2021. április 21.
//
Konrád névnap

Udvardy György: Az emberi méltóságért kell leginkább küzdeni kell most

2021. április 2. 15:14
Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk az egyház jelenlegi kihívásairól, a világi és vallási élet közötti párhuzamokról interjúnk második felében.

Időről időre halljuk, hogy az egyháznak komoly harcokat kell megvívnia, ha nem is szó szoros értelemben. Mely területeken van leginkább szükség az egyház beavatkozására manapság?

Az emberi méltóság az, amiért leginkább küzdeni kell most. Ha jobban megnézzük a társadalmi jelenségeket, vagy akár a kultúrát, politikát, azt látjuk, hogy az emberről sokszor, mint költségvetési, fogyasztói tételről beszélnek, vagy éppen a kommunikációs, felhasználó láncolat egyik elemeként említik. Az ember kezdi elveszíteni isteni teremtményi mivoltát. Abban a pillanatban, amikor eltűnik ez az isteni dimenzió (test-lélek-értelem), millió kérdést fel lehet tenni millió válasszal, ám már a kérdések sem lesznek megfelelőek.

Mire gondol pontosan?

A társadalomban azt látom, hogy az ember mivolta válik antropológiai kérdéssé, aminek számos leágazása van. A férfi és nő viszonya, a szülő és gyermek kapcsolata, az egyén és a közösség egymástól elkülönülő jogai. Vagy nézzük az oktatás szemszögéből, ha nincs meghatározva az, hogy milyen a jó felnőtt ember, akkor nem tudjuk a nevelést sem ebbe az irányba terelni. A szociális szférában állandó polémia, hogy hogyan kezeljük a szegénységet. A segélyezésre építsünk, vagy pusztán annak legyen lehetősége, aki képes dolgozni? Ez a példa ugyan két szélsőséget mutat be, de sokat elmond az ember mivoltáról. Magam és a papjaim számára is azt a feladatot jelöltem ki, hogy az emberről szabad teremtményi mivoltában beszéljenek.

Vizsgáljuk meg közelebbről, a Veszprémi Főegyházmegye esetében is a kérdést! Milyen állapotban van a helyi közösség lelkülete?

A Veszprémi Főegyházmegye egy szép hagyományokkal rendelkező közösség, ennek a hatása pedig a mai napig érzékelhető. Nem akarok összehasonlítgatásokba bocsátkozni, de itt egyfajta természetesebb emberi kapcsolatrendszerrel találkoztam. Józansággal és nyílt megoldásokkal. Ez sok esetben leegyszerűsíti a dolgokat, akár a papsággal való kapcsolatokban, akár a közéleti folyamatokban.

Ha már közélet, milyen a viszonya a világi vezetőkkel?

Őszintén jónak mondhatom, és ami különösen fontos, személyesnek is. Bár a kinevezésemet követően fél éven belül kialakult a pandémiás helyzet, ami megnehezíti a találkozásokat, így is sikerült kialakítani a személyes kapcsolatokat, amiért nagyon hálás vagyok. Polgármester úrral különösen jó a viszonyom.

Kinevezésekor ő kereste meg Önt, vagy fordítva történt?

A protokoll szerint én hívtam meg őt a beiktatásomra, ezután úgy illik, hogy a megérkező egy hónapon belül tisztelgő látogatást tesz. Én ennek igyekeztem eleget tenni, de nem csak Veszprémben, hanem az egyházmegye több településének polgármesterénél is, valamint hivatali vezetőknél, a különböző hatóságok elöljáróinál is. Meggyőződésem, hogy a személyes, jó kapcsolatok a közös ügyeket is gyorsabban előremozdítják. Természetesnek és szükségesnek tartom, hogy ne csak okiratokból és hivatalos levelekből értesüljünk közös feladatainkról.

Elődje, Márfi Gyula 22 évig tevékenykedett Veszprémben, mielőtt nyugállományba vonult. Milyen a kapcsolatuk, milyen gyakran szoktak beszélni?

Nagy segítséget jelentett számomra az, hogy amikor Veszprémbe kerültem, fél évig Gyula atyával laktam együtt az Érseki Palotában. Az ismeretségünk persze sokkal régebbre nyúlik vissza, korábban is meghívott már Veszprémbe. Az, hogy az átadás-átvétel olajozottan történt, nagyban az ő érdeme is. Bár jelenleg a Szentháromság tér másik oldalán lakik a Szent Ferenc papi otthonban, a koronavírus miatt most ott is szigorú látogatási tilalom van, így a közelség ellenére is csak telefonon szoktunk beszélni. Olykor kikérem a véleményét, vagy csak felhívom, hogy érzi magát.

És mit mond? Mivel tölti az idejét jelenleg Gyula atya?

Hasznosan leköti magát, olvas, vagy az udvaron sétál. Ő is, és mi is várjuk, hogy a pandémia után ismét rendszeresen látogassa a plébániát, ahol a mindennapos feladatokban is tud segíteni, például bérmáltatásokban.

Miben más az ön mentalitása, mint az előző érseké? Mit várhatnak öntől a hívek?

Mivel emberek vagyunk, minden érsek személyisége más és más, de ugyanígy idővel változnak a feladatok is, amelyeket meg kell oldani. Látva a társadalmi változásokat, úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek egyfajta kettős látásmódot kell képviselniük. Egyrészről hűen ragaszkodni kell az elveikhez, másrészről pedig gyakorlatiasnak, gyors reagálásúnak kell lenniük. A világ felgyorsult. Amíg régen 30 nap alatt válaszoltak meg egy levelet, ma már fél nap sincs sokszor erre. Ezzel nem érdemes hadakozni, ilyen a világ és erre a tempóra kell felkészülni. A történelemben egyébként nem példa nélküli, hogy a püspökök intézményvezetői szerepet is betöltöttek, gondoljunk csak a török idők utáni korszakra, ahol a főispánságot egyházi vezetők töltötték be az újrakezdést irányítva. Nekem ilyen ambícióim nincsenek, de az elvárásoknak megfelelően szeretném gyakorlatiasan, jól irányítani, szolgálni a rám bízott egyházmegyét.

Újévi üzenetében azt mondta, 2021-ben legyünk bátrak, találékonyak és állhatatosak. Húsvéthoz közeledve kiegészítené ezt valamivel?

Nem kell ahhoz egyházi embernek lenni, hogy lássuk, a pandémiás helyzet mennyire megviselt mindannyiunkat, és mennyire próbára teszi az emberek lelkét. Ugyanakkor egy krízishelyzetben nem csak a látható okokat kell kezelni, hanem azt is nézni kell, hogy mi lesz velünk akkor, ha elmúlik ez az időszak, mit fogunk akkor csinálni. Sokszor a vágyaink csak a nehéz időszak végéig terjednek ki. Pedig kell, hogy legyenek terveink, ötleteink az utánra is. Nem elég bátornak lenni, ki is kell tartani. Kortünet, hogy sokszor fellelkesülünk, majd amikor elérjük a célt, akkor örülünk, de sokszor ez az út hosszabb, mint előre gondolnánk, és nem járjuk végig a megálmodott utat. Talán az is mondatja velem, hogy milyen fontos az állhatatosság, hogy sokáig atletizáltam, ott pedig megtapasztaltam, hogy a 20 km-es táv felénél megtett lépések ugyanolyan fontosak, mint a cél előtti utolsók. Húsvét kapcsán az üzenetem nem több, minthogy újuljunk meg Krisztusban. Ezalatt nem azt értem, hogy kicsivel jobbítsuk az életünket, hanem hogy abban újuljunk meg, ami az identitásunk, a saját lényegünk, hiszen csak ekkor lesz ötlet, fantázia, boldogság és bátorság. Ez a nagyböjt mondanivalója, a keresztségben elnyert méltóság újrafelfedezése rejlik ebben az időszakban. Nyerjük vissza szabadságunkat, ez pedig csak Krisztusban lehetséges.

 

Udvardy György 1960-ban született Balassagyarmaton. 1985-ben szentelték pappá Esztergomban, ugyanettől az évtől káplán Érsekvadkerten, majd 1988-tól 1990-ig plébános Csitáron. 1990-1993 között Rómában folytatott tanulmányokat. 1993-tól 2003-ig hitoktatási felügyelő, 2003-2004 között pedig Budapest-Erzsébetvárosban plébános.

1997–2004 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Levelező Tagozatának tanára, 1998-tól 2004-ig a PPKE Hittudományi Karának docense. Mindeközben a Társadalmi-Oktatási-Kulturális Szakterület püspöki helynöke. 2000-től az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, 2004-től az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke.

1999-ben pápai káplán címet kapott. 2003-tól érseki általános helynök és vagyonkezelő az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében.

2004. január 24-én marazanae-i címzetes püspökké és esztergom-budapesti segédpüspökké nevezte ki II. János Pál pápa. 2004. február 21-én szentelték püspökké Esztergomban.

2011. április 9-én pécsi megyéspüspökké nevezte ki XVI. Benedek pápa. Beiktatása április 25-én, húsvét hétfőn történt. Az egyházmegye 82. püspöke lett.

2015 szeptemberétől a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese.

2019. július 12-én Ferenc pápa a Veszprémi főegyházmegye érsekévé nevezte ki, Márfi Gyula nyugdíjba vonulása után.

Érseki hivatalába a veszprémi Szent Mihály-bazilikában 2019. augusztus 31-én iktatták be. Emellett – 2021. január 6-ig, Felföldi László beiktatásáig – továbbra is vezette a Pécsi Egyházmegyét, apostoli kormányzóként.

Jelmondata: Jesus Christus Est Dominus / Jézus Krisztus az Úr

Elismerései: Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)

A teljes cikk az Ecoport magazin 2021. évi I. számában jelent meg.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Egyházi vezető, világi kihívásokkal
Egyházi vezető, világi kihívásokkal
A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról az interjú első felében.
Már a herendi református gyülekezetnek is van temploma
Már a herendi református gyülekezetnek is van temploma
Ünnepélyes körülmények között, rendhagyó istentisztelet mellett adták át a Herenden megépült új református templomot vasárnap délután.
Egyháztörténeti konferenciát tartottak a Hittudományi Főiskolán
Egyháztörténeti konferenciát tartottak a Hittudományi Főiskolán
Nyolcadik alkalommal szerveztek konferenciát „A veszprémi püspökség a középkorban” címmel.
50+40=90 milliárd forint érkezik az EKF céljainak megvalósítására
50+40=90 milliárd forint érkezik az EKF céljainak megvalósítására
Szerda este a Magyar Közlönyben is megjelent az a kormányhatározat, ami az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt kormányzati támogatásáról rendelkezik. A határozat értelmében az 50 milliárdos támogatáson felül további 40 milliárd jut a Főegyházmegyének a Vár épületeinek felújítására. A részletekről csütörtök délután sajtótájékoztatón számoltak be az érintettek.
A veszprémi érsek a megújulásról beszélt Pünkösdkor
A veszprémi érsek a megújulásról beszélt Pünkösdkor
Dr. Udvardy György veszprémi érsek videóüzenetben szólt híveihez Pünkösd alkalmából. Közben az országban sok helyen már megtartották a szentmiséket, de csak szigorú egészségügyi biztonsági előírások betartása mellett.