2021. december 6.
//
Miklós névnap

Ha nem véded, véged!

2016. április 5. 12:58
Miért fontos a márkavédelem? Hogyan lépjünk fel a hamisítók ellen? Erről esett szó kedden a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közreműködésével megvalósult konferencián.

Az utóbbi évtizedekben óriási méreteket öltött a hamis tárgyak kereskedelme, ami rengeteg bosszúságot és komoly veszteséget jelenthet a cégeknek, különösen, ha nem fordítanak elég figyelmet márkájuk védelmére. A hatóságok, a fogyasztóvédelmi szervezetek igyekeznek mindent megtenni ez ellen, felkészült fogyasztók és vállalkozások nélkül azonban csak keveset tudnak tenni.

A keddi konferencia célja az volt, hogy eligazítson a márkavédelem jogi hátterében, és megmutassa, mi magunk mit tudunk tenni saját termékeink, szolgáltatásaink védelme érdekében.

Azzal, hogy mennyire fontos a márkaépítés, a legtöbb cég tisztában van: a kiterjedt kapcsolati háló, a hitelesség, a hírnév, a márkahűség kialakítása, az aktuális piaci helyzethez való igazodás, a társadalmi változások lekövetése mind hozzásegíthet ahhoz, hogy hosszú távon sikeres legyen a vállalkozás. Az azonban már talán kevésbé él a köztudatban, hogy a márka levédése, a szellemi tulajdonjogok milyen mértékben járulnak hozzá egy cég presztízséhez – hangzott el dr. Pál Roberta, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalából érkezett titkárhelyettes előadásában.

Annak ugyanis nemcsak az a célja, hogy a fogyasztó eligazodjon a hasonló termékek között.

A szellemi tulajdon levédetése azon túl, hogy oltalmat ad, hogy a kreatív tevékenységünknek vagy a kutatás-fejlesztésünknek az eredményét más ne használhassa fel, versenyelőnyt is jelent.

Pál RobertaPál Roberta

Míg négy évtizeddel ezelőtt az ingóságok adták a piacon a cégek értékét, mára a szellemi tulajdon sokkal nagyobb gazdasági súllyal bír. Ahogy azt egy korábbi kutatás is bizonyította, a védjegyekhez intenzíven kötődő vállalatok sokkal jobb eredményeket értek el, magasabb volt náluk a foglalkoztatás aránya, jelentősen többet kerestek az alkalmazottak, emelkedett a kereskedelmi színvonaluk, és a GDP-hez is nagy százalékban járultak hozzá. Érdekesség egyébként, hogy e tekintetben Magyarország az EU átlag fölött jár.

A szellemi tulajdon jogi oltalmának a cég életében tehát nagy jelentősége van. De honnan induljunk el? Dr. Vass László Ádám, az SZTNH titkára szerint a viták elkerülése végett érdemes már a tervezésnél megvizsgálni a versenytársak szabadalmait, védjegyeit, például szabadalomtisztasági kutatás, szabadalmazhatósági vélemény révén. Mérjük fel a szellemi vagyon elemeit és azok értékeit, majd tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket! Ilyenkor mindig azt kell megnézni, hogy a különböző oltalmi formák (üzleti titok, know-how, védjegy-oltalom, szerzői jog, iparvédelmi jog, formatervezési minta, használati minta) közül melyik az, amelyik a legjobb védelmet nyújtja a termékem számára, és azon is el kell gondolkodni, hogy szeretnénk-e, ha a védelem a határon túlra is kiterjedjen-e.

Vass László ÁdámVass László Ádám

Kövesdi Zoltán márkavédelmi szakértő kitért arra is, hogy

a bejegyzés ugyanakkor önmagában nem véd meg a hamisítóktól.

Minél sikeresebb ugyanis a termékünk, annál biztosabban fogják hamisítani. Ráadásul a hamisítók rendkívül rugalmasak és villámgyorsan tudnak reagálni a márkavédelmi intézkedésekre.

A szünetben hamis tárgyakat nézhettek meg az érdeklődőkA szünetben hamis tárgyakat nézhettek meg az érdeklődők

Létezik viszont néhány jó tanács, amelyekkel biztosíthatjuk magunkat. Egyrészt nagyon fontos a piacmonitorozás. Ez a márkaépítés alapja is, de később is folyamatosan résen kell lenni, figyelni, nem futunk-e bele véletlenül a „saját” termékünkbe. Érdemes egy-egy egyedi azonosítóval is ellátni azokat, ami a fogyasztónak is segítséget jelent. Hiszen

egy hamis, rossz minőségű termék megvásárlásával legenyhébb esetben csak a pénzünket dobjuk ki az ablakon, súlyosabb esetben viszont az egészségünket veszélyeztetjük.

A szakértő szerint kénytelenek vagyunk felkészülni a hamisítókra is, és amint kiszúrjuk őket, zéró toleranciát alkalmazni velük szemben, ellenkező esetben ez ugyanis a cég bukását eredményezheti.

Az előadások során szó esett arról is, hogy mit tehetünk, ha már mindenképpen megtörtént a baj. A levédetés ekkor is segíthet: a jogsértőkkel szemben bitorlási pert vagy büntetőeljárást lehet indítani, kérhetünk kártérítést, de a fogyasztóvédelem is ez alapján tud segíteni.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke: 36 milliárd forintos kárt is okozhatott a műtrágya kartellezés a magyar gazdáknak
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke: 36 milliárd forintos kárt is okozhatott a műtrágya kartellezés a magyar gazdáknak
Bige László és cégei akár 36 milliárd forinttal is megkárosíthatták a gazdákat az elmúlt hét évben -mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke péntek délután Veszprémben.
Veszprém Magyarországgal együtt előre megy, nem hátra
Veszprém Magyarországgal együtt előre megy, nem hátra
A legfontosabb kormányzati támogatásokról tartott sajtótájékoztatót Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője.
A magyarok 12 százaléka 12 hónapig bírná ki jövedelem nélkül
A magyarok 12 százaléka 12 hónapig bírná ki jövedelem nélkül
A magyarok 12 százaléka 12 hónapig bírná ki jövedelem nélkül, a lakosság 67 százaléka tudott több-kevesebb rendszerességgel pénzt félretenni az elmúlt egy évben - közölte a Provident Pénzügyi Zrt. az MTI-vel az anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült nemzetközi felmérés alapján.
Nőtt az ásványvíz-, üdítő- és gyümölcsléforgalom az idén az első három negyedévben
Nőtt az ásványvíz-, üdítő- és gyümölcsléforgalom az idén az első három negyedévben
Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.
A magyarok átlagosan 59 ezer forintot terveznek költeni az idén karácsonyi ajándékokra
A magyarok átlagosan 59 ezer forintot terveznek költeni az idén karácsonyi ajándékokra
A magyar lakosság átlagosan személyenként 59 ezer forintot tervez költeni az idén karácsonyi ajándékokra - közölte a Telenor pénteken az MTI-vel a magyarok ünnepi fogyasztási és kapcsolattartási szokásairól készült országos reprezentatív kutatása alapján.