Azt már tudjuk, hogy mi a városvezetés terve a belvárossal. A miniszterelnök múlt héten ígéretet tett a színház eredeti állapotának helyreállítására, és ezzel együtt a környezetét, a Püspökkertet is a századeleji állapotába tennék rendbe. A kulturális negyed program részeként az Erzsébet-liget lenne Veszprém Margit-szigete: egy olyan zöldfelület a belváros kellős közepén, ahol mindenki szívesen tölti a szabadidejét.
Mindezek azt jelentik, hogy a Színházkertben és a ligetben is felszámolják a parkolóhelyeket.
Ez elsőre radikális lépésnek tűnhet, a közlekedés-technológia azonban abba az irányba tart, hogy idővel a város összes parkolóját meg lehet szüntetni. Joel Budd írt egy cikket az 1843 magazinba arról, hogyan változtatja meg alapjaiban a városépítészetet az önvezető autók elterjedése.
Mert az önvezető autók már a spájzban vannak: tíz éve még csak scifikben meg mérnökök fejében léteztek, mára viszont több millió kilométert teljesítettek – úgy, hogy két kezünkön meg tudjuk számolni, hány balesetben voltak érintettek, és ezekben mind a másik fél hibájából. Jövőre Svédországban száz önvezető Volvót helyeznek forgalomba, és minden autókonszern azon dolgozik, hogy mielőbb piacra tudja dobni a maga önjáróját. Budd szerint a század közepére az önvezető autó lesz az alap, és csak a retromániások vezetik majd saját maguk a gépkocsijukat – hobbiból, nem szükségből.
Ez rövid távon is javítja az életszínvonalat: a mozgáskorlátozottaknak nem kell állandó kíséret, ha autóval akarnak közlekedni; az időseknek nem kell a romló látásuk és lassuló reflexeik miatt aggódni; a tinik pedig akkor is biztonságosan hazajutnak az esti buliból, ha tajrészegre itták magukat (amit senkinek nem ajánlunk!). Hosszabb távon azonban a városaink is átalakulhatnak.
Megszűnnek a parkolóhelyek, először csak a belvárosokban: amikor beérünk a munkahelyünkre, egyszerűen hazaküldjük az autót, amikor pedig ismét szükségünk lesz rá, egy mobilapplikációval odahívhatjuk magunkhoz. Második körben aztán a lakótelepeken is parkosítani lehet a megállóhelyeket, hiszen miért tárolnánk ott az autónkat, ha egyébként el tudja vezetni magát egy városszéli parkolóházba? Ezzel sokkal élhetőbbé válik a lakókörnyezetünk.
Arról nem is beszélve, hogy innen már csak egy lépés az, hogy
nincs is szükség saját autóra,
hiszen a városszéli parkolóházból bérautót is ugyanúgy hívhatunk magunknak egy Uber-szerű alkalmazással. Sőt, magával az Uberrel. A cég vezérigazgatója nem is titkolja, hogy a jelenlegi alternatív taxis szolgáltatás csak átmeneti a vállalat életében: ők hosszú távon arra készülnek, hogy önvezető autóflottát alakítsanak ki, amit az alkalmazás segítségével tudunk házhoz hívni, amikor pedig már nincs szükségünk rá, egyszerűen kiszállunk belőle, az pedig megy tovább a következő felhasználóhoz.
Ez várhatóan megfordítaná azt a trendet is, hogy az emberek pánikszerűen menekülnek az élhetetlen belvárosokból: ha hirtelen zöldbe borulna minden parkolófelület New Yorkban, Londonban, Budapesten vagy akár csak Veszprémben, a belvárosi élet hirtelen átokból áldássá válna. Ha pedig újra belaknánk a belvárosokat, azzal is tovább csökkenne az oda irányuló autóforgalom, hiszen minden gyalogosan is elérhető közelségbe kerülne.
A világ ebbe az irányba tart – csak az a kérdés, hogy húsz, ötven vagy száz év alatt jutunk-e el ide. Látva a technológia iszonyatos sebességű fejlődését, szerintem kevesebbet kell várnunk erre a világra, mint ma gondolnánk.
