A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat eredményeinek megőrzése és a térség jövőjének tudatos tervezése állt annak a szakmai konferenciának a fókuszában, amelyet a Pannon Egyetemen rendeztek meg október 12-én. A Gazdaságtudományi Karon működő Balatoni Turisztikai Kutatóintézet és a Veszprém-Balaton 2023 közös eseményének elsődleges célja az volt, hogy a résztvevők megosszák a régió aktuális kihívásaihoz kapcsolódó kutatási eredményeiket. A hazai és nemzetközi szakemberek bevonásával zajló tanácskozás arra kereste a választ, miként biztosítható a kultúraalapú városfejlesztés hosszú távú fenntarthatósága, és hogyan építhető egy tartósan élhető, a tehetségeket megtartó környezet a kulturális évad lezárulta után.
Az esemény nyitányaként Porga Gyula polgármester kiemelte, az EKF-örökség legfőbb kérdése immár az értékápolás lett. A városvezető szerint az igazi áttörést az az önkormányzatok között megkötött szövetség jelenti, amelynek köszönhetően a térség szereplői végre képesek együtt formálni a jövőt. Ezután Dr. Abonyi János rektor kemény rávilágított a világunkban láncreakcióként pusztító és egymásra ható krízisek veszélyeire. Ebben a viharos környezetben az egyetem iránytűt és tudást kínál a sorsdöntő lépésekhez, amelynek a folyamatosan finomhangolásra szoruló turizmus is elválaszthatatlan eleme. Markovits Alíz vezérigazgató pedig azt az optimista jövőképet vázolta fel, amelyben az EKF sikerét a hátrahagyott örökség határozza meg. A kultúra itt egy rendkívül erős eszközként formálta élhetőbbé a régiót.
A vonzerő új szabályai
A nap legütősebb gondolatait a Jönköping University svéd professzora hozta el Veszprémbe. Charlotta Mellander, a kreatív szektor és a regionális fejlesztés nemzetközi hírű kutatója előadásában a 21. századi urbanizációt mutatta be új megközelítésből. Bár a világjárvány idején rengetegen a városok bukását vizionálták, az emberi közelség és az agglomerációs hatás túlélőerőt ad a településeknek. A fiatal tehetségek megszerzéséért folytatott globális háborúban a tisztes bér ma már kevés. A legmobilisabb 18 és 35 év közötti generáció izgalomra, vibráló kultúrára és különleges életstílusra vágyik, egy elzárt településre semmilyen pénzért nem hajlandók eltemetni magukat.
A professzor rávilágított, hogy a jövő nyertesei a technológiát, a tehetséget és a társadalmi toleranciát mesterien ötvöző, nyitott városok lesznek. A hagyományos termelés helyett a fogyasztás, a kulináris élvezetek és a kulturális sokszínűség jelentik az új aranybányát. Egy átfogó kutatás eredményei alapján a boldogságunk felét maga a fizikai környezetünk határozza meg. A legdöntőbb helyi tényező meglepő módon az esztétika, vagyis a környezetünk vizuális vonzereje. Ezt szorosan követi a kisebbségeket is befogadó tolerancia, valamint a harmadik helyek, azaz a pezsgő kávézók és közösségi terek jelenléte, kiegészülve a minőségi oktatással. Ez a gépezet egy elképesztő erejű, öngerjesztő gazdasági motorként működik. Ha egy város lenyűgöző tereivel és fesztiváljaival magához láncolja a fiatalokat, az automatikusan bevonzza a tőkeerős cégeket is. A megugró bevételekből esztétikai és szolgáltatási fejlesztések indulhatnak el. A szakember üzenete szerint a tehetséget felesleges kétségbeesetten csábítani, egyszerűen olyan mágnesként funkcionáló közeget kell építeni, ahol mindenki azonnal ott akar lenni.
Ezt a lendületes jövőképet támasztották alá a hazai szakemberek is. Michalkó Gábor, Lőrincz Katalin és Szántó Balázs a kulturális főváros projekt térséget formáló hatásairól rántotta le a leplet egy izgalmas elemzés keretében. A program folytatásában Szücs Alexandra tájépítész hozott példákat az élhető terek kialakítására, míg a bemutatkozó egyetemi projektek a turizmus és a kreatív ipar rejtett tartalékaiba engedtek bepillantást.
Portálunknak külön interjút is adott Charlotta Mellader:
