Kalamár Hajnalka klinikai pszichológus a köztévében azt nyilatkozta, valószínűsíthetően azért ilyen alacsony a fogadalmakat betartók aránya, mert a nagy többség irreális célokat tűz ki maga elé. A szakember fontosnak nevezte, hogy vállalásainkat leírjuk, és azokhoz rövid határidőt szabjunk. Hangsúlyozta, általában három hétre van szükség ahhoz, hogy a különböző új tevékenységek szokássá, automatizmussá váljanak.
De a szilveszter nem csak az ígéretektől hangos.
A szilveszteri zajcsapás ősi szokás, amely a néphit szerint távol tartja a gonosz, ártó hatalmakat az újévtől. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató kifejtette, az év első napjához köthető valamennyi szokás az egészség, a szerencse és a gazdagság eléréséhez kötődik. Az emberek régen házról házra járva köszöntötték egymást január 1-jén, és úgy tartották, ezen a napon nem szabad semmit kiadni a házból, továbbá tartózkodni kell a veszekedéstől, hogy az egész év kedvességgel, szeretetben teljen.
Mára e hagyományok többségét már nem követik, leginkább az ételfogyasztásra vonatkozó szokások maradtak fent. Újévkor azért szokás lencsét, továbbá mákos és diós bejglit enni, mert azok a gazdagságot jelképezik. Emellett ajánlott a disznóhús fogyasztása is, mivel az a hiedelem szerint segít kitúrni a szerencsét, halat és baromfit enni ugyanakkor nem ajánlott, mivel azzal elúszhat, vagy elszállhat a szerencse.
