Katasztrofálisan indult az évtized a gazdaságban. Még javában éreztette hatását a világválság, munkahelyek szűntek meg, vállalkozások mentek tönkre, szinte nem volt hét, hogy ne írt volna újabb csoportos leépítésről a sajtó. Mindezt súlyosbította az akkori baloldali kormány gazdaságpolitikája és az árfolyamválság ami miatt nemcsak a magánszemélyek, de a cégek devizahitelei is sorra dőltek be.
NÖVEKEDNEK A BÉREK
2010 után a helyzet lassan javulni kezdett. A kormány törvényt hozott a devizahitelek forintosításáról, amivel gátat szabott a lakosság eladósodásának és a törlesztőrészletek elviselhetetlen mértékű emelkedésének. Ezzel együtt a sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően stabilizálódott az orzág gazdasági helyzete, egyre több vállalkozás mert ismét fejlesztésekbe, munkaerő-bővítésbe invesztálni.
Ezzel együtt folyamatosan nőttek a fizetések is, ami részben az állam által meghatározott minimálbér folyamatos emelésének, másrészt pedig a fokozódó piaci versenynek köszönhető. Míg 2010-ben a havi minimálbér 73 500 forint volt, 2018-ban ez már 138 000 forint. Még jelentősebb mértékű emelkedést figyelhetünk meg a szakmunkás minimálbér esetében: a 2010-es 89 500 Ft mára 180 500 forintra emelkedett.
A minimálbérrel együtt az átlagos fizetések is emelkedtek: míg 2010-ben a KSH adatai szerint a versenyszférában 133 755 Ft volt az átlagos kereset, tavaly ez az összeg már 205 480 forint volt.
CSÖKKEN A MUNKANÉLKÜLISÉG
A munkanélküliségi mutatók magukért beszélnek, de még csak nem is kell a számokra támaszkodnunk, hogy az elmúlt évek változásait észlelni tudjuk: míg tíz éve az elbocsátások, csoportos leépítések és megszűnő munkahelyek voltak általánosak, ma a munkavállalóknak nem kell rettegniük az állásuk elvesztésétől. Sőt, szinte minden területen a munkáltatók versengenek a reménybeli dolgozók kegyeiért. Mindez a számok nyelvére lefordítva még látványosabb: az alábbi, a KSH számai alapján összeállított infografikán csak az elmúlt két év eredményei látszanak, azonban már itt is látványos az előrelépés: míg 2015 első negyedévében 7,8% volt az országos munkanélküliségi ráta, a 2018 eleji szám már csak mindössze ennek kevesebb mint fele, 3,8%.
Külön említést érdemel, hogy Veszprém és környéke ennél még jobban teljesít: a munkanélküliek aránya mindössze 1,58%, ennél jobb mutatóval a vidéki városok közül csak a gazdasági fellegvárnak számító Győr és az osztrák határ és Bécs közelsége miatt különleges helyzetben lévő Sopron rendelkezik. Ma már ott tartunk, hogy városunkban nem a munkanélküliség, hanem a munkaerő hiánya okoz fejtörést.
PRÉMIUM A NYUGDÍJASOKNAK
2017-ben először adott a kormány prémiumot a nyugdíjasoknak. A nyugdíjtörvény elrendelte, hogy ha a bruttó hazai termék növekedésének 2017-ben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás idei egyenlegcélja várhatóan teljesül, akkor novemberben nyugdíjprémiumot kell fizetni annak a személynek, aki 2016 legalább egy napján, valamint 2017 novemberében nyugellátásban részesült, és a nyugdíjkorhatárát 2016-ban betöltötte.
