A húsvét a Krisztus feltámadásának és megváltásának ünnepe. A keresztényeknél ez a legnagyobb esemény, melyet idén április 16-án és 17-én ünnepelnek. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A húsvét kifejezés onnan ered, hogy az emberek számára ekkor ér véget a 40 napos nagyböjt, amelyet Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére tartanak.
Azt már megszoktuk, hogy felénk a húsvéti locsolkodás és a nyúl által hozott tojás, valamint a sonka, és a torma elfogyasztása jelzi az ünnepet, de mi a helyzet a világ más részeivel?
A norvégok inkább olvasnak
Különös, de a norvégok a húsvétot leginkább a borzongással kapcsolják össze, ami onnan ered, hogy régebben a pogányok tavasszal áldozatot mutattak be a jó termés érdekében. A véres esemény által kiváltott borzongást a norvégok megtartották maguknak, na nem állatok leölésével, hanem ennek egy békésebb formájával. Olvasnak és sorozatokat néznek a tévében. Méghozzá izgalmas és „borzongató” krimiket és detektívsorozatokat. Az igényekre a kábelszolgáltatók is régóta specializálódtak: a tévécsatornák többórás krimi műsorokat sugároznak húsvét alkalmával.
A spanyolok csontváznak öltöznek
Igaz nem húsvét hétfőn, és nem is minden spanyol, hanem csak egy Verges nevű város lakói tartanak „haláltáncot” nagycsütörtökön. Ilyenkor mindenki igyekszik félelmetes csontváznak öltözni, majd felvonulni az utcán, hogy éjfélkor eljárják a „danse de la mort”-ot. A halál megjelenítésével a 14. századi vergesi pestisjárványra emlékeznek vissza, mely nem kevés áldozatot szedett.
Cseh korbácsolás
Ha nő volnék, biztosan inkább a locsolkodást választanám ahelyett, amit állítólag Csehországban, de néhány Fejér megyei faluban is népszokás néven művelnek. A fiúk húsvéthétfőnként fűzfavesszőből készítenek korbácsot, hogy azzal ütögessék meg a lányokat. Úgy tűnik, a lányok ezt kedvelik, mert a „szabályzást” rendszerint piros tojással díjazzák.
Zsemleakasztás
„Angliában húsvét táján egy érdekes legenda terjedt el, miszerint réges-rég egy özvegyasszony fia kalandvágyból nekivágott a világnak, de soha többé nem tért haza. Az asszony nem tudott beletörődni fia elvesztésébe, ezért minden év nagypéntekjén este forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban bízva, hogy fia hazatalál és megéhezik. Érdekes módon a mai napig megmaradt a fiát hazaváró édesanya legendája, és ennek tiszteletére minden évben az egykori ház helyén álló ivóban kiakasztják a forró zsemlét. Ha a srác hazaérne, talán egy sörrel is megdobnák őt” - írja az nlcafe. Erről sem sokat hallottunk.
Nyúltalan ausztrálok
Igaz ez nem szokás, mégis érdekes. Ausztráliában a nyúl kártékony állatnak számít, nem is lehet minden államban tartani őket. Helyette a bilby nevű, erszényes nyúlszerű állat vette át a csokihozó szerepét. A boltokban is a csokiból, plüssből, műanyagból készült bilbyk hasonmásával lehet találkozni.
róla van szó
