Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
11°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
11°C

10 napig nem mobiloztam, mégsem voltam frusztrált

2018. november 16. 4:00
Több mint egy hétig alig éltem digitális közösségi életet. Azt hittem borzasztó lesz.

A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben - derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló első kísérleti tanulmányból, amelyet a Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt nemrég az MTI szerint.

A cikkben azt írják, a 143 egyetemi hallgató bevonásával készülő tanulmányban azt vizsgálták, hogy az egyes résztvevőknél egyebek között milyen mértékű volt "a valamiből való kimaradástól félelem", a szorongás, a depresszió és a magány érzése. Nem meglepő, akiktől elvették a Facebookot, egy idő után jobban érezte magát.

És én is, amikor nyáron 10 (Azaz tíz! Leírva is borzasztó.) napig kénytelen voltam nélkülözni az okostelefonom. Nem az én ötletem volt, de ennyi ideig tartott, míg Veszprémből Budapestre, majd onnan újra ide eljutott a mobilom, amit a meghalt akkumulátora miatt kellett szervizelni.

10 napig hiányoltam ezt a fekete téglalapot10 napig hiányoltam ezt a fekete téglalapot

A címben egy kicsit füllentettem, ugyanis természetesen mobiloztam, de csak „butatelefonom” volt, és az emaileket meg az üzeneteteket is meg tudtam nézni a munkahelyi laptopomon. Volt tehát némi digitális kapcsolatom a külvilággal.

Az viszont igaz, hogy eleinte nagyon aggódtam amiatt, amit a tanulmány is említ: hogy lemaradok valamiről, ha nem nyúlok azonnal a zsebemhez, amikor pittyeg. Mivel a céges dolgainkat is a közös Facebook Messengeren intézzük, tényleg elkezdtem aggódni: Mi lesz, ha nem tudom meg, mit kell holnapra írni? Vajon mi lesz, ha a felelős szerkesztő lecsesz valamiért és nem tudom meg időben, hogy hibáztam? Vajon mit posztolnak a barátaim? Biztos jól vannak? Hovatovább: hogy fogok így velük "beszélgetni"? És...

...hogy lehet így élni?

Valaki alapból könnyebben ignorálja ezeket és nem érdekli, de valljuk be, a legtöbben csüngenek a mobilon.

Tapasztalatból mondom, lehet úgy élni, hogy nem pörgetjük pótcselekvésként minden szabad percünkben a feedet, és reagálunk azonnal a Viberre. Ez csak döntés kérdése.

Mi olyan fontos, hogy ne érne rá egy órával később, vagy nap végén? Ha valamit nagyon szeretne, felhív és beszélünk- valami ilyesmi gondolatok jutottak eszembe a második-harmadik nap körül, amikor kifejezetten elkezdtem élvezni, hogy szabad vagyok. Szabad a szónak annak az értelmében, hogy nem függök az okostelefonomtól és az értesítésektől. Anno az okoskarórámat is ezért száműztem. Egyszerűen nem akartam megengedni azt a luxust, hogy az app diktáljon. Az eszköz van értem és nem fordítva. Majd akkor nézem meg, és válaszolok, amikor akarok. (Ezek szerintem amúgy is direkt úgy vannak kitalálva, hogy pont olyan idegesítő hangon szólaljanak meg, hogy azonnal odakapjuk a fejünket.) Mindenkinek ismerősen cseng a Facebook vagy a Viber hangja? Na ugye.

Nem posztoltam az Instagramra minden nap, és nem is tudtam, hogy mi van a titkos szerelmemmel.

Eleinte nagyon frusztrált voltam a kimaradástól való félelem miatt, de a végén már nem is igazán érdekelt, hogy minél előbb visszakapjam a hírfolyamot. Ezek egyszerűen nem véresen komoly dolgok. Egyedül a fotózás hiányzott. Azt szeretem.

Konklúzióként, és ami miatt végül ez a cikk született, az a tanulmányra való reflektálás, miszerint a másokhoz való hasonlítgatás és a kimaradás miatt való félelem az elején valóban frusztrálttá tehet. De csak egy ideig. Ugyanúgy, ahogy meg voltunk a közösségi média nélkül előtte, utána is lehet élni. Lehet, hogy gyorsabb, és talán hatékonyabb is az élet néha, de csak ha okosan és tudatosabban figyelünk erre. Mint a legtöbb dologban, a jó arányok megtalálására, az is-is, elvre kell támaszkodnunk.

A multitaskingolás és a mindenre való felszínes odafigyelés amúgy is úgy hat az agyra, mintha állandóan be lenne drogozva, de ez egy másik történet és tanulmány.

Ge. Á.
Bertalan Melinda
további cikkek
Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Felülírhatja-e egy nemzeti kultusz az igazságot? Gyorsan szögezzük le, hogy azoknak az információknak, amik a cikkben szerepelnek nagyrésze csak teoretikus, ahogy a logikai eszmefuttatás is, aminek a végén eljutunk addig, hogy az egyik legnagyobb magyarnak kikiáltott történelmi személyünk talán nem is volt akkora magyar. A belé vetett hit viszont megkérdőjelezhetetlen, amit óvni kell. De minden áron? 2024. március 17. 22:51 Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? Dóri Digitális bordélyház – prostituáltnak lenni menő? A Oxford English Dictionary először 1894-ben listázta a „feminizmus” szót, de az első szervezett feminista hullámot a 20. század elejére datálják. Nagyrészt mondhatjuk, hogy elhivatott nők csoportjai kivívták mára sorstársaik számára a jogot a szavazáshoz, meg a vezetéshez mondjuk, meg olyan általános dolgokhoz, hogy eldönthetem egyedül is, hogy férjhez megyek-e és lesz-e gyerekem például.   2024. március 10. 21:16 Az ikerség lélektana egy ikertől Eszter Az ikerség lélektana egy ikertől Soha nem tudtam, milyen lehet nem ikernek lenni, kezdetben még távolról sem ismerhettem ezt az érzést, hiszen az idősebb testvéreim is ikrek. Két ikerpár, boldog gyerekkor. 2024. március 3. 20:56 Óvatosan a pszichologizálással! Meli Óvatosan a pszichologizálással! Az internet tele van pszichológiai tartalmakkal, és ez legalább annyira rossz, mint amennyire jó. 2024. február 26. 0:54

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.