Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy ez az épület volt Veszprém első szállodája, ami egyben a város polgárosodásának egyik jelképe és színhelye is. A hagyomány szerint 1848-ban Petőfi is itt szállt meg, itt értesült a párizsi forradalomról. Az épület mostani felújításának köszönhetően nagy részben visszanyerte eredeti formáját. Az elmúlt három évben számtalan beruházás valósult meg a városban, mi veszprémiek elégedettek lehetünk, a városvezetés jó döntéseket hoz és képes megszerezni ezekhez a szükséges anyagi támogatást is.
dr. Navracsics Tibor és Porga Gyula
Porga Gyula polgármester elmondta, hogy nagyon komolyan vették a pályázati útmutatóban szereplő szempontokat, úgy mint a helyi gazdaság élénkítése és a közösség erősítése. Ezt bizonyítja az is, hogy huszonnyolc konzorciumi partnerrel vágtak bele a belváros megújításába, ők anyagi áldozatokat is vállaltak. A polgármester örömmel látta, hogy a belváros megújítása nem csak politikai akarat, hanem a közösség szándéka is. Hozzátette: a projektnek még nincs vége, a Kossuth utca átalakítása és a Hangvilla létrehozása, valamint két parkolóház kialakítása is folyamatban van, előttünk áll.
Ferenczy Gábor, dr. Navracsics Tibor, Porga Gyula és Vászolyi Árpád
Ferenczy Gábor, a Pro Veszprém Kft. ügyvezetője hozzátette: a tervek összeállításakor fontos szerepet játszott az épület elhelyezkedése: az egykori Korona Szálló egy fontos csomópontban, kitüntetett helyen található, ám külső megjelenése eddig nem tükrözte ezt a fontos szerepet. A társasházként működő épület tulajdonosai példamutató összefogással tették lehetővé a felújítást, amit az itt működő irodák és vendéglátó-helyiségek kéréseit figyelembe véve időzítettek az őszi hónapokra.
Vászolyi Árpád
Vászolyi Árpád, az épületben működő Mackó Cukrászda tulajdonosa felelevenítette az épület történetének néhány momentumát, így azt is, hogy a negyvenes években a világháborúból hazatérő katonák az első kaszinótojást itt fogyasztották el. A ház helyzete nem volt mindig olyan pozitív, mint most. A hetvenes években, a belváros nagy átalakítása során rombolásra ítélték az épületet, ami azonban az évtizedek során mégis fennmaradt. Örömteli fordulatnak tartja, hogy a külvárosban létrejött plázák és hipermarketek korában a városvezetés elhatározta, hogy újra a belvárosba csábítja az embereket az épületek és külső terek esztétikai és funkcióbeli megújításával.
