Mind a közép, mind az emelt szintű érettséginél egy minimális változás érzékelhető. A középszintű érettségi két részből áll. Az első rész feladatsorát 45 perc alatt kell elkészíteni, ahol kis pontszámú, nem túl bonyolult feladatok találhatóak. A második rész kétrészes, ahol eddig az A részben voltak a könnyebb, 12 pontos feladatok, a B részben pedig olyan feladatok, amiből a diák egyet passzolhatott. A mostani változás során úgy gondolták, hogy a második részben szereplő feladatokat megpróbálják szétszedni, mégpedig úgy, hogy ne legyenek túl összefüggő feladatok. A koncepció szerint több részkérdést tartalmazó feladatot próbálnak berakni a több pontot érő feladatokhoz. Ez abból a szempontból is szerencsésebb lesz, hogy a javító tanárok jobban tudják a feladatot pontozni.
Egy nagy pontértékű feladaton belül még jobban meg fog jelenni a különböző matematikai feladatok típusa. Egy feladaton belül széles palettája lesz a matematikai műveltségi területeknek – geometria, ugyanaz feladaton belül valószínűség számítás.
Ami érdekes, hogy nagyobb súllyal fognak szerepelni idén a gráfelméleti feladatok és még nagyobb súllyal a statisztikai, logikai, és gondolkodtató feladatok. Mindenkinek ajánlják az Oktatás Kutató és Fejlesztő Intézet weboldalát, ahol található három kísérleti feladatsor ezzel kapcsolatban, és itt érzékelhető nagyon ez az új koncepció.
Igyekeznek gyakorlatiasabb feladatokat betenni a matematika érettségibe, hiszen pont eaz a terv, hogy akik középszintű érettségit tesznek, azok inkább ember közelibb módon fel tudják használni a matematikát.
Emeltszintű érettségi feladatsorainak összeállításánál meg fognak változni az irányadó arányok. A témák adottak, csak százalékos arányban változhatnak. A szóbeli vizsgánál eddig a logikus felépítettségére adtak egy – egy pontot tartalmi, gazdasági szempontok alapján. Most viszont értékelni kell a feladatban szereplő definíciók és tételek nehézségét. Differenciáltan fogják a pontokat kapni. Érdekes szempont, hogy a matematika történeti vonatkozások ismertetése is megjelenhet a szóbeli vizsgán.
De ezek mind csak tervek, hogy ez hogyan fog a gyakorlatban kinézni, az a jövő zenéje egyelőre. Az első igazi éles érettségi fogja eldönteni, mennyire lesznek hasznosak a matematika érettségiben bekövetkezett változások.
Fontos, hogy a feladatok gyakorlásánál már most a gyakorlatias feladatokat helyezzék a tanárok is előtérbe. Amennyiben sablonosan próbálnak meg a gyerekek gondolkodni, akkor ez az érettségi ebben az első évben nehezebbnek fog tűnni. Hiába nem lesznek olyan nehézségűek a feladatok. Mivel a gyerekeknek ez az első igazi megmérettetés ez még súlyozottabban megjelenik. A középiskolai tanárok ezt próbálják tompítani, de ők sem tudnak biztosat mondani.
Nem szabad sablonszerűen gondolkodni!
Ha a gyerekek ezen túl tudnak lépni, és le tudják győzni a félelmeiket, akkor minden a legnagyobb rendben lesz. Erre kell őket tréningezni, és megtanítani a matematika azon részét, melyet ténylegesen tudnak alkalmazni. Gyakoroltatni kell, vannak ennek mechanikus részei is, és vannak bizonyos gondolkodási sémák, melyeket érdemes elsajátíttatni. Mindenféleképpen van a logikus gondolkodásnak előnye.
A legnagyobb problémát azon feladatok jelenthetik, mikor nem a sémák szerinti megszokott feladatokat kapják vissza, hanem ahol gondolkodni kell. Pont az lesz a nehézsége, hogy a gyakorlatias, ember közeli feladatokra teszik a hangsúlyt.
A legjobb tanács, ami most adható a diákoknak, hogy ne ijedjenek meg és merjenek gondolkodni!
