Ennél persze szerencsére többet olvastam idén, most csak azt emelem ki, miért nem tudtam könnyen letenni ezeket a könyveket. Nem feltétlenül 2017-es könyvek következnek.
Marcus Aurelius: Elmélkedések (2016, Helikon)
A Helikon zsebkönyvek igazi főnyeremény! Nem lehet rájuk mást mondani, mint, hogy nagyon jól néznek ki. Nagyon jó színeket és illusztrációkat választottak az alkotók. Közülük most kiemelem Marcus Aurelius művét.
Marcus Aurelius, a filozófuscsászár a sztoikus irányzat egyik legjelentősebb római képviselője. Görög nyelven írt naplójegyzeteiben az uralkodó, aki gyakorlatilag egész életét háborúskodással töltötte, a lemondásról, a kötelességteljesítésről, szolgálatról, erkölcsiségről fogalmazott meg mélyreható gondolatokat, mégpedig egészen szórakoztatóan. Egy kávé mellé tökéletes választás!
Szilasi László: Amíg másokkal voltunk (2016, Magvető)
A Szentek hárfája és A harmadik híd szerzőjének könyve nem túl könnyű olvasmány. Az Amíg másokkal voltunk három kisregényből áll, amelyek Babits Mihály, Jókai Mór és Bessenyei György életének egy-egy szakaszát mutatja be. A könyvben - még ha furcsán is hangzik -, elsősorban az író tehetségét élveztem a legjobban.
Kun Árpád: Megint hazavárunk (2016, Magvető)
A Boldog észak után ez sem okozott csalódást. „Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják” – írja a bookline. Valóság, életrajz, fikció keveredik a műben. Könyv utazásról, elhagyásról, családról, mindennapokról és sok minden másról.
Tóth Krisztina: Párducpompa (2017, Magvető)
Hogy lehet ennyi emberséget és emberi fájdalmat belecsempészni ilyen rövid történetekbe? – ez merült fel bennem, miközben olvastam a történeteket. Na, itt, ebben a műben olyan mélységgel felruházott történetek, novellák sorakoznak, amik között viszont muszáj szünetet tartani. Tóth Krisztina odafigyel a hétköznapokban lejátszódó emberi drámákra.
Szeifert Natália: Az altató szerekről (2017, Kalligram)
Könyv a testről és a nőiségről, álmatlanságról, szexualitásról, házasságról. Életenciklopédia.
Szeifert Natália könyve szintén letehetetlen olvasmány. Sok-sok feszültséggel teli mondat van benne. Az olvasó a két főszereplővel együtt lélegzik, a mondatokon keresztül megelevenednek, mintha szemben ülnének velünk, és úgy mesélnék el a történetüket.
