A Szomáliából menekült iszlámkritikus író és politikus, Ayaan Hirsi Ali, a Harvard Egyetem munkatársaként tartott nemrég előadást a Prager University számára a feministák és a muszlim nők kapcsolatáról.
A Youtube-ra feltöltött videójában arról beszél, hogy ugyan a bevándorló férfiak kisebbik százaléka vesz részt az egy éve miattuk drámaian megnőtt nők elleni szexuális támadásokban, mégis hiba lenne azt állítani, hogy a probléma okai nem az iszlámban keresendők.
Míg nálunk, nyugaton a nők egyenjogúak és szexuális önrendelkezéssel élhetnek, addig a muszlim nők főleg árucikkekkel, vagy a prostituáltakkal vannak egy szinten, főleg, ha az utcán miniszoknyát merészelnek felvenni.
Hirsi szerint aggasztó a helyzet Európában, hiszen nem csak a muszlim nők élnek elnyomásban, hanem félő, hogy ezt a nézetet a muszlim férfiak kiterjesztik a nem muszlim nőkre is. Itt pedig el is érkeztünk a címben feltett kérdéshez: a muszlim nők elnyomása miért nem zavarja az amerikai és európai feministákat? Lobbierejükkel és szervezeteik képesek lennének kiállni, mégis csendben vannak.
Hirsi úgy véli, a nyugati feministák totális erkölcsi zavarodottságban élnek, mely betudható annak is, hogy nem megfelelően ismerik a Saríát (ez a kisebbik probléma), de érvként hozzák fel azt is, hogy a nem nyugati nőknek nincs szükségük védelemre, mert az sértheti őket. Fel is teszem a következő kérdést: csak a nyugati nők kiváltsága az egyenjogúság?
A magyar, francia, német, belga, ír, vagy a cseh nők lehetnek csak egyenjogúak a férfiakkal? Ha igen, az már eleve megkérdőjelezi a feministák létjogosultságát. Vagy a fene nagy jogvédésből kimaradnak a lassan szomszédokká váló közel-keletről érkező hölgyek?
A címlapfotón az amerikai énekesnő, Beyoncé pózol Rosie Riveterként. A képet az Instagramjára töltötte fel.
