Tavaly a közigazgatási reformnak köszönhetően új struktúrájú költségvetést vezettek be. A kormány célja az volt, hogy különválassza az államigazgatási és az önkormányzati feladatokat, és mindegyikhez a megfelelő forrást rendelje hozzá. Ebben a rendszerben átalakultak az önkormányzatok kötelező és önként vállat feladatai is: a leglátványosabban talán köznevelési intézmények esetében érzékelhető a váltás. A korábban önkormányzati fenntartású iskolák állami működtetésbe kerültek, az önkormányzatra az intézményeket befogadó, a település tulajdonában lévő ingatlanok üzemeltetése maradt.
Az idei költségvetés a tavaly megalapozott és bevezetett új struktúra szerint épül fel, bár változásokra ebben az évben is van példa. A gyermekétkeztetés finanszírozásában például az óvodai ellátáshoz hasonló feladatalapú támogatási rendszer lépett életbe, a feladat támogatása a köznevelési ágazat helyett a jövőben a szociális ágazatnál jelenik meg. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is a pénzbeli ellátások, illetve az alapellátások biztosítása.
Lássuk a számokat! A költségvetés előirányzott főösszege 18.056.073 ezer forint (közelítőleg 18 milliárd), vagyis ennyi kiadást és ugyanennyi bevételt terveznek.
Bevételek
Ami a bevételeket illeti: 10,5 milliárd forintot tesznek ki a működésből származó bevételek, ennek nagy része az államháztartáson belüli támogatásokból (3,5 milliárd) és az adóból, illetékekből, bírságokból, egyéb közhatalmi bevételekből (5,48 milliárd) származik. A fennmaradó összeget az önkormányzat és intézményeinek működéséből fakadó bevételek adják. Érdemes megjegyezni – erre a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság véleményét megfogalmazó Nagy Piroska elnökasszony hívta fel a figyelmet –, hogy az államháztartáson belülről származó támogatások 10,8%-kal haladják meg az előző évi eredeti előirányzatokat.
Nagyságrendileg 6,1 milliárd forintot tesznek ki az úgynevezett felhalmozási bevételek, ide értendők az ingatlanértékesítések, pénzügyi befektetések vagy akár a vis maior támogatások, de itt jelenik meg az önkormányzati adósságkonszolidáció is.
„A szabályozás fontos eleme” – írta az illetékes bizottság elnöke, Nagy Piroska – „hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció folytatódik, a 2013. december 31-i adósságállományt (2.474.946 eFt) a Magyar Állam, részben átvállalás (740.981 eFt) formájában, részben törlesztési támogatás (1.733.964 eFt) útján konszolidálja. Az adósságrendezéshez kapcsolódóan a Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattartozáshoz Magyarország Kormánya támogatás formájában hozzájárul. A Kormány 1056/2014 (II.11.) határozata alapján 2014.évben 605.800 eFt egyszeri támogatást biztosít, míg 2015-2023. években a központi költségvetés előkészítése során szükséges gondoskodni a forrás tervezéséről.”
Költségek
A bevételeknél is érdekesebb a ráfordításokat tartalmazó táblázat, hiszen ebből derül ki, mire költ idén az önkormányzat?
Ahogy azt korábbi sajtótájékoztatóján Porga Gyula polgármester is kifejtette, fontos mérőszám a működés és fejlesztés aránya: előbbire a költségek 64, míg a fejlesztésekre 36 százalékát szánják.
Az önkormányzat működésére szánt összesen 10,1 milliárd forint eloszlásáról már korábban beszámoltunk, ezt az összefoglalónkat elevenítsük fel! Ez alapján a működési költségek megoszlása a következő:
- Szociális és egészségügy: 15% (~ 1,5 milliárd Ft)
- Oktatás: 31% (~ 3,2 milliárd Ft)
- Sport: 4% (~ 0,4 milliárd Ft),
- Városüzemeltetés: 14% (~ 1,5 milliárd Ft)
- Kultúra: 21% (~ 2,2 milliárd Ft)
- Egyéb feladatok: 15% (~ 1,5 milliárd Ft).
A bizottság véleményét Nagy Piroska elnök fogalmazta meg (archív fotó)
A fejlesztésekre fordított hányadról Brányi Mária alpolgármester tartott sajtótájékoztatót a múlt héten. Megújul a Jutasi lakótelep: a Smaragdváros projektben több közterület, lakóépület; az Agóra projektben pedig az egykori HEMO épülete születhet újjá. Felújítják az ősszel kiégett bakonyi házat, nagy volumenű fejlesztések folynak az állatkertben és a közlekedési hálózatra is látványos beruházások várnak.
A költségvetésben a legnagyobb beruházási összeg – az idei évre 718 millió forint – az állatkert neve mellett szerepel. A félmilliárdot meghaladó fejlesztések között a belvárosi rehabilitáció 1/B üteme (561,5 millió), az Agóra projekt (515,2 millió) és a Smaragdváros (609,4 millió) található meg, de szintén százmilliós nagyságrendű fejlesztés lesz az észak-déli úttengely kialakítása (262,4 millió) és a bándi kerékpárút (434,5 millió) is.
Felújítások
Kisebb összegű, ám nem kevésbé fontos felújításokra is számíthatunk az idén. A legnagyobb tétel ebben a műfajban a megyei könyvtár tetőszerkezetének 52 milliós vis maior felújítása, de ehhez mérhető a kertészeti felújítások 45 milliója, vagy a Ringató óvoda át- (vagy inkább újra-)építése miatt onnan ideiglenesen kiköltöző csoportok elhelyezése miatt szükséges felújítások, összesen nagyságrendileg 37 millió forintért. A bakonyi ház 32, a járási hivatal előtti terület 10 millió forintból újulhat meg. Az intézményi felújítások leginkább a Petőfi Színházat érintik a költségvetési tervezet alapján: a színpad padozatát 15 millióért cserélik ki, a teherliftet és a színészház kazánját összesen hárommillióért javítják.
Intézményi költségek
Az óvodák összesen 1,44 milliárd forintra számíthatnak ebben az évben. A beruházások közül a legnagyobb – 5,1 millió forint értékben – az Egry úti óvodára vár, bár fontos megjegyezni, hogy a Ringató óvoda teljes átépítését nem az intézményi költségek között számolják el, így a számok ezúttal nem a leglátványosabb átalakulás felé mutatnak.
Az egészségügyi és szociális intézményekre 655 millió forint jut.
A kulturális és közművelődési intézmények között elosztandó 1,68 milliárd forintból a Petőfi Színház kapja a legnagyobb adagot, ők nagyságrendileg 700 millió forintból gazdálkodhatnak. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a tervezett bevételek terén is utcahosszal a színház vezet 231 milliós előirányzattal, míg a második Laczkó Dezső Múzeumnál a felénél is kevesebb, 99 milliós bevételt terveznek. Ráfordításokban azonban az Eötvös Károly Megyei Könyvtár megelőzi a múzeumot: míg a könyvtár 356 millió forinttal gazdálkodhat, a múzeumnak 237,6 millió jut.
