2021. március 3.
//
Kornélia névnap

Amikor valóban farkasordító hidegek voltak Veszprémben

Az elmúlt hétvégén megmutatta igazi farkasfogát a tél, a hőmérő több fokkal fagypont alá csökkent, ráadásul egyes mérések szerint az ország leghidegebb pontja is Veszprém közelében, Bándon volt, ahol -20 °C-ig hűlt a levegő. Kifejezetten a megyeszékhely téli időjárást Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutatóval száz évnél is hosszabb időskálán elemeztük, amiből kiderül, hogy mikor voltak valóban fogcsikorgató hidegek a Királynék városában.

Bár manapság már az okostelefonunkról is bármikor le tudjuk olvasni az éppen aktuális időjárási adatokat, akár szűk lakhelyünkre leszűrve is, a veszprémi meteorológiai mérések története már 160 évre tekint vissza. 1860-ban Németh Ferenc, evangélikus tanító kezdte a meteorológiai méréseket, ezt követően a Piarista Gimnáziumban építették meg a helyi állomást. A XIX. és XX. század fordulópontján az Angolkisasszonyok intézetében végezték a megfigyeléseket, majd 1934-ben átköltöztették az Almádi úti villanytelepre az állomást.

A világháborúk alatt és az azokat követő években sajnos hiányosabbak az adatok, ráadásul a villanytelep a II. világháborúban megsemmisült, amit 1946-ban építettek csak újjá

- mondta portálunknak Kovács Győző, aki sok évtizedes, statisztikával rendelkezik a veszprémi időjárásról, ezzel együtt a rendkívül hideg telekről is.

Gyerekek az Erzsébet ligeti jégpályán 1939-ben (fotó: Fortepan)Gyerekek az Erzsébet ligeti jégpályán 1939-ben (fotó: Fortepan)

Mielőtt azonban rátérnénk ezekre és megismernénk, hogy szüleink és nagyszüleink milyen teleket éltek át, jussunk el napjainkig Győző rövid történeti áttekintőjében, ami a helyi meteorológiai méréseket illeti.

1954-től a NEVIKI területén folytak a mérések, majd 1987-ben megépült a Füredi úton a meteorológiai főállomás. Ez csak pár évig működött ebben a funkciójában, ugyanis 1991-től a főállomás funkcióját átvette a katonai reptéren működő állomás. Ez a mérőpont látja el a mai napig adatokkal az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Kovács Győző – aki a 90-es évek elején az állomás vezetője is volt – ezeket az adatokat használja szintén saját méréseihez és ehhez viszonyítja a régebbi adatokat, hogy összehasonlíthatóak legyenek.

Ányos Pál utca az 1940-es télen (fotó: Fortepan)Ányos Pál utca az 1940-es télen (fotó: Fortepan)

A történeti áttekintő után, vizsgáljuk meg, hogy átlagosan milyen hidegek jellemzőek Veszprémben a téli hónapokban.

Veszprém évi középhőmérséklete 10 °C, egészen pontosan 9,98 °C, amit az 1981-2010 közötti időszak adataiból olvastak ki. Jelenleg egyébként ez a nemzetközi ajánlás, ehhez viszonyítanak.

A téli hónapok középhőmérséklete kereken 0 °C, a december +0,1 °C, a január -0,8 °C, míg a február pedig +0,7 °C, tudjuk meg Győzőtől.

Ha pedig az utóbbi évtizedek legkeményebb telét akarjuk felidézni, az 1995-1996-os télhez kell visszatekintenünk, amikor a középhőmérséklet -1,5 °C volt. Ekkor november elejétől márciusig végéig, egészen pontosan 116 napon keresztül hó borította a talajt, a hóvastagság pedig elérte a 81 centimétert is.

Érdekes azonban megvizsgálni még hosszabb időskálán a veszprémi teleket, Győzőnek erről is vannak statisztikái.

Amíg a XX. század első felében a téli évszak átlagos hőmérséklete -1 °C közelében volt, addig ez a század végére 1 °C-t emelkedve, inkább a nullához közelít.

Kovács Győző szerkesztéseKovács Győző szerkesztése

Látható, hogy a vizsgált 92 tél során mintegy 9 fokos sávban szóródnak az értékek, de jellemzően -3 °C és +2 °C között maradnak. Különösen hideg, -5 °C-ot megközelítő vagy elérő volt az 1928-1929-es, az 1939-1940-es, az 1941-1942-es és az 1962-1963-mas tél, ám ezeken a zord teleken sem volt egyformán hideg mindegyik téli hónap

- meséli Győző a grafikont leolvasva.

Az 1929-es tél Veszprémben (fotó: Kovács Győző)Az 1929-es tél Veszprémben (fotó: Kovács Győző)

A leghidegebb tél címet a vizsgált időszakban az 1939-1940-es tél érdemelte ki, középhőmérséklete 5,21 °C-al múlta alul a sokévi átlagot. Második a rangsorban az 1928-1929-es tél 5,18 °C negatív eltéréssel. A dobogó harmadik fokát az 1962-1963-mas tél foglalja el 5,03 °C negatív anomáliával. A korábban említett 1941-1942-es tél -4,72 fokkal a negyedik helyre szorult. Rendkívüli hideg volt még az 1963-1964-es, az 1984-1985-ös és a már említett 1995-1996-os tél is, ezek középhőmérséklete 3–4 °C-al múlta alul a sokévi átlagot. Az utolsó, hidegnek nevezhető tél a 2002-2003-mas volt, -2,5 °C eltéréssel.

Veszprémi tél 1948-ból (fotó: Fortepan)Veszprémi tél 1948-ból (fotó: Fortepan)

Fontos megjegyezni, hogy 1893 januárja is rendkívüli hideg volt térségünkben. Az akkori meteorológiai adatok elemzéséből az derül ki, hogy a hónap középhőmérséklete -9,0 °C-nak adódott, 16-szor csökkent a hőmérséklet -10 °C alá és kilenc napon volt hidegebb -15 °C-nál. A leghidegebb napon, 28-án -21,4 °C-ot mutatott a hőmérő. 1893 januárjában város és környéke a magas hó miatt több napig el volt zárva a külvilágtól

- idézi fel Győző a régi időket.

2013 márciusa lehet még egy emlékezetes esemény, amikor a nemzeti ünnep előtt egy mediterrán ciklon havazással és orkán erejű széllel tört be az országba. Akkor megbénult az ország közlekedése, sokan rekedtek az utakon, sőt, településeket is elzárt a hó pár napig.

Hajas Bálint