Majdnem napra pontosan két éve dőlt el, hogy Debrecent és Győrt megelőzve 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa. Azóta létrejött egy, a programok lebonyolításáért és a fejlesztések végrehajtásáért felelős cég, a kormány döntött egy 50 milliárd forintos forrásról, dr. Navracsics Tibor személyében pedig kormánybiztosa is lett a projektnek.
Az előkészítő munka tehát már két éve zajlik, most pedig egy fontos mérföldkő érkezett el azáltal, hogy az országgyűlés megszavazta azt a törvényt, ami lehetővé teszi, hogy az EKF alatt megvalósuló beruházások esetében a hatósági és közigazgatási eljárásokat felgyorsítsák, ezáltal a gyorsabb és könnyebb kivitelezést elősegítve, valamint több állami tulajdonú épület is az önkormányzat tulajdonába kerül, amelyeket szintén az EKF egy-egy projektjének keretén belül hasznosítanak, töltenek meg újra funkcióval.
A sajtótájékoztatón Ovádi Péter országgyűlési képviselő üdvözölte az országgyűlés döntését, ugyanakkor felidézte azt, hogy amíg két éve Veszprémben az EKF ügye felül tudott kerekedni a pártpolitikán és azt minden képviselő – kormánypárti és ellenzéki egyaránt – támogatta, addig ez a parlamenti szavazáskor már nem így történt, hiszen a Demokratikus Koalíció frakciója nem támogatta a törvényt. Ovádi felhívta a figyelmet arra, hogy Veszprémben a DK önkormányzati képviselője, Katanics Sándor sem emelt hangot az ellen, hogy párttársai a veszprémi érdekek ellen mentek.
Mindezek ellenére a törvényt az országgyűlés így is elfogadta, ami elsősorban technikai jellegű, ám sokat számít a jövőbeni fejlesztések sikeres és határidőn belüli megvalósulásában.
Porga Gyula polgármester szintén felidézett egy korábbi eseményt, amikor 2016-ban Orbán Viktor miniszterelnök Veszprémben azt mondta, a sikeres országhoz sikeres városokra is szükség van, ezt ők megfogadták és azóta is követik.
A polgármester véleménye szerint, a küldetésük az, hogy Veszprém ne csak lakhelye, hanem otthona is legyen az embereknek. Továbbá kiemelte, hogy Navracsics Tibor, valamint Ovádi Péter személyében két olyan ember segíti a munkát, akik elkötelezettek a város iránt általuk biztonságban tudható az EKF projektje.
A polgármester a sajtótájékoztatón kitért a törvény további részleteire is, ezek alapján a már említett hatósági eljárások könnyítése mellett több üresen álló ingatlan is a város tulajdonába kerül a jövőben, amelyek amellett, hogy megújulnak, több esetben új funkciót is kapnak a közösségépítés jegyében.
Így fog közösségi térré válni a régi gyermekkórház, a Jókai utca 8. szám alatti épület, illetve felújítják a vasútállomást, a vérellátó melletti parkolót pedig parkolóházzá bővítik. Ezeken kívül további fejlesztések várhatók a Laczkó Dezső Múzeumban és a megyei könyvtárban is, valamint megfogalmazták a jövőbeni digitális múzeum koncepcióját is.
Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség erre a törvényre, Navracsics Tibor kormánybiztos válaszolt, aki kifejtette, hogy a fejlesztések komplex mivoltja, illetve a vagyongazdálkodás ezen speciális formája miatt rövid időn belül kell számos hatósági eljárást lefolytatniuk, a törvény pedig ezek felgyorsításában segít. A kormánybiztos elmondta, hogy számos negatív példa van előttük, amikor korábbi kulturális fővárosok nem készültek el időben a beruházásaikkal, ezt a veszélyt segít Veszprém esetében elhárítani ez a törvény.
Tehát az EKF esetében jelenleg már rendelkezésre áll a költségvetés forrása – összesen 50 milliárd forint, amiből idén 11 milliárdot folyósított az ütemterv szerint az állam –, megszületett a jogszabály, ami segíti az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, továbbá kialakult a programtervezet is, amelyből jövőre még többel megismerkedhetnek majd a veszprémiek.
