbi vezetett gyászistentiszteletet.A megemlékezésen Verő Tamás főrabbi vezetett gyászistentiszteletet.

Verő Tamás szerint közel sem lett volna olyan felfoghatatlan a pusztítás, ha nem a gyűlölködés, az irigység és az önzés társadalmára épült volna fel a második világháború idejére Magyarország. - Kertész Lilly memoárjának mellbevágó szavai felemelt ujjként mutatnak rá arra, hogy hova vezet, ha az uszítás, a széthúzás és a kirekesztés lesz az általánosan elfogadott érték -mondta. "Elárult a szülőhazám csak azért, mert zsidónak születtem. Hogyan feledhetem, hogy eladott a gyilkosoknak? A németek nem rabolták el, vitték el erőszakkal a zsidókat. A magyar állam készséggel segített"-idézte az írást a főrabbi, majd emlékeztetett: nem hagyhajtjuk, hogy ez újból megtörténjen.

Az eseményen Nógrádi Gergely főkántor működött közre, majd ezt követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés köveit.

A zsidók virág helyett bal kezükkel követ tesznek a sírokra, melynek eredete a bibiliai időkből származik. A kő a növénnyel ellentétben nem hervad el, és az öröklétet is szimbolizálja.

Az egykori veszprémi gettónak kijelölt zsinagóga történetét portálunk tavaly júliusban dolgozta fel:

Kapcsolódó cikk
A veszprémi zsinagóga hányatott története
Nehéz elképzelni, hogy a belváros szívében egykor egy patinás zsinagóga állt, pedig az épület mellett naponta elmegyünk. Történelmi emlékekből felidéztük a veszprémi zsidó hitközösség és a zsinagóga történetét.
Ge. Á.
Domján Attila
további cikkek
Kezdődik a Kékszalag Fesztivál, a nyár legszínesebb hete a Balatonnál Kékszalag Kezdődik a Kékszalag Fesztivál, a nyár legszínesebb hete a Balatonnál A hagyományoknak megfelelően ebben az évben is a júliusi holdtöltéhez legközelebb eső hétvégén rendezik Európa legnagyobb tókerülő viadalát, az 56. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjat. A több mint 500 vitorlásból álló mezőny július 18-án csütörtökön reggel rajtol Balatonfüredről, de nem csak a verseny ideje alatt, hanem már július 13-tól, kilenc napon át színes programforgatag várja az érdeklődőket. ma 12:16 Frissítő italok és üdítő koncertek a rekkenő hőségben Rozé Rizling Jazz Napok Frissítő italok és üdítő koncertek a rekkenő hőségben Péntek esete megnyitotta kapuit az Óváros téren a veszprémi nyár egyik legjobban várt fesztiválja, a Rozé Rizling Jazz Napok. ma 15:07 A jövőben a mostani hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni A jövőben a mostani hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni A jövőben a mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni - közölte az MCC Klímapolitikai Intézet pénteken. tegnap 12:53 Bérlakásprogram segíti a balatoni régió lakhatási feltételeinek javítását Balaton Bérlakásprogram segíti a balatoni régió lakhatási feltételeinek javítását Ötmilliárd forint támogatást nyújt balatoni, önkormányzati tulajdonú szolgálati lakások kialakítására a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium. tegnap 12:42

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.