2021. május 11.
//
Ferenc névnap

Kortárs drámáról Székely Csabával

Székely Csaba íróval szervezett beszélgetést a Sziveri János Intézet Közép- és Kelet-európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpontja, Mi értelme van a kortárs drámának? címmel. Az eseményt természetesen online rendezték, érdeklődésből pedig nem volt hiány…

Elsőként Arany Zsuzsanna, az intézet vezetője ragadta magához a szót, és köszönte meg az érdeklődők nevében is, hogy Székely Csaba vállalta a beszélgetést. A marosvásárhelyi születésű íróval Kovács Gáborján beszélgetett, aki szakavatottként – de nem belsős beszélgetést kreálva – tette fel kérdéseit.

Plakát: Keszte BálintPlakát: Keszte Bálint

A kérdező Székely Csabát munkásságának egészen a kezdetéig terelte, így megtudtuk, miféle noszogatás hatására vágott bele a drámaírásba. A szóban forgó kezdeti löketnek köszönhetően pedig ma már nem csupán Magyarországon, de külföldön is játszák darabjait: Székely Csaba egy marosvásárhelyi rádióban dolgozott, amikor egy híradós kollégája egy BBC által meghirdetett pályázatra lett figyelmes, amit kétévente ír ki a BBC rádiója. Csaba ekkor még egy drámát sem írt, ráadásul a pályázatra kért drámát – nyilvánvalóan – angol nyelven kellett megírni, végül regionális díjjal jutalmazták, vagyis Európa legjobb darabja lett.

2004-ben jelent meg Írók a ketrecben című kötete, amelyben kortárs írókat parodizál, ám a beszélgetésből kiderült, remek barátságok köttettek a kiadás után. Nevét legtöbben talán a Bányavidék című trilógiája kapcsán ismerik, melynek megírása egyetemi éveire datálódik: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem drámaíró szak mesteri hallgatója volt. Ahogy Székely Csaba fogalmazott, ha Marosvásárhelyen beül egy kávézóba írni, az emberek jól tudják, valami drámán dolgozik éppen…

Kovács Gáborján a színházi munkákról is kérdezte a szerzőt, vagyis, hogy milyen drámaíróként egy darab színpadra állítási fázisában részt venni. Székely Csaba szerint fontos ilyenkor az író jelenléte, hiszen előfordul, hogy a színésznek nem kényelmes egy adott mondat vagy szófordulat, ezt érdemes egyenesen a szerzővel megbeszélni. Ezen kívül pedig ekkor van lehetőség tisztázni, hogy az adott karakter mit akart mondani, vagy mit gondolt bizonyos helyzetben, milyen szándékok vezérelték. Székely azt is elmondta, túlzottan nem ragaszkodik a szövegeihez, vagyis, ha módosításra kérik, indokolt esetben megteszi, legalábbis, ha nyelvileg megfelel annak a szintnek, amit prezentálni kívánt.

Székely Csaba, kép: Merész MártonSzékely Csaba, kép: Merész Márton

A beszélgetésen kiderült az is, hogy az ősbemutatók után még gyakran változtat a szövegeken, hiszen az közönség és a színészek (így a mondatok) első találkozása sok mindenre ráébreszti a szerzőt: mely poén vagy sor működött; adott megoldásra vajon úgy reagált-e a közönség, ahogy azt az alkotók várták?

Székely Csaba nem csak magyarul ír drámákat, hanem angol és román nyelven is, de leszögezte, a stílus és a hangulat minden nyelven ugyanaz. Amikor nekilát egy új műnek, a téma kitalálása után rögtön a darab nyelvét kezdi keresni. Vagyis, hogyan beszélnek a szereplők, ami aztán megteremti világukat? Amint megvan a nyelvezet, már sokkal könnyebb a darabot megírni.  

Az esemény címéről - vagyis, hogy Mi értelme van a kortárs drámának? – is szó esett, Székely Csaba szerint egyfajta látleletet jelentenek, egy korlenyomatot, amelyből később megtudhatják, hogyan élt 2021 embere, hogyan vergődött, hogyan volt boldog? A szerző kiemelte, ha jó színdarabról beszélünk, akkor szó sem lehet arról, hogy elavuljon az adott mű.

Borítókép: Nagyváradi Szigligeti Színház, Bányavirág

Szabó Eszter

További cikkek

Színházaink a nyitás felé
Színházaink a nyitás felé
Fontos állomáshoz érkeztünk a négymillió beoltottal, hiszen a kormány engedélyezi a színházak megnyitását, a teátrumok látogatását, legalábbis azok számára, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Kellerné Egresi Zsuzsannát, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettes-kreatív menedzserét, a Pannon Várszínház igazgatóját, Vándorfi Lászlót, valamint Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük.
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
Új értelmezést nyert a „hős” jelző, a békeidőben tanúsított hőstetteket a Hangvilla most egy különleges ajándékkal hálálja meg. Május végén, a Covid-járvány után először tartanak zenei rendezvényt a kulturális központban, a vendégkör viszont speciális lesz. Erről, valamint a kulturális szféra járvány utáni új kihívásairól is beszélgettünk a Hangvilla igazgatójával.
Elmarad a Gizella-napok
Elmarad a Gizella-napok
Közösségi oldalán jelentette be az egyébként nem meglepő hírt a Veszprémi Programiroda: idén sem rendezik meg a Gizella-napokat a járványhelyzet miatt.
Hollywood nyomában Magyarországon
Hollywood nyomában Magyarországon
Vörös veréb, Fekete özvegy, Vaják. Csak néhány azok közül a hollywoodi produkciók közül, amelyeket részben vagy egészben kis hazánkban forgattak. Az elmúlt években Magyarország egyre népszerűbb lett a filmesek körében, a mozgókép és az utazás szerelmeseinek pedig izgalmas felfedezést jelenthet felkeresni a forgatási helyszíneket.
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) 2023-ban nem csupán a látogatóknak szeretné megmutatni a Bakony-Balaton térség szépségeit, hanem a programsorozat a régiós identitást is erősíteni akarja. Ezt a kettős célt szolgálja az is, hogy június 23. és 26. között Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi ad otthont a Magyar Mozgókép Fesztiválnak - mondta el az MTI-nek a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos.