2021. január 28.
//
Károly, névnap

Mit tegyünk, vagy ne tegyünk, ha megmozdul alattunk a föld

December végén a Richter-skála szerinti 6-os erősségű földrengés rázta meg Horvátország egyes részeit, amelyet Magyarországon, azon belül Veszprémben is lehetett érezni, igaz jóval gyengébben, mint déli szomszédunknál az epicentrum közelében. A katasztrófa kapcsán megkérdeztük a szakértőt, mi a helyes magatartás, ha hazánkban is hasonló erősségű rengés következne be.

Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a Kárpát-medence a biztonságosabb területek közé tartozik a Földön, ami a földrengés gyakoriságát és azok erősségét illeti. Amíg a dél-indiai térségben, Japánban, vagy éppen az USA nyugati partjainál rendszeresek ezek az események és akár havonta, sőt hetente lehet kisebb-nagyobb rengéseket érzékelni, addig Magyarországon, ha történik is földmozgás, a legtöbb esetben csak a szeizmográf mutatja ki, ritkán pedig megmozdulnak olyan kisebb tárgyak, amelyek nincsenek rögzítve.

Nálunk ilyenkor maguktól koccintanak a poharak a vitrinben.

Ezt a hasonlatot Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője fogalmazta meg portálunknak, akit arról is kérdeztünk, mi a helyes és legbiztonságosabb magatartás akkor, ha azt érezzük, megmozdult alattunk a föld.

Ha épületben vagyunk, soha ne kezdjünk el fejvesztve menekülni, mert ilyenkor általában nem a földrengés jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem azok a rögzítetlen tárgyak, amelyek könnyen ránk eshetnek és sérülést okozhatnak. A legjobb, amit tehetünk, hogy menedéket keresünk egy asztal, vagy ágy alatt. Ha olyan helyen tartózkodunk, ahol nincsenek ilyen bútorok, akkor az ajtófélfa alá állva is nagyobb biztonságban vagyunk a lehulló tárgyaktól.

Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője (fotó: Hír TV)Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője (fotó: Hír TV)

Ezek a rengések általában 20-30 másodpercig tartanak. Ha úgy érezzük, hogy véget ért, azonnal menjünk ki az épületből és végezzünk el a gyors kárfelmérést.

Ellenőrizzük, hogy nem sérült-e a gáz-, villany- és vízvezeték. Ha ezek megrongálódtak, értesítsük a szolgáltatót a hibáról, nagyobb baj esetén pedig azonnal tárcsázzuk a 112-es segélyhívót

- sorolja a protokoll legfontosabb lépéseit Mukics Dániel.

Ha éppen autóban ülünk, amikor bekövetkezik a földrengés, a lehető leghamarabb biztonságosan álljunk félre és mindenképpen maradjunk a járműben, amíg mozog a föld. Az autó karosszériája biztonságot nyújt a lehulló tárgyaktól, épületdaraboktól, ekkor is csak azután szálljunk ki és mérjük fel, hogy más nem szorul-e segítségre, ha elmúltak a rengések.

Sérülteket mentenek Horvátországban (fotó: inquirer.com)Sérülteket mentenek Horvátországban (fotó: inquirer.com)

Gyalogosan már nincs ilyen védőszerkezet körülöttünk, ami védelmet nyújtana, ezért ha az utcán érne a földrengés, semmiképp se meneküljünk épületekbe, kapubejárókba, reklámtáblák, vagy magasabb fák alá, hiszen a már említett lehulló törmelékek itt jelentik a legnagyobb veszélyt. A helyes magatartás ilyenkor, ha keresünk egy olyan nyílt teret, ahol nincsen fölöttünk épület, vagy fa és ott várjuk meg, amíg elcsendesedik alattunk a föld.

Mukics Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy, ha átvészelünk egy ilyen természeti katasztrófát, azután, hogy saját épségünkről meggyőződtünk, mindenképpen szánjunk időt arra, hogy megnézzük, a közvetlen környezetünkben valaki nem szorul-e segítségre.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a segítség elmulasztását a BTK is bünteti, ugyanakkor mielőtt bárki meggondolatlanul, akár saját épségét veszélyeztetve kezdene neki mások mentésének, a legfontosabb, hogy jelezze a 112-es segélyhívón, hogy hol van szükség a képzett mentőcsapatok beavatkozására.

Mukics Dániel elmondta, az év 365 napján, napi 24 órában az országban körülbelül 2000 tűzoltó és 500 jármű van szolgálatban, ők biztosítják a szakszerű mentést, ha bármelyik pillanatban bekövetkezne a katasztrófa.

HUNOR, a tűzoltóság nehézfiúi

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság égisze alatt alakult meg a speciális helyzetekben bevethető HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet. Ez a mentőalakulat hivatásos tűzoltókból áll, akiket kifejezetten a speciális helyzetekben, a mentési folyamatokban vetnek be.

A HUNOR gyors reagálását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Budapesten 3 óra alatt, Magyarországon bárhol 8 óra alatt, a Föld bármely pontján pedig legfeljebb 48 óra alatt harcra készek.

Ezek a tűzoltók elsősorban a romok alatt rekedt áldozatok keresésében, az élők mentésében, szükség szerint elsősegélynyújtásban segítenek. Földrengés sújtotta területen magától értetődő feladat a műszaki mentés, áldozatok kiemelése, túlélési esélyeik biztosítása.

A HUNOR mentőszervezet (fotó: Katasztrófavédelem)A HUNOR mentőszervezet (fotó: Katasztrófavédelem)

A HUNOR tagjai a mentés során speciálisan kiképzett kutyákkal is együtt dolgoznak, valamint eszközeikkel képesek több méteres vaselemeket leemelni, hogy menteni tudják a romok alatt rekedt túlélőket, például egy földrengés után.

Sőt, ez az alakulat bevethető egyszerre három különböző munkaterületen is, valamint képesek 10 napig önellátóan biztosítani a szükséges vizet, áramot, valamint azokat a feltételeket, eszközöket amelyek nélkülözhetetlenek a munkájukhoz.

A HUNOR szakértelmét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ENSZ minősítési rendszerében elsőként kapta meg a „nehéz-fokozatot”, azaz a legmagasabb osztályzatot, amit azóta sikerült megújítani is.

A HUNOR mellett egyébként számos önkéntes csapat működik az országban, közülük a Huszár mentőcsapatot szintén elismerte az ENSZ, ők közepes minősítést kaptak, tagjai között számos önkéntes is van, a csapat vezetői pedig itt is hivatásos tűzoltók.

A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kilotonnás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor. A horvátországi legerősebb földrengés 6,4-es volt a Richter-skála szerint.

Hajas Bálint