2021. április 16.
//
Csongor névnap

Dosztojevszkijről tartott konferenciát a Pannon Egyetem

Kétnapos konferenciát rendezett a Pannon Egyetem összehasonlító irodalomtudományi kutatócsoportja, Dosztojevszkij kelet- és közép-európai olvasatai címmel. Az eseményt január 28-29¬-én tartották, természetesen online.

A konferenciát a kutatás vezetője, Szávai Dorottya, valamint S. Horváth Géza szervezte; előbb említett kutató többek között Pilinszky János specialista, míg S. Horváth Géza Dosztojevszkij  specialista.

Az esemény több szempontból is különleges volt, hiszen azon túl, hogy különböző megközelítésekből vitathatatlanul érdekes, értékes és színvonalas előadásokat hallhattunk, még az orosz világ miliőjéből is kaptunk egy leheletnyit, többek között nyelvi szinten, hiszen nemzetközi eseményről beszélünk, így a magyar mellett orosz nyelvű előadásokat hallhattunk, melyeket S. Horváth Géza foglalt össze magyarul.

A szervezők érdeme, hogy a téma több oldalról történő megközelítése mégis egységet adott a két napnak, az előadók sokszor egymásra tudtak csatlakozni, hivatkozva a már korábban elhangzottakra.

Több kutató nyelvészeti irányból közelített, de filozófiai, teológiai, és irodalomelméleti oldalról is vizsgálódtak.

Ahogy az a konferenciákon lenni szokott, itt sem maradtak el a különböző blokkok utáni beszélgetések, ahol a résztvevők feltehették kérdéseiket az előadóknak.

Az eseménynek több aktualitása is volt, hiszen Dosztojevszkij kétszáz éve, Pilinszky János pedig száz évvel ezelőtt született: a Pilinszkyt ért Dosztojevszkij-hatás magától értetődően került terítékre. De hallhattunk az orosz író világának, illetve például Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, és Mészöly Miklós világának kapcsolatáról is. Szó esett Dosztojevszkij aktuális olvasatairól, valamint az író közép-európai recepciójáról, sőt, átiratairól is, de a kutatók érintették Csehovot, Nietzschét, és Hoffmannt is.

Az előadók között több neves kutató is volt, így Szávai János és Dukkon Ágnes, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről, Horváth Kornélia a Pázmány Péter Tudományegyetemről. Az orosz kutatók közül hallhattuk – többek között – Natalia Fatejeva, Valerij Tjupa, Konstantin Barsht előadását is. A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karról is többen előadtak, így a konferencia egyik főszervezője, Szávai Dorottya: „Dosztojevszkijnél látom, amit nem látok.” Dosztojevszkij – Pilinszky – Takács Zsuzsa címmel. Arany Zsuzsanna Dosztojevszkij és a Nyugat közötti kapcsolatról adott elő, míg Kovács Gábor Dosztojevszkij Gárdonyi Géza kisregényeinek prózaművészetére gyakorolt hatásáról beszélt.

A konferencia az NN-12579 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, az NN_17 pályázati program finanszírozásában valósult meg, a kutatóhely pedig a Pannon Egyetem. Az eseményre a harminc előadón túl - bárki csatlakozhatott hallgatóként. Ahogy azt már fentebb ismertettem, a konferenciára online valósult meg, de erről a tényről – a közvetlen hangulat és az előadások utáni szakmai diskurálásoknak köszönhetően – el tudtunk feledkezni.

Szabó Eszter

További cikkek

Hatvan éve léptük át a világűr határát
Hatvan éve léptük át a világűr határát
Hatvan évvel ezelőtt az emberiség olyasmit vitt véghez, amit korábban egyetlen fajnak sem sikerült: elhagytuk a bolygónkat és kiléptünk a világűrbe.
A kutatónők helyzetéről tartottak konferenciát
A kutatónők helyzetéről tartottak konferenciát
Örök kérdés és főleg szakmai körökben teszik fel: mi a probléma a tudományban a nőkkel? Család és/vagy hivatás? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA VEAB Biológiai Szakbizottságának Biotechnológiai Munkabizottság online eseményén.
Nem űrhajó, csak űrkavics
Nem űrhajó, csak űrkavics
Úgy tűnik, mégsem földönkívüli űrhajó volt az ‘Oumuamua, bár még így is a legizgalmasabb kődarab jelenleg a Naprendszerben.
Megérkezett a Marsra a Perseverance
Megérkezett a Marsra a Perseverance
A NASA marsjárójához és drónjához a Veszprémben is jelenlévő Maxon Motor is biztosított alkatrészeket.
Eddig csak következtetni tudtunk létezésükre, most fizikai Nobel-díjat ért a vizsgálatuk
Eddig csak következtetni tudtunk létezésükre, most fizikai Nobel-díjat ért a vizsgálatuk
2020-ban a fekete lyukak hozták el három kutatónak a fizikai Nobel-díjat. A díj indoklásában mégsem szerepelt ennek a kozmológiai objektumnak az elnevezése, amire megvan a logikus válasz, ahogy arra is, hogy Stephen Hawking miért nem kapta meg soha ezt a rangos kitüntetést. Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának online konferenciáján ezekre is fény derült.