A járványveszély miatt a korábbi évekkel ellentétben idén kisebb körben és egy helyszínen, a Mártírok úti zsidó temetőben emlékeztek meg a 76 évvel ezelőtt, 1944-ben elhurcolt veszprémi és környékbeli zsidókról.
A Veszprémi Zsidó Hitközség által szervezett eseményen Porga Gyula polgármester is jelen volt, aki beszédében hangsúlyozta, hogy mindenki mártír, aki a Holokauszt áldozatául esett, az egyetlen állítólagos „bűne” pedig az volt az embereknek, hogy zsidók voltak.
A holokauszt sorstragédia, de nem sorshatás, amit elkerülhettünk volna
- fogalmazott.
Porga Gyula
A polgármester kiemelte, hogy máig nem tűntek el a világból azok a gonosz eszmék, amelyek előidézték ezt a tragédiát, de nekünk, józan gondolkodású embereknek kell tenni azért, hogy soha ne történhessen meg újra hasonló esemény.
Dr. Verő Tamás főrabbi történeti visszatekintésében emlékeztetett, hogy az 1920-tól fellobbanó antiszemita nézetek addig vezettek, hogy 1944-ben Veszprémből is elhurcolják a zsidó származású polgárokat, holott addig ez a hitközösség békében élt együtt a városlakókkal.
A legfiatalabb egy háromhetes kisfiú volt, a legidősebb pedig egy 97 éves férfi, akit marhavagonokkal először Sárvárra, majd Győrbe, végül Auschwitz-ba, a haláltáborba szállítottak Veszprémből.
Az akkori hírmondó erről a tragikus eseményről csak egy rövidhírként számolt be, abban is negatívan feltüntetve a zsidó embereket.
Dr. Verő Tamás
A főrabbi elmondta, hogy nehéz átlépni ezen a tragédián, de hálásnak kell lennünk azoknak, akik túlélték és a munkatáborokból hazatérve újra tudták kezdeni az életüket.
Arra viszont nincs megoldás, hogy a holokauszt milyen lelki deformitást eredményezett a leszármazottak életében és nem tudni, hogy valaha lesz-e gyógyír erre.
Az ünnepség végén a megjelentek zsidó hagyományok szerint köveket helyeztek el a sírokon. Ez a tradíció zsidó szokás szerint az örökéletet szimbolizálja, hiszen a kövek nem hervadnak el úgy, mint a virágok, valamint minden sírra hasonló méretű kövek kerülnek, hiszen a halálban mindenki egyenlő.
