2020. november 25.
//
Katalin névnap

Veszprémben még gyerekcipőben az Airbnb

2020. október 28. 4:00
Európában számos országban böki az emberek szemét a szálláshely közvetítéssel foglalkozó platform. A kormány nyáron adta az önkormányzatok kezébe a rövidtávú lakáskiadás szabályozásának jogát.

De mi is tulajdonképpen az Airbnb?

A rövidtávú lakáskiadást megkönnyítő szolgáltatás ötlete az Egyesült Államokból, San Fransiscóból származik. 2007-ben két huszonéves (Brian Chesky és Joe Gebbia) fejéből pattant ki az ötlet, hogy saját albérletüket osszák meg azokkal, akiknek nem jut hely, vagy nincs pénze szállodai szobákra. Egy alkalommal látták, hogy egy konferencia három látogatójának nem lesz helye a városban, ezért beszereztek néhány felfújható matracot(air bed), és ezeket ajánlották fel ágyként. A szállás mellé reggeli (breakfast) is járt, és kettőt nevezték együtt „air bed and breakfast, azaz airbnb” szolgáltatásnak.

Az ötletre 2008-ban húztak fel egy egész vállalkozást, és olyan befektetőt segítségével, mint az Amazon vagy a Google ma házigazdák és utazók milliói döntenek úgy, hogy ingyenes Airbnb-fiókot hoznak létre, hogy meghirdethessék kiadó helyüket, és egyedi szálláshelyeket foglalhassanak bárhol a világon. Sokszor jóval olcsóbban, mintha a szállodákban tennék ugyanezt.

A recept egyszerű: ha van egy kiadó szálláshelyünk (szobánk, lakrészünk vagy akár egy teljes lakás), felregisztráljuk az oldalra, és várjuk, hogy a városba érkező utazó ránk találjon. Ha pedig mi látogatunk egy idegen városba, pénztárcánk és igényeink szerint keresgélünk az ajánlatok között. Tiszta sor.

Szállodákat kiváltó szolgáltatás

A „sharing economy”, azaz a megosztáson alapuló gazdaság kategória teremtőjének sztorija eddig klasszikus startupos sikertörténet, de ahogy az Airbnb elkezdte betenni a lábát minden nagyvárosba, úgy sokasodtak meg az őket ellenzők, mondván, hogy teljesen felforgatja az albérletpiacot és a szállodaipart. Az Airbnb-t az Uberhez hasonlóan több nagyvárosból elkezdték kipaterolni, vagy alaposan szabályozni annak ellenére, hogy ma 400 millióan használják világszerte.

A kritikák közt legtöbbször az adóelkerülés (Amerika), a lakók nyugalmának megzavarása, az utcai hangoskodás és a bérlakáspiaci helyzet további élezése fogalmazódik meg. De van itt még egy ok.

A kezdeti idealista ötlet, miszerint „megosztom és némi pénzért cserébe felajánom, amim van”, mellet elkerülhetetlen volt, hogy sokan üzletként tekintsenek a szolgáltatásra. Egyre többen vannak olyanok, akik ingatlanvásárlásba kezdtek annak érdekében, hogy lakásaikat, házaikat kiadják, hisz

egy-egy rövidtávra, külföldieknek bérbe adott szállás több pénzt termel a gazdájának, mintha hónapokra vagy évekre adta volna ki valaki egy hazai bérlőnek.

Egy felmérés szerint ahogy az Üzlet is írja, 2018-ban a világ 191 országának 81 ezer városában kínált 5 millió lakásból 27% profiké volt, akik kizárólag turisztikai célra használták ingatlanjukat. Tették ezt úgy, mint egy hotel anélkül, hogy megfelelnének a professzionális szálláskiadókra vonatkozó előírásoknak és adózásoknak.

Magyarországon az Airbnb-jelenség és a vele járó aggodalmak főleg a budapesti belső kerületekre jellemzőek. Többek szerint a Kaliforniából induló vállalkozásra épülő szálláskiadás is mélyen benne van abban, hogy a lakás-és albérletárak hatalmasat növekedtek. Az meg csak hab a tortán, hogy a hétvégére érkező bulizók hangoskodással zavarják a lakóházakban élőket.

Kijelenthető, Magyarországon társadalmi konszenzus alakult ki arról, hogy valamit tenni kell. Erre idén nyárig kellett várni, a Parlament 2020 júliusában fogadta el az „Airbnb-törvényt”, melynek indoklásában ez állt:

"Az elmúlt években elsősorban a turisztikailag kiemelt területeken elterjedtté vált, hogy a tulajdonos az eredendően nem szálláshely-szolgáltatás céljából épült ingatlanát hosszú távú bérlet helyett rövid távra, jellemzően turistáknak adja ki. Mindez magával hozta azt, hogy a szabad lakások, üdülők hasznosítása mindinkább az üzletszerűség irányába tolódott el, a tulajdonosok rövid időközönként rendszeres jövedelmet hozó tevékenységként tekintettek a lakáskiadásra, illetve a lakásvásárlások egyre nagyobb hányada történt ilyen befektetési céllal.

A szálláshely-közvetítők által leggyakrabban online platformokon keresztül végzett szálláshely-szolgáltatások értékesítése mára jelentős arányt képvisel az utazási piacon. A nem elsődlegesen turisztikai célú ingatlanok több tekintetben szabályozatlan, így például időben korlátlan turisztikai célú hasznosíthatósága révén mindinkább elmosódott a határvonal az elsődlegesen turisztikai céllal kialakított szálláshelyek és a magánszálláshelyek között.

[…]

A jelzett tendencia több társadalmi-gazdasági problémát vetett fel, amelyek rendre a terület szabályozásának igényét mutatták. Ezek között említhető, hogy a rövid távú lakáskiadás növeli az albérletárakat, amit külföldi és a hazai kutatások egyaránt alátámasztanak. Az előző kérdéskörrel szorosan összefüggő hatásként azonosítható az ingatlanárak növekedése, amely Magyarországon az intenzív rövid távú lakáskiadással érintett területeken a nyugati tendenciákhoz hasonlóan alakul.”

A megszavazott törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy bár nem kötelező, de az önkormányzatok kezébe adja a lehetőséget, hogy megszabják évente legfeljebb hány napra adható ki egy magánszálláshely. A törvény szerint tehát nem szükséges minden városban szabályozni az Airbnb-t,

portálunk is úgy tudja, hogy Veszprémben egyelőre nincs és nem is lesz napirenden a szálláshely-közvetítő szabályozása.

Ennek talán egyik indoka az lehet, hogy a városban meglehetősen gyerekcipőben jár az Airbnb, ami nem is csoda, hisz jellemzően olyan nagyvárosokban tombol az üzletág, mint Barcelona, Berlin, Amszterdam vagy épp Budapest. Veszprém pedig méretéből adódóan nem ez a kategória.

Mindenesetre megnéztük, Veszprémben most nagyjából 40 szálláshelyre tudnánk eljutni november végén a rendszeren keresztül. Ezek közt találunk belvárosi hálószobát éjszakánként 32 euróért, de bérelhetünk 6 fős apartmant 71 eurós éjszakánkénti árért is.

Csak összehasonlításképp ugyanezen időpontra: Szombathelyen 30, Győrben 90 szállás található, Pécsett 130, Szegeden és Egerben pedig több mint 150.

Ge. Á.
Domján Attila