A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara régóta kulcsfontosságú szerepet tölt be a gazdasági életben. Miért érdemes önökhöz fordulnia a vállalkozásoknak?
Mint törvényileg létrehozott szervezet, elsősorban törvényi feladatokat látunk el, ebben az egyik legfontosabb az általános érdekképviselet: összegyűjtjük az adott érdekkörben működő vállalkozásokat, és a hatóságok felé közvetítjük a felmerülő problémákat.
Minden gazdasági szereplőnek fontos, hogy megfelelően, jogszerűen működhessen, ezért abban is segítséget nyújtunk, hogy eleget tudjanak tenni a hatósági együttműködések során fellépő hatósági előírásoknak.
Ezen felül nyilvántartásba vesszük az egyes gazdasági szereplőket, pénzügyi, jogi és gazdasági tanácsadást nyújtunk, segítünk eligazodni a pályázati rendszerekben és a hitelügyintézés során.
Miként tudják ezzel elősegíteni a gazdaság élénkítését?
Nagyon lényeges alappillére a munkánknak a gazdaság fejlesztése: évente több száz rendezvényt szervezünk, amelyeken megpróbálunk segítséget nyújtani a vállalkozásoknak abban, hogyan igazodhatnának el a jogi dzsungelben. Magyarországon rendkívül bürokratikus rendszer működik, túl sok a jogszabály, egy kisebb vállalkozásnak pedig, amelyik nem rendelkezik saját jogi irodával, szinte lehetetlen átlátnia azokat. Ráadásul nem lehet minden vállalkozásra ráhúzni az összes szabályt: hogyan tudna például egy kiskereskedelem megfelelni egy olyan előírásnak, hogy a fekete és fehér árukat külön úton kell szállítani, ha nincsenek meg hozzá a fizikai feltételei? Nyugaton sokkal hosszabb múltra tekint vissza a piacgazdaság, élénkebb a kapcsolatrendszer, így ott megértőbbek a hatóságok, nálunk viszont egy sokkal kategorikusabb, merev rendszer alakult ki. Ezért ezekre a rendezvényekre mindig meghívjuk a hatóságok képviselőit is, hogy érthető nyelvre fordítsuk le a jogszabályokat, és diskurzus alakuljon ki a problémák kapcsán.
Egy vállalkozásnak nem az az elsődleges feladata, hogy jogszabályokat tanulmányozzon, neki csak töredék ideje van a bürokrácia teljesítésére. Azzal, hogy levesszük ezt a terhet a vállukról, elősegítjük, hogy a tényleges gazdasági feladatokra koncentrálhassanak és fejlődjön a gazdaság.
Milyen egyéb tevékenység kapcsolódik még a gazdaságfejlesztéshez a gyakorlatban?
Különféle klasztereket, szakmai klubokat működtetünk – akár a vendéglátás, a járműipar, az élelmiszeripar vagy a szolgáltatások területén –, amelyek havonta összeülnek, hogy megbeszéljék a vitás kérdéseket. Arra törekszünk, hogy minden ilyen összejövetel alkalmával kialakuljanak érdekcsoportonként eltérő, de lényeges és fontos vélemények, amelyeket mi az adott hatóságok, főhatóságok, a minisztérium felé közvetíthetünk, és amelyek azt szolgálják, hogy jobban igazodjanak egymáshoz a versenyszféra, a szereplők lehetőségei és az igazgatási eljárás vonalai. A klaszterek ezen túl beruházási támogatások igénybevételére is jogosultak: több klasztertag – három, öt vagy hét – összefogva megvásárolhatnak olyan nagyobb értékű gépeket, amelyeken aztán megosztozhatnak. Ez azért jó, mert így nem kell külön-külön mindenkinek teljesíteni azokat a szigorú eljárásokat, amelyek megint csak visszavetnék őket a hatékony gazdálkodásban.
Az utóbbi időben sokat hallhattunk a szakképzésekről is, amelyek szintén az Önök feladatköréhez tartozik.
A tevékenységünk másik fontos szeletét képezi a szakképzésekkel kapcsolatos tennivalók ellátása: gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése és minősítése, tanulószerződések megkötése, a duális képzés feltételeinek gyakorlati megvalósítása, a szakmai követelményrendszerek kidolgozása. De mi működtetjük a Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottságot is, ami a jövő szakemberképzésére vonatkozóan határoz meg irányokat. Nagy baj, hogy elmaradnak a képzési intézmények, az iskolákban elavult, 20-30 éves technológiákat tanítanak, miközben ma már a mi területünkön lévő cégek mind élen járó technikákat alkalmaznak. Ezt kellene tudni átadni a szakképzésben, mert addig a fiataloknak téves elképzeléseik lesznek, és nem akarnak szakmunkát tanulni. Másrészt egy cég csak akkor lehet sikeres, ha jól képzett szakembereket tud alkalmazni. A kamara ebben is igyekszik segíteni.
Tulajdonképpen híd szerepet töltünk be: azon dolgozunk, hogy az egyes felek közös nyelvet beszéljenek, és abból eredményes együttműködés szülessen.
Mennyire jelent ez nagy kihívást?
A szocializmusban volt egy mondás: „Tanulj fiam, ne kelljen dolgozni.” Ez még ma is kísért, és ezért van az is, hogy a szakképzésbe a leggyengébb 25% kerül. Holott rég nem helytállóak azok a sztereotípiák, amik a szakmunkást kísérték: nagyon komoly tudásra és felkészültségre van szükség ezeken a területeken. Jelenleg ott tartunk, hogy a vállalkozások már nem tőkehiánnyal küzdenek, hanem szakemberhiánnyal. A mi felelősségünk, hogy megpróbáljuk vonzóvá tenni a szakképzéseket a jövő generációja számára: különböző ismeretterjesztő filmeket készítünk, kijárunk az iskolákba, kapcsolatokat teremtünk, hogy a gyerekek ellátogathassanak a sikeresen működő multinacionális vállalkozásokhoz. Lehetőség van nálunk Erasmusra is, ami a nyelvismereten túl perspektívát ad. Nagy reményeket fűzünk a duális képzés irányába, ami lehetővé teszi, hogy a diákok már a tanulmányaik ideje alatt kipróbálhassák magukat a munka világában. Azok a cégek, akik vállalják, hogy gyakorlati képzőhelyként foglalkoztatnak egy tanulót, maguk is jól járnak: biztosabban találnak később munkaerőt, ráadásul olyat, akinek megvan a megfelelő képzettsége.
Összességében mennyire sikeres a kamara tevékenysége? Milyen a megye gazdasági helyzete?
Azt mondhatom, sikeres a tevékenységünk, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelentései alapján az élen járó megyék közé tartozunk. A szakképzésben résztvevő tanulóink 70%-a rendelkezik tanulószerződéssel, gyakorlati képzőhelyen végzi a gyakorlatát. Ez az ország legjobb arányai közé tartozik. Nagyon szoros, mindennapi kapcsolatot ápolunk a vállalkozásokkal is: több ezer partnerünk van, és a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat illetően is a legjobb három-négy megye között vagyunk. Ami még ennél is fontosabb, hogy kialakult egy bizalmi viszony, béke van: egyre kevésbé érezni a küldöttgyűléseken, ahol beszámolunk az eredményeinkről és szélesebb körben vesznek részt önkéntes kamarai tagok is, hogy elégedetlenek lennének.
