Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Akkor halunk meg végleg, amikor utoljára kimondják a nevünket

2021. március 12. 12:27
Egyvalamiben minden temető megegyezik: ezek a kertek adják hallottaink végső nyughelyét, ahol fejfák és keresztek feliratai jelzik, hogy valaha hogyan szólították a szerettei, ismerősei azt az embert, aki méterekkel a föld alatt fekszik nyugalmában. Létezik Veszprém határában egy temető, ahol a nyugalomra nem csak az ott eltemetettek találnak rá, hanem azok is, akik megtalálják a lombok közt a régi sírkertet.

Jutaspuszta hátsó útjától néhány száz méterre, a lőtér irányában található az egykori „cselédtemető”. Nevét állítólag onnan kapta, hogy egykor ide temetkeztek a káptalani birtokon dolgozók, de azóta is már fél évszázad eltelt, hogy utoljára itt helyeztek valakit végső nyugalomra. Egyes leírások szerint a Dózsaváros egykori lakói közül is többen nyugszanak ebben a temetőben.

Utoljára valamikor a XX. század közepén temetkeztek itt, a sírköveken a még kiolvasható évszámok között van 1946-os is, de főleg az 1900-as évek elejéről valók.

Ennek ellenére is több síron látszódik, hogy a mai napig gondozzák azokat. Apró leégett mécsesek, a hallottak napja óta elszáradt koszorúk jelzik, hogy a hozzátartozók még most is felkeresik felmenőik sírját, hogy megemlékezzenek róluk.

A cselédtemető történetét sokáig nem az a nyugodt atmoszféra övezte, amit egy temetőtől megszoknánk. Az itt állomásozó szovjet csapatok gyakorlatilag céltáblának használták a sírköveket, a golyónyomok néhányon a mai napig felfedezhetőek, valamint az ő tevékenységüknek esett áldozatul a temető közepén felállított kőkereszt is.

A rendszerváltás után a helyiek saját erőből kitisztították a temető környezetét, amennyire tudták, rendbe rakták a sírokat. Manapság pedig a temetőgondnokság halottak napja előtt ezt a temetőt is megtisztítja a lehullott faágaktól. Igazi romantikáját mégis a nyugodt környezete adja a jutaspusztai temetőnek.

Ahogy mondani szokás, az ember háromszor hal meg: egyszer, amikor testéből elszáll a lélek, másodszor, amikor elhunynak azok is, akik ismerték valaha, harmadszor pedig, amikor utoljára mondják ki a nevét. A jutaspusztai temetőben nyugvók még nem haltak meg teljesen, hiszen nevüket a mohás sírköveken a mai napig el tudjuk olvasni.

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. tegnap 15:21 Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk régészet Veszprém legrégebbi középkori épülete átírhatja, amit a korszakról tudtunk A napokban fejezik be a veszprémvölgyi kolostorrom mögötti telken végzett ásatásokat a Laczkó Dezső Múzeum régészei, akik megtalálhatták a középkori Veszprém legrégebbi épületének maradványait. Ha ez így van, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, amit a városnak erről az időszakáról tudtunk. 2024. június 7. 22:57 Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Nosztalgiaérzés felmelegítve - újra megnyitott a Kiskuti csárda Azt mondják, hogy felmelegítve csak a töltött káposzta jó. A konyhában minden bizonnyal tényleg így van, de ha egy közel kétszáz évre visszatekintő éttermet élesztenek újjá hasonló szellemiséggel, mint egykor működött, ez az alaptétel ugyancsak érvényes. Legalábbis Veszprémben a Kiskuti csárdában sikerült, ami hétvégén nyitott meg, miután az Európa Kulturális Fővárosa programnak köszönhetően felújították és újra élettel töltötték meg. 2024. június 3. 16:37 Pannónia, a római provincia, amiről eddig rosszul gondolkodtunk Life&Style Pannónia, a római provincia, amiről eddig rosszul gondolkodtunk Lassan a tankönyvszerkesztők elkezdhetik átírni a történelemkönyvek rómaiakkal foglalkozó részét, főleg azt, ami Pannónia provinciáról szól. Vagy legalábbis lábjegyzetben már időszerű lenne elhelyezni az oly sokszor alkalmazott kiskaput, miszerint „a tudomány jelen állása szerint” így ezt gondoljuk az adott korszakról. A történészek eddigi szilárd meggyőződését Pannóniáról éppen néhány Veszprémhez közeli régészeti feltárás kezdte szétzilálni. Lehet, hogy a mai Dunántúl nem csupán egy egyszerű határőrvidék volt a Római Birodalomban néhány légióval, hanem annál sokkal több? 2024. május 31. 9:19

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.