A 2008-as gazdasági világválság nálunk is erősen éreztette a hatását: 6,9%-os GDP csökkenés történt ez évben, ami óriási érvágást jelentett a magyar gazdaságnak. A válság kezelése kezdetben hagyományos eszközökkel – hitelfelvétel és megszorítások – történt, a második Orbán-kormány azonban a stabilizáció új formáit vezette be: államosították a magánnyugdíjpénztárakat, valamint különadót vezettek be a külföldi vállalatoknál. Ugyanakkor jelentős forrásokat vontak a meg az oktatástól és az egészségügytől.
Dr. Mellár Tamás
Látszólag ez a modell mégis eredményes volt: egy átmeneti visszaesést követően 2014-től újra növekedést tapasztalhattunk a gazdaságban, tulajdonképpen fellendülés történt. Csakhogy ez a fellendülés igencsak megkérdőjelezhető.
Valójában egy Janus-arcú fejlődés zajlik ma Magyarországon
– jelentette ki Dr. Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem oktatója a magyar gazdaság helyzetéről tartott előadásában.
A legfrissebb KSH adatok szerint ma közel 3%-os növekedési ütem figyelhető meg a GDP-ben, gyakorlatilag 0%-os az infláció, a jegybanki kamatok 1,5%, az államháztartási hiány pedig 3% alatt van, a foglalkoztatottak száma nem volt ilyen magas a szocializmus óta (4,2 millió fő), a munkanélküliségi ráta kevesebb, mint az EU átlag (6,5%), a külkereskedelmi mérleg egyenlege pedig tartósan pozitív.
Ugyanakkor ha jobban megvizsgáljuk ezeket a számadatokat, máris árnyaltabb lesz a kép. Egyrészt a növekedés forrásai jórészt EU-s támogatásokból és a külföldi cégek dinamikus fejlődéséből származik, ráadásul ezek megfelelő felhasználása sem mindig garantált. Másrészt ma 5-600 ezer magyar dolgozik külföldön, emellett 200-250 ezer közmunkással számolhatunk, ezek függvényében pedig már 3,8 millió foglalkoztatottról beszélhetünk, s így a munkanélküliség is 10% fölé emelkedik. Az sem mellékes, hogy a világgazdaságban sosem tapasztalat defláció van, ezért nincs nálunk infláció, a forint árfolyama viszont folyamatosan romlik. Ráadásul az államháztartási hiány csökkenése a jóléti kiadások megnyirbálásával történt, ami hosszú távon negatívan érintheti a gazdaságot.
Mindezek az adatok a gazdaság sérülékenységére és a rendszer átalakítására hívják fel a figyelmet.
Mert mi történik például, ha megszűnnek az EU-s támogatások, vagy a külföldi munkavállalók nem küldik haza béreik egy részét?
Fontos lenne változtatni a gazdaságpolitikán is: míg 2010 előtt laza fiskális és szigorú monetáris politikát folytattunk, most épp az ellenkezője igaz. Ez azonban a rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti, a központosítás pedig ma már inkább károkat okoz. Korlátozott hatással bír a Növekedési Hitelprogram is: nincsenek jó profitkilátásaink, a hazai vállalkozások pedig alacsony versenyképességűek.
Mellár Tamás szerint kitörési pontot jelenthetne a mezőgazdaság és az élelmiszeripar átszervezése, például a kis-és középvállalkozások nagyobb egységekbe való integrálásával, komplett termelőláncok kialakításával. De nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megújuló energiákra, a környezeti gazdaságra is, valamint a kutatásra és fejlesztésre, be kellene törni a high-tech iparágakba is.
Dr. Markovszky György (Fotó: archív)
Dr. Markovszky György, az Iparkamara elnöke a kamara megyei gazdasági szerepvállalását ismertette. Úgy látja, fontos lenne, hogy még szorosabb együttműködés alakuljon ki az akadémiai kutatóhelyek és a kamara között, hogy olyan valós eredmények születhessenek, amelyek a gazdaság fellendítését szolgálják. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, de konkrét gazdasági fejlesztési célok kitűzése is fontos, máskülönben nem jó helyekre kerülnek a támogatások.
Veszprém megyében jelenleg 1500-2000 fős munkaerőhiány van – ezt munkaerő betelepítésével és munkaszállók létrehozásával kellene megoldani. Az elmúlt időszakban komoly előrelépések történtek a szakképzési rendszerben, de azt tovább kellene erősíteni új képzőhelyek megteremtésével, hogy lehetőleg helyben érjék el azokat a tanulók, valamint motiválni kell a fiatalokat arra, hogy lássák, szakképzettséggel is lehet messzire jutni. Ebben segítenek például az Euroskills és Wordskills versenyek.
Mindenképpen javítani kell az infrastruktúrán is, hiszen
ha például nem történik meg a 8-as út négysávosítása minden szakaszon, az kizár bennünket egy gazdasági körből.
De a közutak mellett a Veszprém-Székesfehérvár-Budapest vasútvonal korszerűsítésére is szükség van. Emellett a jövőben cél a kamarai taglétszám bővítése, hogy minél hatékonyabban tudjanak fellépni a vállalkozások érdekében.
Anna Grand Hotel Balatonfüred (Fotó: szallas.hu)
A gazdasági évnyitón adták át a 2014-ben alapított Felelősség a közösségért és környezetért díjat is. Az elismerést hagyományosan annak a vállalkozásnak ítéli oda a kamara és Veszprém megye önkormányzatának közgyűlése, amelyik tagja a VKIK-nek, és amely kiemelkedő eredményeket ért el környezetének javításában, valamint a gazdaság fejlesztésében. Idén a díjat a balatonfüredi Anna Grand Hotel kapta, amely amellett, hogy országszerte ismert szállodaként funkcionál, rendszeresen térítésmentesen adja ki dísztermét városi rendezvényeknek, kedvezményesen biztosít szálláshelyet programokhoz, helyet ad az Anna-bálnak, támogatja a kulturális eseményeket, elismert képzőhely is, ahonnan ma már rengeteg tehetséges cukrász, szakács, vendéglátó munkás került ki.
