A Tűztorony eredetileg a várkaput védő toronynak épült, s már a 16. századi várfelmérési rajzokon is látható. A torony túlélte a török háborúkat, Heister osztrák generális 1704-es veszprémi dúlását, és elkerülte Lipót császár várlerombolási rendelete is. Az 1810-es földrengés folyamán azonban annyira megsérült, hogy a helyi hatóság lebontását fontolgatta. A veszprémi nemesség azonban közbelépett és megmentette a sok csatát látott építményt, s a város híres vízépítő mesterét, Tumler Henriket bízták meg a tervek elkészítésével. Tumler a rekonstrukció mellett új Fecskendőházat - tűzoltószertárt - is tervezett, s ez az 1817-ben elkészült épület lett egyben az új Városháza (1885-ig) is. A vigyázótorony így lett tűztorony. Ekkor vált a város jelképévé, és a lakók gondját is viselték híres épületüknek, 1891-ben ismét felújították.
A kívül-belül megszépült torony egészen az 1950-es évekig töltötte be tűzvédelmi szerepét. Ma a város legszebb kilátóhelye, s egyben óratornya, mely óránként Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza. A hozzá kapcsolódó bástya falain belül tekinthető meg Veszprém nevezetes polgárainak pantheonja. Nem elhanyagolható tény, hogy a Tűztorony a Vár egyetlen látogatható középkori erődítmény-részlete. Az egykori Városháza tetőfelépítményén láthatjuk Veszprém címerét, a kivont kardú lovast ábrázoló domborművet. A később Ipartestületi Székháznak használt Fecskendőház oldalában áll Nepomuki Szent János, valamint Szent Flórián szobra.
Még több érdekesség: https://veszpreminfo.hu/record/tuztorony
