Fürjes Balázs életútja a kezdeteket tekintve könnyen vezethetett volna akár a politikusi pályához is: 1988-ban, 16 évesen, a Fideszből áradó lüktető hév hatására gimnáziumi barátjával együtt Fidesz csoportot hozott létre, majd 8 évvel később, a jogi egyetemen a Fidelitas egyik alaptó tagja lett. Lehetősége lett volna elhelyezkedni a Parlamentben, ő mégis nemet mondott.
Porga Gyula, dr. Fürjes Balázs
„Én tudatosan választottam azt, hogy nem leszek politikus, hanem befejezem a tanulmányaimat és szert teszek egy szakmára. Egyrészt a családi helyzetem sem engedte volna meg, másrészt szerintem jó, ha egy fiatal megtapasztalja a politikán kívüli világot is. Nekem ez hihetetlen szabadságot adott és ad a mai napig is” – vallotta.
Sokáig kellett nógatnia Deutsch Tamásnak is, mire öt ügyvédi irodában töltött év után, az első Orbán-kormány idején elvállalta a miniszteri kabinetfőnöki pozíciót. Amiről nagyon hamar kiderült, hogy nem az ő habitusához illik. Már épp áthelyezését akarta kérni, amikor jött a fordulópont: megbízták a leégett Budapest Sportcsarnok újraépítésének munkálataival, és ebben végre igazi kihívást látott.
„Huszonévesen megkapni ezt a feladatot hatalmas felelősség volt. Műszaki analfabéta voltam és vagyok most is, annak ellenére, hogy nagyon nagy műszaki tudást is igénylő területeken tevékenykedem” - utalt Fürjes jelenlegi, kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztosi pozíciójára. - Ugyanakkor itt többről van szó, mint építészetről. Ahhoz, hogy igazán jól végezd a dolgod, inkább folyamatos lelkesedésre, csapatjátékos szellemiségre van szükség, hiszen te vagy az, aki összegereblyézi a többi ember munkáját.”
A lelkesedés Fürjes részéről kétségkívül nem hiányzik. „Nekem a szülővárosom, Budapest a világ legszebb városa (a másodiknak egyébként Veszprémet tartja, nem véletlenül: édesanyja, közvetlen rokonsága innen származik, illetve a mai napig itt él), és rajongva szeretem építeni” - vallja. - Nagyon megszerettem ezt a kreatív munkát – megálmodni, megtervezni és megépíteni valamit.” Ez vezette jelenlegi állása előtt is tizenegy évre egy ingatlanfejlesztő céghez, miután 2002-ben, a választások elvesztése után távoznia kellett a sportminisztériumból.
Úgy gondolja egyébként, nem a pozíció számít. „A jól végzett munka kulcsa, hogy a saját belső meggyőződésed szerint dolgozz, és ne az érdekeljen, hogy kormánybiztos vagy. Nem ragaszkodom a székemhez, ha úgy éreznem, már nem tölt el örömmel a munkám, le tudnék mondani a pozíciómról, éppen azért, mert a jogi és ingatlanfejlesztői tapasztalataim, a nyelvtudásom bármikor értékesíthető a piacon.”
Feladatait illetően azt mondja, Budapest speciális helyzetben van, mert a városi fejlesztések beruházója jórészt a kormány. „Budapest egyrészt a budapestiek otthona is, aminek élhetőnek kell maradnia, de a nemzet fővárosa is, és sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország. Mindkét minőségre oda kell figyelnünk, de mi elsősorban utóbbival kapcsolatban ténykedünk, nemzeti intézményeket létesítünk, gondolok akár a Ludovika Campusra, a Múzeumi negyedre vagy a MOME kampuszra. De várost nyilván csak együttműködve lehet építeni” - vélekedett.
A konszenzus, az egyetértés persze nem csak egy város fejlesztésekor fontos. Porga Gyula kérdésére Fürjes, aki a 2024-es olimpiai pályázat egyik arca is volt, elárulta: szerinte kifejezetten nagy esélyünk lett volna megrendezni a világversenyt. „A vetélytársak szerint is nagyon jó volt a pályázatunk, és Budapest győzelmével az olimpiai modellt is megújíthatta volna a NOB, hiszen végre egy közepes méretű világváros is bizonyíthatott volna a nagy országok után. A vizes vébé sikere is igazolta, hogy Magyarország képes lett volna rá – amibe egyébként bele se vágtunk volna, ha nincs olimpiai pályázat. De akkor, abban a közhangulatban muszáj volt visszalépnünk, mert az elbírálásnál sokat számít a társadalmi egyetértés is, annak hiányában viszont semmiképpen sem győzhettünk volna már, csak egy negatív bélyeg lett volna a veszteség. Ugyanakkor nem adjuk fel a reményt, hogy egyszer Magyarország is rendezhet olimpiát.”
