Arra kértük Kottyán Edinát, a veszprémi Jendrassik és Táncsics középfokú intézmények iskolapszichológusát, segítsen eligazodni, mit is jelent a köznyelvben gyakran tévesen – legalábbis nem pontosan – használt stressz kifejezés.
– A stressz agyi folyamatok révén keletkezik. Amikor az emberi agy egy adott szituációt veszélyként érzékel, beindítja a stresszhormonok termelését. Stresszhelyzetben fiziológiai változások mennek végbe a szervezetben, amelynek egyensúlyi állapota felborul. Ezeket minden ember másként éli meg: van, akire ösztönzőleg hat, míg másokat blokkol. Ennek megfelelően kétféle stresszt különböztetünk meg, a teljesítménynövelő eustresszt és negatív hatású distresszt – árulta el a lélektan szakértője.
Kottyán Edina
Hozzátette: a huzamosabb ideig fennálló stressznek számos komoly, káros következménye lehet. – Egy bizonyos idő után alkalmazkodunk a stresszhez, s egyfajta patológiás egyensúlyi szint lép fel. Ez azt jelenti, hogy hozzászokunk az egyre magasabb stresszfaktorokhoz, egészen addig, míg a szervezetünk ki nem merül. Ekkor következhetnek be a klinikai értelmezésű problémák: a szorongás, depresszió, extrém esetben akár hallucináció is – tette hozzá.
A közelmúltban a fent említett problémák megsokasodtak társadalmunkban. A szakember ennek okairól is beszélt. – Elsősorban nem az tette stresszesebbé az életünket, hogy pillanatok alatt eljuthatunk egyik pontból a másikba. Az információs forradalom miatt olyan hírek is elérnek minket, amikkel nem feltétlenül tudunk mit kezdeni, mégis veszélyként éljük meg ezeket, mivel nincs ráhatásunk a történtekre. Ötven évvel ezelőtt nem volt tudomásunk az amerikai elnökválasztásról, 2016-ban ez az információ is a nyakunkba zúdul, s a média tevekénységének köszönhetően ez is negatívan hathat ránk – mondta.
– A diákok helyzete sem könnyű: heti 36-37 órát kell teljesíteniük, ami egyszerűen túl sok. A bejáró diákok zöme minimum két órát utazik naponta, hogy beérjen a negyed nyolcas kezdésre. A pszichológusok – a pedagógusok mellett – hosszú évek óta jelzik, hogy csökkenteni kellene a tanulók terhelését, illetve érdemes lenne későbbi – reggel 9-es – iskolakezdésen gondolkodni. Alváshiánytól szenvednek a gyerekek, napi öt-hat óra alvással húzzák ki a hétköznapokat, amit hétvégénte maratoni durmolással próbálnak pótolni, ezzel pedig felborul a bioritmusuk. Vélt elvárásoknak próbálnak megfelelni. A médiából más sem ömlik rájuk, minthogy milyenek ne legyenek. Arról viszont már kevés szó esik, mi lenne a követendő példa – összegezte a „sláger-stresszorokat”.
A pszichológus szerint a személyes kapcsolatok is sérültek. – Rengeteg diáktól hallom, hogy megszűnt a családok összetartó ereje. Nincs családi együttlét otthon, megszűntek a közös étkezések, sok helyen nyoma sincs a családi fészeknek, ahol feltöltődhetnek a gyermekek.
Kottyán: A digitális világ nem pótolhatja a személyes kapcsolatokat
Hogy mi lehet a megoldás? Kottyán Edina szerint már általános iskolában szükséges lenne a megfelelő relaxációs technikák oktatása. Fontos lenne, hogy a diákok megtanulják felismerni, s kezelni a stresszes szituációkat. – A társas kapcsolatok is kiemelt jelentőséggel bírnak tinédzser korban, ezeket nem helyettesíti a Facebook-népszerűség. A digitális világ nem pótolhatja a közösen átélt élményeket. Emellett a család megtartó ereje lenne nagyon fontos. Ha egy jó önértékelésű, önbizalommal teli gyereket engedünk ki a nagyvilágba, annak nem lesz szüksége arra, máshol keresse a megerősítést.
Az iskolapszichológus elsődleges feladata a tanárok segítése, árulta el Kottyán Edina, aki szerencsés helyzetben van, hiszen mind a tanári kar, mind a diákok nyitott fülekkel várják. A szakember szerint fontos lenne eloszlatni azt a tévhitet, miszerint csak beteg embereknek lehet szüksége pszichológusra.
