„Még le sem zárult az uniós költségvetési ciklus, máris a következőt tervezzük” – vázolta a helyzetet Porga Gyula polgármester.
A jövőbeli fejlesztéspolitika címkézett támogatást adna az önkormányzatoknak, ennek feltétele az, hogy azok megalapozott fejlesztési stratégiával rendelkezzenek. Szintén változás, hogy a települések nem önállóan kapják meg ezeket a pénzeket, a városoknak a tervezett fejlesztésekkel túl kell lépniük a közigazgatási határukat, partnerségi kapcsolatokat kell kialakítaniuk a civilekkel, az intézményekkel, a város térségében található kisebb önkormányzatokkal, vállalkozásokkal.
Porga Gyula
„Veszprémben már eddig is számos olyan projekt működött, ami túlnyúlt a városhatárokon. TDM szervezetünkben Zirctől Tapolcáig alakítottunk ki együttműködést, amelyben a közös pontokat keressük, nem pedig azt, ami szétválaszt minket” – hangsúlyozta a polgármester. – „Egyetlen helyes útban rejlik az erőnk, ez az összefogást. Bevezettük a helyi pénzt, 27 konzorciumi partner bevonásával újítottuk meg a belvárost. Ez nem volt könnyű feladat, a végeredmény mégis olyan, amit büszkén vállalunk, jó döntés volt a lehető legszélesebb körre kiterjeszteni a feladatokat.”
„Szeretnénk olyan programot megalkotni, ami a térségnek, a településeknek és Veszprémnek is fontos. A megyeszékhely részéről teljes nyitottság van a leendő partnerek felé.”
Józsa Tamás kabinetfőnök részletesen ismertette az uniós pénzosztási rendszer változásait.
Józsa Tamás
Az elmúlt időszakban a a kohéziós politika nem töltötte be a neki szánt szerepet, nem tudott lehetőséget biztosítani a felzárkóztatásra, ezért az első helyre a gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás kerül a következő hét évben. Nekünk tehát egy gazdaságfejlesztési stratégiát kell megfogalmaznunk.
A stratégiai célkitűzésekre kevesebb pénz jut, mint az elmúlt hét évben, viszont sokkal szigorúbban kérik számon a teljesítéseket. Ezért fontos, hogy minden szakterület pontos stratégiával rendelkezzen. Magyarország számára összesen 7200 milliárd forint lesz elérhető. Az operatív programok még nem álltak teljesen össze, ezeket a múlt héten küldték meg Brüsszelnek.
A gazdaságfejlesztési – és innovációs operatív program (GINOP) lesz a legfontosabb, a területi fejlesztéseknek is ezt kell elősegíteniük. A terület- és településfejlesztési operatív program a versenyképesség, gazdaságélénkítés, munkaerőpiac erősítése lesz a fő irányvonala. Ez a városokról, nem pedig a kistérségekről szól, ugyanakkor figyelembe kell venni a stratégiai kistérségeket, a tapasztalt változásokra reagálnia kell a városoknak. A saját területükön elhelyezkedő vállalkozásokat kell helyzetbe hozniuk.
Az intézményhálózat és az önkormányzati szolgáltatások fejlesztése viszonylag szűk forrásokat kap majd, és egészen speciális helyzetbe kerülnek a szociális programok és a kistérség-fejlesztési politika, kisebb közösségek támogatása, az alulról jövő kezdeményezések felkarolása. A nem megyei jogú városok nem rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy saját stratégiákra alapuló kerettel gazdálkodhassanak.
Az EU-ban a népszaporulat negatív, amit csak a bevándorlás tud enyhíteni, ám a tervezési időszak végére még így is kevesebben leszünk Európában, mint most vagyunk. Ez egy gazdasági fordulatot hoz majd magával. Másrészt az unión belül is megfigyelhető egy elvándorlás keletről nyugatra.
Hazánkban is hasonló a helyzet: csak négy olyan megyei jogú város van az országban, ahol nő a népesség. Míg Érd egyre inkább Budapest kertvárosává válik, Sopront az osztrák határ közelsége miatt választják sokan, Kecskemét pedig az ide települő multinacionális vállalatok miatt vált vonzóvá, addig Veszprém egy élhető város, sok tényező vonzóvá teszi a települést. Kiegyensúlyozott fejlődési pályán vagyunk, a munkanélküliség országos szinten itt az egyik legalacsonyabb. A demográfiai helyzet mégsem annyira kedvező, szükség lenne a fiatalokra, fenn kell tartani a betelepülést.
Az Integrált településfejlesztési stratégia eddig városrészekre osztotta a megyeszékhelyet, 11 akcióterületet hozott létre, ezek közül négyben történtek komolyabb előrelépések az elmúlt ciklusban: a belvárosban, az állatkert-vár turisztikai területen, a szociális akcióterületen a Jutasi úti lakótelepen, illetve a repülőtéri akcióterületen tett a város olyan lépéseket, ami erősítette a pozícióit.
Hogy mit hoz a jövő? Cikkünk második részében, holnap részletesen bemutatjuk.
