Pap János 1925-ben született Kaposváron. Iskoláit Veszprémben és Keszthelyen végezte, a nyilas hatalomátvételkor külföldre szökött és ott bujkált a II. világháború végéig katonaszökevényként. A háború után indult el politikai karrierje, 1947-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lett.
Az '56-os forradalom után a Magyar Szocialista Munkáspárt Veszprém Megyei Bizottságának első titkára lett.
Nem tartott sokáig a mai szóval „betanuló időszaka”, a forradalom leverése után egyből nagy szerepet vállalt a megtorlásokban. Az ő számlájára írható Brusznyai Árpád kivégzése is. Ebben az esetben ráadásul nem közvetett szerepe volt a középiskolai tanár és családapa halálos ítéletében. A bíróság a lefolytatott koncepciós per után életfogytiglani börtönre ítélte Brusznyait, Pap viszont személyesen járt közbe a Legfelsőbb Bíróság elnökénél, hogy ezt az ítéletet súlyosbítsák halálbüntetésre.
Kötelességünknek tartjuk közölni a megye kommunistáinak, dolgozóinak hangulatát – Brusznyai és társai ellenforradalmi csoportja bűnügyének tárgyalásán hozott ítélettel kapcsolatban (...), mely szerint nem ért egyet a Népbírósági Tanács ítéletével, enyhének tartja azt
- áll egy korabeli levelében, amit a bíróság elnökének címzett.
A veszprémi párttitkár törekvései révbe értek, és annak ellenére, hogy még Kodály Zoltán is felszólalt az ítélet ellen, Brusznyait 1958 elején felakasztották, testét pedig jelöletlen sírba temették.
Pap János politikai karrierje a szocialista rendszerben még nagyobb ívet vett felfelé. 1961-ben Biszku Bélát váltotta a belügyminiszteri pozícióban, majd 1963-ban még magasabbra lépett, a Minisztertanács elnökhelyettese lett.
Pap János
A '60-as évek közepétől egészen 1985-ig ő volt az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára, ahogy az országgyűlési képviselője is a térségnek.
Pap elvtársat egyébként egy keményvonalas, merev kommunistaként jellemezték azok, akik személyesen ismerték. A felső körökkel ápolt jó kapcsolatai miatt pedig veszprémi párttitkárként is jóval többet megengedhetett magának, mint az ország többi helyi kommunista vezetője.
Gyakorlatilag nem volt olyan ügy, ami ne ment volna át rajta. Sőt, a rádió akkori helyi tudósítója olyan történetről is beszámolt, amikor szem- és fültanúja volt annak, hogy Pap elvtárs a megyei főügyésznek telefonon diktálja, hogy melyik vádlottra milyen büntetést szabjanak ki.
A rendszerváltás után még több hasonló történet napvilágot látott, amelyeket dokumentumokkal, hiteles leírásokkal is alá lehet támasztani. Ilyen volt például az Egyetértés Vadásztársaságban elnökként elkövetett visszaélései. Amikor 1964-ben belépett, rövid idő alatt feloszlatott három másik társaságot, a területüket megszerezte, lezárta mindenki más előtt, a vadászati tilalomra pedig általában fittyet hányt.
Elkezdte felépíteni a magyar Manhattant
Pap grandiózus terveket dédelgetett arról, hogy hogyan alakítja át a történelmi Veszprém arcát. A szocialista építészet vívmányait segítségül hívva, de manhattani modellt követve kezdett neki a Haszkovó-lakótelep társasházainak felépítésébe, ami közel 20 ezer embernek adott otthont, eközben a belvárosba három toronyházat is tervezett.
Korabeli tervek Veszprém belvárosára (forrás: tervlap.hu)
Ezek közül végül csak egy készült el. A húszemeletest azóta is számos urbán legenda járja körül, ezek közül az egyik az, hogy Papnak az is szempont volt, hogy a város legmagasabb pontja ne a Szent Mihály bazilika tornya legyen, hanem az új szocialista toronyház. Egy másik szóbeszéd szerint pedig azért nem épült még három emelettel magasabbra az épület, mert akkor a legfelső emeleten lakók már elláthattak volna a szentkirályszabadjai reptérig, ami állambiztonsági kockázatot jelentett volna.
Megyei párttitkárként nem csak Veszprém városát alakította át az ideológiának megfelelő módon, hanem egyes emlékek szerint fontolóra vette, hogy a Balatont lecsapolja és kukoricát ültet a mederbe. Erről a tervéről ugyan írásos anyagok máig nem kerültek elő, ám ha azt vesszük alapul, hogy Pap elvtárs milyen szellemben irányította a pártbizottságot, nagy kétségünk nem lehet afelől, hogy Veszprém építészetileg történelmi aarculatának átszabása után Magyarország egyik legnagyobb természeti kincsét, a Balatont is könnyűszerrel lecsapolta volna a szocialista mintagazdaság fejlesztésének jegyében.
Erre végül nem került sor, ahogy Pap pályafutása is véget ért 1985-ben, amikor a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével a zsebében nyugdíjba vonult.
A rendszerváltás után többször felmerült, hogy Pap Jánost felelősségre vonják és elszámoltassák elsősorban az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt, erre viszont haláláig nem került sor.
Pap János 1994-ben halt meg. Öngyilkos lett, a saját engedély nélkül tartott revolverével lőtte fejbe magát, miután ugyanígy végzett feleségével is. Amikor rájuk találtak, az ágyon feküdtek egymás mellett. Az ajtó belülről volt bezárva.
A legendák vele kapcsolatban még halála után is tovább éltek. Egyes feltételezések szerint a lelkiismerete kergette a halálba, amit Brusznyai kivégzése miatt érzett, más elmélet szerint viszont az elszámoltatás miatti rettegéstől menekült el ilyen formán.
