Elegáns, arisztokrata szalon, a színpadon fiatal, Bécsben élő magyar lány esküvőre készül. Vagyis hát ő nem készül, csupán rokonai, akik eltökélték, hogy férjhez adják a dúsgazdag Draskóczy-hoz. Lévén, hogy 1848-at írunk, amikor az érdekházasságok, a szülők, rokonok által elrendezett viszonyok teljesen átlagosnak számítottak, a történet a következőképpen folytatódna: a lány minden ellenkezése ellenére feleségül megy a kiválasztott úrfihoz, szül neki néhány gyereket, aztán vagy megbékél a sorsával, vagy csendben gyötrődik.
A színpadon azonban kicsit másként gördül tovább a történet. Miután megjelenik Bécsben nevelkedett, de magyar születésű és lelkületű főhősünk nagynénje, elindulnak, hogy titokban hazaszökjenek Magyarországra. A helyzet persze nem egyszerű, neme miatt a lány nem léphetné át a határt, ezért a hajóállomáson nemzetőr ruhát ölt és férfinak adja ki magát, s hogy még érdekesebb legyen a dolog, végül a hadseregnél, a budai honvédtáborban köt ki, ahol testvérbátyja nevén, Lebstück Károlyként szolgál és egészen a főhadnagyi rangig viszi, ráadásul Jancsó hadnagy képében a szerelem is rátalál.
Azt gondolhatnánk, mindez csak romantikus mese, a képzelet szüleménye, Huszka Jenő Mária főhadnagy című nagyoperettje azonban nagyon is valós alapokon nyugszik. „Lebstück Mária tényleg létező személy, aki férfinak kiadva magát, valóban harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, és bár kezdetben kényszerűségből került a hadseregbe, végül fantasztikusan jó katona, igazi hős lett belőle. Ezt a cselt ma már nehéz lenne véghezvinni, a darab egyik nagy kihívása éppen ezért az, hogy ezt úgy tudják eljátszani a színészek, hogy a közönség a nézőtéren elhiggye: társai tényleg úgy gondolták, hogy egy férfi harcol velük, nem pedig egy nő” – mondta el kérdésünkre Seregi Zoltán, az előadás rendezője.
Máriát a darabban Bori Réka alakítja, akivel már korábban is találkozhatott a veszprémi közönség. Karakteréről úgy fogalmazott portálunknak, Mária igazi vakmerő fiatal lány, akit bár a kényszerűség vesz rá, hogy csatlakozzon egy huszárszázadhoz és a szabadságharchoz, végül itt találja meg igazi „hivatását”. „Mindenképpen szeretne hazajutni Magyarországra, hiszen Bécsben nagyon idegennek érzi magát, ő magyarként tekint önmagára. Végül minden a katonaság felé sodorja: a szökés egyetlen lehetséges módja, a szintén a hadseregben szolgáló Jancsó hadnaggyal kialakuló szerelme, a forradalmi helyzetben felerősödő magyarságtudata, és aztán itt is találja meg igazán önmagát, azt a vadóc énjét, amit Bécsben, az arisztokrata szalonokban nem élhetett meg.”
A fiatal színésznő szerint fontos, hogy a darabban hangsúlyosan megjelenítsék azt az erőt és határozottságot, amivel Mária kiáll magáért, hiszen ez fontos üzenetet közvetít a mai nőknek is. „Az, hogy mindez 1848-ban történt, hogy Mária az akkori korban is meg tudta állni a helyét, mi több, még hadnagy szerelménél is magasabbra vitte, bizonyítja, hogy hittel és vakmerőséggel szinte bármit el lehet érni.”
Bori Réka egyébként nem először alakítja ezt a szerepet, Békéscsabán már volt lehetősége megmutatnia magát Máriaként három előadás erejéig. Darabbéli partnerének, a Jancsót alakító Jenővári Miklósnak még új a terep, ez az első operettes debütálása, de igyekszik egy kicsi frissességet is vinni a bonviván figurájának megformálásába.
Seregi Zoltán rendező elmondta, az előadásban mindezeken felül a szabadságharc sikereit szeretnék megmutatni, azt, hogy az identitás megőrzése ellenséges területen is lehetséges, a hősi helytállást, mindezek mellé pedig – az operett műfajainak megfelelően – egy kis szerelmet, egy kis konfliktust, nagyívű zenéket és happy endet is adnak. A darab egyébként négy teátrum: a Veszprémi Petőfi Színház, a Békéscsabai Jókai Színház, a Budapesti Operettszínház és a Magyar Zenés Színház koprodukciójában készül, azaz mindegyik helyszínen elő fogják majd adni, így a díszletek, a koreográfia, a jelmezek egy része és a rendezés azonos, bár Seregi igyekezett a szerepeket a helyi színészekre alakítani.
A Mária főhadnagy premierje október 4-én, pénteken 19 órakor lesz, további előadások és részletek itt érhetők el.
Képek forrása:
Veszprémi Petőfi Színház
