2020. október 26.
//
Dömötör névnap

Bagaméri, fagylaltját a Petőfi Színházban méri

Bagaméri, Lópici Gáspár, Kis Rece. Az ikonikus alakok és a jól ismert történet ezúttal a Petőfi Színház színpadán elevenedik meg: szeptember 20-án debütál a Keménykalap és krumpliorr.

„Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri.” Ha a történet egy kicsit már meg is kopott az emlékeinkben, a híres mondatot biztosan mindenki fel tudja idézni mind a mai napig, aki látta a Csukás István azonos műve alapján készült filmsorozatot, illetve a mozifilmet. A Petőfi Színház jóvoltából most itt az ideje, hogy ismét belépjünk a Hörömpő Cirkusz varázslatos világába, amelyet öt jó barát azért hoz létre, hogy felvidítsák a tavaszi szünetet betegen töltő Panni napjait.

A történetet ezúttal Oberfrank Pál tolmácsolásában láthatjuk, aki a bemutató előtt tartott médianapon elárulta, szerencsések voltak, mert volt mire támaszkodniuk Csukás művén és a filmen kívül is. „A Janik László-Varga Bálint szerzőpáros egyszer már színpadra alkalmazta a a történetet a Szegedi Pinceszínházban, amit Csukás István is látott és nagyon tetszett neki. Ezt találtuk meg mi is, és ez alapján úgy érzem, egy nagyon szép előadás született. A pandémia ellenére is egy egészen katartikus találkozáson próbafolyamaton vagyunk túl lassan: rendkívül tehetségesek a gyerekek és csodálatos velük a munka” - mondta el az igazgató.

Na de mennyiben lesz más az előadás, mint a könyv, illetve a film? Annyiban bizonyosan, hogy majmok helyett ezúttal teknőslopás történik, és nem a nyári, hanem a tavaszi szünet idején zajlik a történet? Emellett, mivel színpadi adaptációról van szó, nem feltétlenül látunk majd minden szereplőt, de persze a kulcsfigurák: Bagaméri, Lópici Gáspár és a gyerekek (Kis Rece, Panni, Marci, Karcsi, Süle és Jóska) nem maradhatnak ki, ahogy néhány karakterszereplővel is találkozhatunk. „Ugyanígy a híres mondatok mindegyike sem feltétlenül hangzik el, de ettől függetlenül még egy nagyon színes előadás született, amiben a gyerekek tehetségén túl kiskutyával, oroszlánnal, egy egész állatkerttel is találkozhatunk. A zenés darab dallamvilága is egészen varázslatos, a díszlet, a jelmezek is nagyon szépek, az pedig, ahogy az egész tér be van világítva, rengeteget tesz hozzá az előadáshoz” – tette hozzá az igazgató.

Mint mondta, bár a darab arról szól, hogyan próbálják a fiúk Panni napjainak megszépítése érdekében megvalósítani a hirtelen ötletből született Hörömpő Cirkuszt, valójában nem is a végeredmény a fontos, hanem maga az út, ahogy eljutnak odáig: a leleményességük, az összetartásuk, a barátságuk, a problémák leküzdésére tett próbálkozásaik és maga az ötlet, az invenció. „Ezek a való életben is mind nagyon fontosak.”

A Keménykalap és krumpliorr a 70-es évek egyik legendás alkotása volt, amelyen generációk nőttek fel, kérdés azonban, vajon a mai fiatalok is tudnak-e olyan meghatározó élményt fűzni hozzá, mint a 2000-es évek előtt születettek? „Erre magam is kíváncsi vagyok – válaszolt kérdésünkre Oberfrank –, mert ezek a történetek, akárcsak korábban az Égigérő fű vagy a Gyermekrablás a Palánk utcában egy másik generációhoz tartoznak, de a szülők szerencsére átadják őket a gyerekeknek. Valószínűleg sokan ismerik, és sokan talán nem, akik majd most fognak rácsodálkozni erre a mesére. Bevallom őszintén, nagycsaládban nőttem fel és sokáig nem volt televíziónk, amikor pedig lett, már éppen olyan korszakomat éltem, amikor más dolgok kezdtek el foglalkoztatni, így annak idején nekem is kimaradt a Keménykalap és krumpliorr is. Tulajdonképpen tehát én is most ismerek rá dolgokra, mindamellett, hogy a saját életemből tudok meríteni, hiszen pont akkor voltam fiatal, amikor ezek íródtak, illetve a saját gondolataimat tudom hozzáadni.”

Ez nem baj, hiszen a színház arról is szól, hogy ugyanazokat a történeteket más-más szemszögből is el tudjuk mesélni. S az sem jelenthet akadályt, ha egy-egy legendás színész után kell felmenni a színpadra, ahogy azt Kőrösi Csaba is teszi Bagaméri szerepében. Számára például kifejezetten izgalmas lesz megmutatni, hogy a korábbi értelmezésekkel ellentétben a fagylaltárus egyáltalán nem egy gonosz figura. „Bagaméri nem ármánykodik, ezt meg kell cáfolnom. Persze, hajt a sikerre, ahogy mindenki más is, részben azért is, mert a gyerekek voltak azok, akik ármányt szőttek ellene azzal, hogy azt terjesztették a fagylaltjáról, hogy mérgezett. Valójában tehát jólelkű ember, aki szereti a gyerekeket, az állatokat” – mondta el a színész, aki azt is elárulta, a gyerekekkel már rutinosan játszik együtt, a legnagyobb kihívást így most az jelentette, hogy egy kiskutyával is együtt tudjon működni, amikor azt a történet szerint kocsiba kell ültetni.

A darabban Kis Recét Zámbó Dávid, míg Pannit Fischer-Kovács Iza alakítja. A színpad egyiküknek sem idegen: korábban mindketten szerepeltek az Égigérő fűben, Dávid pedig a Titanicban is alakított egy kisebb szerepet, az egyik pincérét. Azt mondják, nagyon szeretnek itt játszani, s bár van bennük némi egészséges izgalom, fent lenni a színpadon csodás érzés. Lelkiismeretesen a műből is felkészültek, amiben fontos üzenetet kap az összefogás ereje és az, hogy ha segítünk egymáson, sokkal több mindent képesek vagyunk elérni.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Találja meg a borban mindenki a saját ízlését
Találja meg a borban mindenki a saját ízlését
Csak őszintén: nem szégyen, ha egy párezres bor a kedvencünk, és az sem magától értetődő, hogy a csúcsborok mindenkinek ízlenek - mondja Both Gábor borász, akivel az Új Borkerekasztal kapcsán beszélgettünk.
Szólista alkat vagyok – interjú Ókovács Szilveszterrel
Szólista alkat vagyok – interjú Ókovács Szilveszterrel
Veszprémi származású, operaénekes, televíziós szakember, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Bennünket az Opera új művészeti központjában, az Eiffel Műhelyházban fogad, és rögtön az öthajós csarnokot reprezentáló maketthez kalauzol, hogy megmutassa, hogyan is néz ki a 6,7 hektáros objektum, amely az Opera próba-, gyártó- és raktárközpontja lesz, termekkel, zenekari stúdióval, háziszínpaddal.
Megjelent a Séd folyóirat 28. száma
Megjelent a Séd folyóirat 28. száma
A Covid-sújtotta időkhöz mérten meglepően sok dolog történt Veszprémben az elmúlt két hónapban – ezekről olvashatunk a Séd folyóirat idei ötödik lapszámában.
A második világháború előtti utolsó békeéveket bemutató kiállítás nyílik a Laczkó Dezső Múzeumban
A második világháború előtti utolsó békeéveket bemutató kiállítás nyílik a Laczkó Dezső Múzeumban
A Magyar Világ 1938-1940 című kiállítás a világháború előtti utolsó békeévek társadalmát, eseményeit, gondolkodását mutatja be.
Így dolgozták fel a traumákat őseink
Így dolgozták fel a traumákat őseink
A modern világban számos lehetőségünk van testi és lelki fájdalmaink enyhítésére – a régi falusi közösségekben is léteztek módszerek, ezek egy részét pedig ma is használhatnánk a mindennapokban.