Nem tősgyökeres Veszprémi, mégis a város történetének legnagyobb fejlesztési projektjét vezeti. Mennyire érzi ma már veszpréminek magát, milyenek az itt élő emberek Ön szerint?
Az nem titok, hogy én kőszegi vagyok, ugyanakkor a két város közt számos párhuzamot vélek felfedezni. Kicsit olyan, mintha Veszprém Kőszeg nagytestvére lenne, ha csak a történelmi múltra, vagy a kulturális örökségekre gondolunk.
Korábban egyébként a Pannon Egyetemmel már dolgoztam együtt, így a munkám is összekapcsolt Veszprémmel. Ami a mostani kiemelt veszprémi feladatomat illeti, a legjobban Muraközy Péter fogalmazta meg azt a szemléletet, ami engem és minden kollégámat vezérel. Ő mondta azt, amikor ide kerültem, hogy egész életében egy olyan lehetőségre vágyott Veszprémben, amit most az EKF elhozott a térségnek.
Hogyan tudnak hatékonyan együtt dolgozni Navracsics Tiborral? Mi az ő feladatköre és mi az Öné?
Bátran mondhatom, hogy jó a kapcsolatunk, hatékonyan tudunk együtt dolgozni. Az én feladatom az, hogy a mindennapi munka olajozottan működjön, a feladatleosztásért, az operatív részletekért felelek a projekt élén. Navracsics Tibor, mint kormánybiztos egyfajta diplomata szerepkörben segíti az EKF-et, ő az összekötő a különböző kormányzati szervekkel, intézményekkel, de kiemelném még azt a széles nemzetközi kapcsolatrendszerét is, amit kiválóan tud kamatoztatni az EKF sikeréért is.
Markovits Alíz, a VEB2023 Zrt. vezérigazgatója
Hogy áll fel az EKF-en dolgozók csapata? Az a kritika éri a projektet, hogy túl sok a „külsős”, nem veszprémi munkatárs.
Ha ránéznek a honlapunkon az EKF-es csapatra, ott találják Veszprém kulturális életének meghatározó személyiségeit. Ők mindannyian helyiek, és kezdettől fogva a városukért dolgoznak. Természetesen nem kizárt és ez idáig is előfordult, hogy budapesti vagy máshonnan érkező szakemberek vesznek részt a programban, de célunk, hogy minden Veszprémben, illetve a régióban megtalálható szaktudást becsatornázzunk az EKF programba.
Egyébként sokan élnek a régióban is azok közül, akik a csapat tagjait alkotják, valamint nem egy kollégától hallottam már, hogy hosszabb távon itt szeretne letelepedni. Tehát Veszprém vonzó lakhely a kreatív fiatalok számára is.
Kiemelten fontos viszont, hogy élő kapcsolatot ápoljunk azokkal, akik érdeklődnek a program iránt, illetve akik részt szeretnének venni a programban, ezért kéthetente lakossági fórumot tartunk az érdeklődőknek.
Emellett egyik első, stratégiai jelentőségű kezdeményezésünk volt még tavaly megalapítani az önkéntes csapatunkat, a Ragyogókat! Nagy örömünkre szolgált, hogy nem egész egy hónap alatt több mint 60-an csatlakoztak hozzánk, és hogy lelkesedésük azóta sem csillapodott, hiszen minden hónapban tartunk velük online találkozókat.
Idén már egy teljes osztály dolgozik mind a civilek, mind pedig a lakosság és a helyi intézmények bevonásán, s mindegyik terület kapcsán megalkottuk azt a bevonási stratégiát mely mentén - meglátásunk szerint – a lehető leghatékonyabban tudjuk a szervezeteket, lakosságot, intézményeket bevonni.
Mely feladatok élveznek most prioritást? Infrastruktúra-fejlesztés, esetleg rendezvények előkészítése?
A legtöbb programunk a megvalósítási fázisba lépett, reményeink szerint rövidesen a nagyközönség számára is látható eredményei lesznek az elmúlt kétéves előkészítési időszaknak.
A nagyságrendileg 140 projektünk mellett, számos, partnereink által megvalósítani tervezett program színesíti majd a következő éveket.
Már 2020-ban is szerettük volna elkezdeni a felvezető programokat, de sajnos ezekre is kihatással volt a koronavírus-járvány, így nem egyet teljesen törölnünk kellett, míg másokat egészen más dátumon rendeztünk meg. 2021 egyes rendezvényei - a jelenlegi tudomásunk szerint - már most veszélybe kerültek, azonban a 2023-ra tervezett eseményeket reményeink szerint nem befolyásolja majd a járvány.
Fontos kiemelni, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program esetében az időponthalasztás lehetősége továbbra sem áll fenn, mert bár a koronavírus-járvány természetesen a veszprémi felkészülésre is hatással van, de a többszöri újra tervezésnek köszönhetően egy olyan ütemtervet sikerült kidolgozni, mellyel továbbra is minden a tervek szerint halad.
Természetesen nem bízzuk a 2021-es és az azt követő évet pusztán a reményre. Minden programunk esetében felmérjük, hogy lehetséges-e és ésszerű-e valamilyen formában az online térben megvalósítani a programot és amennyiben úgy látjuk, hogy értékvesztés nélkül igen, úgy természetesen készülünk online forgatókönyvvel is.
Nagy szerencsénk, hogy a járványügyi helyzet nem állította meg teljes egészében az infrastrukturális fejlesztések előkészítő és tervezési szakaszát, melyek az egyik legfontosabb lépései annak érdekében, hogy a tervezett ütemben valósuljanak meg ezek a fejlesztések.
Az infrastrukturális fejlesztések következő nagy lépése a közbeszerzések kiírása.
Az eljárások lefolytatása után kezdődnek meg a látványosabb bontási és építési munkálatok, melyek üteméről természetesen széles körben tájékoztatunk majd mindenkit.
Ezek a fejlesztések minden esetben az EKF programhoz köthetők, azonban hosszútávon szolgálják az itt élők és az ide látogatók igényeit. Kiemelten fontos számunkra, hogy kizárólag olyan fejlesztéseket valósítsunk meg, melyek az elkövetkezendő évtizedekben is fenntartható módon üzemeltethetők. Ezek elsősorban a város és régió meglévő, használaton kívüli, illetve alulhasznosított épületeinek és közterületeinek újjáélesztését jelentik.
Ilyen lesz az egykori Szikvíz parkoló területén megvalósuló Digitális Élményközpont, ahol a világszerte népszerű digitális múzeumok mintájára egy hasonló funkciójú kiállítótér megépítése, berendezése és üzemeltetése valósul meg.
A Digitális Élményközpont egyik legfontosabb missziója a nemzetközi kiállítások bemutatása mellett a híres magyar és régiós festők bemutatása, nem csak szórakoztató, hanem oktatási jelleggel is, valamint kiemelt cél a képzőművészet iránt kevésbé érdeklődők számára az újszerű formátumon keresztül élvezhetővé, befogadhatóvá tenni a klasszikus képzőművészeti alkotásokat, a múzeum által közvetített kulturális, művészeti tartalmakat. A beruházás célja, hogy Veszprémet, magyarországi viszonylatban egyedülivé, Európában kiemelt kreatívipari célponttá tegye.
A digitális élményközpont látványterve
Másik digitális fókuszú fejlesztésünk a volt Húsáruház épületének átalakítása, ahol egy XXI. századi oktató és szórakoztató központ kialakítását tervezzük. Elsősorban a fiatalabbak körében ma divatos digitális attrakciókat mutatnánk be, olyanokat, mint a VR utazások, a robotika, az automatizálás, és a mesterséges intelligencia.
A több mint 25 éve kihasználatlanul álló egykori Gyermekkórház épülete is megújul, melynek tartalmi és építészeti koncepciófejlesztése folyamatban van. Természetesen, amint olyan szakaszba lép a műszaki terv, hogy az széles körben megmutatható, sajtótájékoztató keretében fogjuk ismertetni.
Az Önkormányzati tulajdonban lévő Ruttner-ház, valamint a Várbörtön Múzeum fejlesztése szintén megtörténik. A Ruttner-ház helyi védett épület, jelenleg használaton kívül áll. A fejlesztés célja az épület felújítása és kiállítótér, vendéglátás, hostel típusú, osztálykirándulásokat kiszolgálni képes szállásként történő hasznosítása. Az ingatlan felett helyezkedik el a Várbörtön múzeumhoz, pontosabban a Törvényszék épületéhez kapcsolódó őrbódé. Az őrbódé elbontása, és ezzel egyidejűleg egy, a börtönmúzeum számára új bejárat nyitása jelentősen leegyszerűsíti a múzeumba való belépést és elkerülhetővé teszi a működő Törvényszék területén történő áthaladást.
A Várbörtön Múzeum Veszprém társadalmi helyzetét, történelmi eseményeit kívánja élményszerűen bemutatni az 1800-as évektől egészen 1980-ig, minden esetben egy veszprémi vagy régiós kötődésű szereplő szemüvegén és élethelyzetén keresztül.
Miben áll már most is jól Veszprém és miben kell még fejlődnie 2023-ig Ön szerint?
Személyes véleményem, hogy Veszprémben és a régióban sokkal több van, mint ahova jelenleg pozícionálta magát. Minden adott ahhoz, hogy nemzetközi hírű régióvá váljon, s reméljük, hogy a 2023-as és a felvezető EKF évek ebben segítségül fognak szolgálni. Jelenleg véleményem szerint még alulreprezentált Veszprém nemzetközi szinten, de itthon is.
Pedig kimagasló a veszprémiek kultúrafogyasztása, mely európai mércével nézve is kifejezetten magas. Azonban vannak még olyan lakosok, akiket nem tudtunk bevonni a kulturális életbe, a kulturális tevékenységek élvezetébe, ezért a minőségi kultúrafogyasztás növelése az eddig el nem ért célcsoportok esetében kifejezetten prioritásunk.
Ehhez természetesen az intézmények kínálatát is az igényekhez szükséges igazítani, mely a 2021-es évben, az intézmények felkészítési évében kiemelt feladatunk.
Sokan nem ismerik ezeket a terveket, pontosabban ez is kritikaként fogalmazódott meg. Honnan tudnak legegyszerűbben tájékozódni az emberek az EKF-ről?
Három módját emelném ki a lehetséges információszerzések közül. Az egyik természetesen a honlapunk, mely folyamatosan frissül és a pályázati kiírásaink mellett a programjainkról, rendezvényeinkről, előrehaladásainkról is folyamatosan hírt adunk.
A másik lehetőség az egyelőre az online térbe költözött, de reményeink szerint hamarosan újra személyesen megvalósítható kérdések és válaszok lakossági fórum. Ezt kéthetente hétfőn tartjuk, ahol mindig két vezető kollégánk válaszol a felmerülő kérdésekre. A részvételhez a honlapunkon keresztül regisztrálni szükséges, hogy a beérkező válaszokból a kollégák fel tudjanak készülni és releváns választ tudjanak nyújtani.
A harmadik mód pedig a Facebook-oldalunk, ahol szintén minden hírt közzéteszünk, illetve ott kissé tágabb értelmezésben olyan eseményekről, hírekről is beszámolunk, melyek kapcsolódnak az általunk képviselt elvekhez, illetve a kreatív-iparhoz.
Az EKF Kossuth utcai irodája
Van-e lehetőség még bővíteni ötletekkel a programot saját ötletekkel, javaslatokkal? Milyen lehetőségeket biztosít az EKF például a civil szervezeteknek ötleteik megvalósítására?
A napokban megjelent kiírásunkban a 2021. október 31-ig megvalósuló, a felkészülést segítő projektekre pályázhatnak azok, akik a VEB2023 EKF programhoz már csatlakozott településeken terveznek kulturális-művészeti programot megvalósítani.
Ez a felhívás csupán első a VEB2023 Zrt. által tervezett pályázati lehetőségek között. A pályázati rendszer a tavasz folyamán további kategóriákkal bővül. A következő ütemben a veszprémi kulturális élet kiemelt szereplőinek támogatása mellett a belváros kulturális életének élénkítésén lesz a hangsúly. Szintén idén tavasszal indul a Kultúrpontok és Pajta-program, melynek célja olyan művészeti és kreatív-ipari alkotóközösségek támogatása, akik tevékenységükkel a nyári turisztikai szezonon túlmutatóan is képesek megszólítani a helyi civil társadalom legszélesebb rétegeit.
A pályázati felhívások, azok konkrét műszaki tartalma, a pályázók köre és a finanszírozás mértéke minden esetben a honlapunkon megtalálható pályázati kiírásban kerül pontosításra. A pályázatokhoz kapcsolódóan természetesen szakmai segítséget is nyújtunk nyílt napokon, videós segédanyagokkal, illetve egyéb, pályázati tanácsadás keretében.
Ennek első lépése volt a március 10-én megrendezésre kerülő online tanácsadói fórum, valamint a március 18-ára, szintén az online térben tervezett pályázati fogadóóra. Mind a két eseményre a honlapunkon keresztül történik a regisztráció.
Mivel régiós pályázatról van szó, adódik a kérdés, hogy a többi érintett település mennyire aktív a szervezésben, ötletelésben?
Azt tapasztaljuk, hogy egyre növekszik a részvételi, csatlakozási kedv. Eddig több mint hatvan önkormányzat csatlakozott a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. felhívásához és több település is bejelentette már társulási szándékát a programhoz.
A csatlakozás számos lehetőséget kínál a résztvevők számára, hiszen nemcsak a helyben megvalósuló kulturális programokkal és infrastrukturális fejlesztésekkel gazdagodnak, hanem ezáltal felkerülnek Európa nemzetközi kulturális térképére is.
A VEB2023 szándéka többek között az, hogy a Várpalotától Keszthelyig formálódó együttműködés a közösségépítésre, az innovációra és a fenntarthatóságra alapozva a kulturális-kreatív ipar új otthonát hozza létre a térségben.
Ezen törekvésünket a már csatlakozott települések is támogatják, s a közös munka során mindenki a maga erősségét, értékét hozza be a programban, s így egy olyan sokszínű kínálat jön létre, mely ez idáig még nem fordult elő a térségben.
Eddig több, mint 60 önkormányzat csatlakozott az EKF-hez a régióból
Az előzőhöz kapcsolódóan: a veszprémi fejlesztések többségét ismerjük, de például vannak-e konkrétumok Balatonfüreden, vagy más, kisebb településeken, amely rendezvények, beruházások az EKF égisze alatt valósulnak majd meg?
Nagyon jó látnunk, hogy az EKF cím kapcsán hihetetlen lendülettel vetették bele magukat a csatlakozott települések a munkába. Számos projekt, program formálódik, sok településen konkrét EKF-stratégia készül. A települési stratégiák, turisztikai fejlesztések megalkotásakor sokszor mi is részt veszünk a folyamatban, éppen azért, hogy már a kezdetektől olyan programcsomag alakuljon ki, mely beleilleszkedik a VEB2023 Zrt. cél- és értékrendszerébe.
A bejelentés lehetőségét azonban nem vesszük el a településektől, hiszen ez a megtisztelő feladat mindig az ötletgazdáé. De biztos vagyok abban, hogy ezek a bejelentések, széleskörű ismertetések nem váratnak magukra sokáig.
Az egyházzal mennyire aktív az együttműködés? Közel azonos összeget kapott az egyház Várnegyed felújítására és az EKF is a kormánytól. Ezek megvalósítása külön szálon fut, vagy összehangolják őket?
A Várnegyed felújítására szánt összeget a Veszprémi Főegyházmegye kapta meg, az ott megvalósuló beruházásokról ők döntenek, ők koordinálják őket. Természetesen rendszeres időközönként egyeztetünk a beruházások aktuális állásáról és a lehetséges kapcsolódási pontokról, de maga a megvalósítás külön szálon fut.
Mivel lenne elégedett 2023. december 31-én? Mit szeretne látni, amikor az év végén hátradől a székében?
2023 végén még nem lehet hátradőlni, már csak azért sem, mert célkitűzéseink túlmutatnak ezen a dátumon. Az persze alapvető elvárás magunkkal szemben, hogy a 2023-mas év jól sikerüljön, de a hosszú távú cél, hogy fenntartható pályára állítsuk a régiót, az pedig, hogy ez mennyire sikerült csak 2024-ben és 2025-ben lesz mérhető. A legfontosabb az, hogy az EKF jó katalizátora legyen a fejlődésnek, amely aztán a későbbi években már az EKF nélkül is megállja a helyét.
