Előterjesztőként Porga Gyula polgármester megjegyezte: Veszprém szerencsés helyzetben van, hiszen nem csak az idei évre kell terveznie, hanem legalább 2023 végéig. Mint fogalmazott, városlakóként és polgármesterként is azt tartja a legfontosabbnak, hogy milyen hozadékai lesznek az Európa Kulturális Fővárosa programnak, mi az, ami 2023 után is megmarad? Ahhoz, hogy a program sikeres legyen, alapfeltétel a kiszámítható és stabil költségvetés. A polgármester rámutatott: a kormányzat 2010 óta partnerként tekint az önkormányzatokra, így Veszprémet is elérték az állami beruházások, melyek idén is éreztetik hatásukat.
– A költségvetésünk biztonsággal végrehajtható, a tavalyi év azt mutatja, hogy ha bármi módosításra van szükség, azt rugalmasan tudtuk kezelni. A költségvetés jelentős beruházásokat, fejlesztéseket tartalmaz, a városban tudatos vagyongazdálkodás zajlik – mondta el Porga Gyula, aki szerint az előterjesztett büdzsé egy büszke és erős város költségvetése.
A stabilitás és gazdaságosság voltak a legfontosabb hívószavak a költségvetés összeállításakor – jelentette ki Hegedűs Barbara alpolgármester, aki az idei év kiemelt területei közül kiemelte az illegális hulladéklerakók felszámolását, a környezetvédelmet, amelyhez kapcsolódóan pályázatot nyújtanak be a levegőminőség javítására, játszótereket és kültéri közösségi tereket fejlesztenek. Hozzátette, hogy az ifjúsági, állatvédő és civil szervezetek, nyugdíjas klubok részére a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is biztosítják a megszokott támogatásokat.
Brányi Mária alpolgármester a költségvetést stabilnak, fenntarthatónak, a kiszélesedő működést jól finanszírozónak nevezte. Mint mondta, biztonságos az egészségügyi alapellátás, a szociális szféra, a kulturális terület és a civil szervezetek finanszírozása is. A fejlesztésekre fordított források egy részét saját forrásból fedezi a város, de fontosak a kormányzati partnerségből származó bevételek is.
A Fidesz-KDNP frakciójának több képviselője is felszólalt az előterjesztés kapcsán. Pálinkás Roland frakcióvezető a fenntarthatóságot célzó beruházásokat emelte ki, így a kerékpárutak építését, zöldterületi fejlesztéseket, energetikai beruházásokat. Dr. Strenner Zoltán az ingatlangazdálkodással kapcsolatban jegyezte meg, hogy az önkormányzat feladata nemcsak az vagyon értékesítése, hanem annak gyarapítása is, ami a költségvetés alapján érvényesül is. Halmay Gábor a kulturális terület támogatását emelte ki, helyesnek tartva, hogy e téren hosszú távon, 2023-ig és azutánra is terveznek. Stigelmaier Józsefné az Agóra előtti parkoló fejlesztése kapcsán fejezte ki támogatását.
Az ellenzék soraiból egyedüliként a jobbikos Kovács Rajmund szólalt fel, aki kritizálta az önkormányzat hitelfelvételét, ami révén megfogalmazása szerint elzálogosítják a várost. Megjegyezte azt is, hogy a bevételek és kiadások közti különbséget a tavalyi évi maradványból fedezi a városvezetés, holott ezt a pénzt okosabban is el lehetne költeni. A polgármester válaszában rámutatott, hogy a 2019. évi költségvetési maradvány olyan pályázatokból származik, amelyek végrehajtása az előttünk álló hónapokban esedékes, ezt a pénzt csak arra lehet fordítani, amire a pályázaton támogatást nyertek.
A vitától távol maradó két frakció, az MSZP-LMP-P és a DK-Szakszervezetek képviselői a közgyűlés szünetében sajtótájékoztatón kritizálták a városvezetést. Azt kifogásolták, hogy a büdzsével kapcsolatos javaslataikat a polgármester válaszra se méltatta, az összeállításban nem érvényesült a részvételiség. Kevesellték a környezetvédelemmel kapcsolatos vállalásokat, a civil szervezetek támogatását politikai kifizetésnek nevezték, a város tervezett hitelfelvétele alapján pedig úgy gondolják, hogy az önkormányzat elindult az eladósodás felé.
A polgármester mindenesetre másképp értékelte az ellenzéki képviselők távolmaradását: a vita zárszavában megköszönte a két frakció “gesztusát”, hogy lehetővé tették a költségvetés nyugodt körülmények között zajló tárgyalását.
A 2020. évi költségvetést 11 igennel, 7 nem ellenében fogadták el.
