Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Elkezdődött a Finnugor Kulturális Főváros programsorozat

2016. január 22. 22:31
Veszprém és Iszkaszentgyörgy megosztva viselheti a Finnugor Kulturális Főváros címet 2016-ban. A rendezvénysorozatot pénteken nyitották meg a Hangvillában.

Az eseményen Porga Gyula veszprémi polgármester elmondta: először 2013-ban neveztek meg finnugor kulturális fővárost, és azóta jellemzően Veszprémnél lényegesen kisebb települések töltötték be ezt a feladatot. Idén két olyan magyar önkormányzat nyerte el ezt a címet, ahol erősek a finnugor hagyományok. Veszprémnek több mint negyvenéves kapcsolata van Tartuval és Rovaniemivel, barátságok alakultak ki, és ezekre a testvérvárosi kapcsolatokra is építkezik az idei program.

Porga GyulaPorga Gyula

A kínálat összeállításában fontos szempont volt, hogy – jelentős részben alapozva a már meglévő kulturális értékeinkre – lehetőleg minden művészeti ágban tudjunk valami érdekeset mutatni, és a finnugor partnereinket is megismertessük a magyar kultúrával.

A kultúra mellett a tudományos életben is szeretnének csatlakozni a kezdeményezéshez, ebben a Pannon Egyetem lesz az önkormányzat partnere.

Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere szerint büszkeség és megtiszteltetés a cím birtoklása a 25 milliós finnugor világban, amihez Iszkaszentgyörgynek is komoly kötődése van. 1944-ben ezen a településen működött a Finn Nagykövetség a budapesti bombázások idején; van észt és finn testvértelepülésük is, és a finn köztársasági elnök is ellátogatott már a településre.

Gáll AttilaGáll Attila

Elindítottak egy ösztöndíjprogramot, melynek keretében egy udmurt lány látogatott el a településre. Weboldalukon észt, finn, udmurt nyelven is igyekeznek a magyar kultúrát megismertetni a nyelvrokonainkkal. Gáll szerint ez az év lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk magunkat, pozitív hírt adjunk magunkról világnak.

Petri Tuomi-Nikula finn nagykövet levélben köszöntötte a megjelenteket. Megköszönte a két önkormányzat munkáját, és kívánta, hogy az idei programok segítsenek tovább gazdagítani a magyarok és a finnugor nemzetek közötti kapcsolatokat. A programsorozat elemeként megnyitották a Reguly-társaság vándorkiállítását, egy udmurt porta felépítését bemutató fotókiállítást, ami dr. Salánki Zsuzsanna nyelvész, kutató munkája.

Pohárköszöntőt mondott dr. Szoboszlai András, a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület elnöke. Kijelentette: szeretnék eljuttatni a finnugor világ értékeit "azokhoz is akik hisznek benne, és azokhoz is akik nem", ezek a népcsoportok mind több száz, ha nem több ezer éves kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek, amit érdemes bemutatni. Hozzátette: reméli, hogy ez az év ablak lesz a világra, amin kitekintve megismerhetjük a finnugor értékeket, és amin keresztül Európa is megismerhet minket.

A megnyitón közreműködtek a Csermák Antal Zeneiskola növendékei.

Porga Gyula és dr. Szoboszlai AndrásPorga Gyula és dr. Szoboszlai András

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila
további cikkek
Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. tegnap 15:21 Perverz magyar népmesék? Perverz magyar népmesék? Mindig is arra vágytam, hogy felnőtt fejjel megmutathassam a kislányomnak a kedvenc meséimet, és közösen átéljük újra azt a varázslatos világot. Nem úgy képzeltem azonban, hogy zavartan nézek, hol a gyerekre, hol a tévére, hogy vajon ő is látta-e, amit én láttam. 2024. június 17. 16:01 Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat Kiosztották a Magyar Mozgókép Díjakat A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig annak alkotója, Koltai Lajos lett. Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán. 2024. június 16. 15:05 „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet „Még a beton is érzéki” - bemutatták a Kaláka filmet A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatták be az ötvenöt éve alakult Kaláka együttesről szóló másfél órás dokumentumfilmet, noha az is kiderül belőle, nem szeretik, ha a Kaláka szócska után még az ’együttes’ is odakerül, hiszen a Kaláka önmagában is a közös munkára, a szórakozva dolgozásra utal. 2024. június 15. 21:45

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.