2022. január 26.
//
Vanda névnap

Dr. Kahler Frigyes: A Brusznyai-per / Hiteles dokumentum a koncepciós pereket vizsgáló jogtörténésztől

2008. október 23. 1:06
Dr. Kahler Frigyes 1998-ban kezdte vizsgálni az ötvenes években lefolytatott koncepciós pereket, a semmisségi törvényt vizsgáló bizottság jogász tagjaként, majd az Antall-kormány idején a történelmi tényfeltáró bizottság elnökeként. Feladata volt, hogy átlássa azt a szövevényt, ami a bolsevikok észjárását jellemezte. Később arról született döntés, hogy közreadják néhány per anyagát, köztük a Földes Gábor, Tóth Ilona és Brusznyai Árpád ellen lefolytatott koncepciós perek dokumentációit. A Brusznyai-per című kötet először 1998-ban, majd 2002-ben jelent meg, akkor már Mádl Ferenc köztársasági elnök előszavával.

Egy jogállamban akkor indul valaki ellen büntetőeljárás, ha bűncselekmény történik, s annak az a feladata, hogy tisztázza a bűncselekmény körülményeit, azt ki és miként követte el. Ha a büntetőeljárásnak politikai célzata van, már koncepciós perről beszélünk – mondta dr. Kahler Frigyes, Nagyvázsonyban tartott könyvbemutatóján. Ezekben általában kitalált a tényállás, tehát nem felel meg az igazságnak, vagy csak részleteiben igaz, de azt úgy montírozzák, hogy egészen más hatást keltsen. A koncepciós pereknek egyébként összesen 12 fajtáját ismerjük – fogalmazott a bíró, jogtörténész. Kutatásai alapján egyértelműen felelőssé tehető Kádár János, Apró Antal, Marosán György és Münnich Ferenc is, akár a felső katonai vezetés, Gyurkó László 30-50 embere, valamint a végrehajtó pufajkások. Mire szabadon vizsgálni lehetett a koncepciós pereket, a nagy többség már nem élt, kivéve a végrehajtó harmadik erőt, akik azóta is megfoghatatlanok – mondta dr. Kahler Frigyes. Elévülés viszont nincs, mert ami akkor történt, az, akár a nácizmus az emberiség ellen elkövetett bűntett volt. Nincs kettős mérce – fogalmazott a bíró-kutató. Majd hozzátette, a két rendszer egy tőről fakadt, az egyik hazug fajelmélet, a másik hazug osztályelmélet. Nincs különbség.

 

Brusznyai Árpád, Tihanyi Árpádhoz, vagy Földes Gáborhoz hasonlóan a rendszer ellensége volt. Tőlük rettegett november 4-én leginkább a kommunista rezsim. Miért is? – mert mindannyian karizmatikus emberek voltak, akiket köztisztelet övezett, akikre hallgatott a nép. Brusznyai tanárember volt, klasszika-filológus, nem voltak politikai ambíciói. Egyetemen tanított, de mivel mélyen vallásos volt, ráadásul bátyja katolikus pap volt, hamar az egyetem falain kívül találta magát. Ezt követően költözött Veszprémbe és lett a patinás Lovassy Gimnázium tanára. Az emberek választották a Megyei Forradalmi Tanács elnökévé – s csak addig kívánta betölteni posztját, amíg fel nem áll egy törvényesen megválasztott testület. Munkáját ezen rövid idő alatt is a legnagyobb humanitással végezte. Amikor Pap János felkereste, hogy munkára van szüksége, eredeti szakmájának megfelelően, vegyésztechnikusi álláshoz juttatta Brusznyai Árpád. Rettegett a fegyvertől és elítélte az erőszakot, így neki köszönhető, hogy az egyetemisták kezébe nem került fegyver és harcok nem folytak Veszprém utcáin. Mindezek ellenére azzal vádolták, hogy halállistát készített – ami persze sosem került elő – valamint 180 orosz katona és 70 civil haláláért tették felelőssé. Az igazság ezzel szemben, hogy úgynevezett testvértűzben, amikor nem ismerték fel a saját erőket, egymást lőtték a szovjetek, de alig néhány orosz katona esett ennek áldozatául. 1957-ben tartóztatták le, akkor már Vácon tanított.


dr. Kahler Frigyes: "Brusznyaié az egyik leghirhedtebb, legabszurdabb koncepciós per"

Brusznyai Árpád pere, jogi cirkusz volt – fogalmazott dr. Kahler Frigyes. A nyomozótiszt, tanú volt egy személyben. Naphosszat beszéltették Brusznyait, mondjon el mindent, ami tudomása szerint Veszprémben történt. Ám jött a csavar. Amikor többé nem számít mi történt és mit követett el. Új kérdéseket fogalmaztak meg irányába: Miért akarta megdönteni a proletárdiktatúrát? Mi a véleménye Nagy Imréről, vagy a szovjet megszállásról. Nem számított mit felel, hiszen már készen volt a gépelt vallomása, s addig verték, míg azt alá nem írta. Mezei Barna jogtörténész hasonlította össze először Brusznyai, Tóth Ilona és Földes Gábor perét, és arra a döbbenetes megállapításra jutott, hogy a vallatók ugyan azon forgatókönyvet alkalmazták, mint az 1800-as években Batthyány esetében. Vagyis a bizonyítási eljárás egy komédia. A Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnöke ellen az a Kónya Lőrinc tanúskodott, aki aláírta a parancsokat. A létező dokumentumokat senki sem szerezte be az eljárás során.

Az elsőfokú ítélet még életben hagyta Brusznyai Árpádot. Pap János, a megyei párttitkár viszont levelet írt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, melyben méltatlankodott az enyhe, életfogytig tartó börtönbüntetést kimondó ítélet miatt. A másod fokú ítélet, természetesen súlyosbítás. Kötél általi halál. Még egy esélye volt a fiatal tanárnak, a kegyelmi tanácskozás. Ennek tagjai voltak két honvéd ezredes, két volt ÁVÓ-s tiszt és a tanácselnök. Épp a két katonai vezető érzett rá Brusznyai ártatlanságára, de a többség szava döntött. Az ítéletet végrehajtották. Brusznyai Árpádot kivégezték. 34 éves volt.


Brusznyai emlékű a veszprémi Megyeház téren, Melocco Miklós szobra

 

 

 

 

Füssy Angéla

További cikkek

Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra!
Idén június 9. és 12. között rendezik meg a hazai filmes mustrát.
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
A négynapos – január 27-30. között zajló – rendezvényen összesen hat nemzetközi dokumentumfilmet vetítenek a Cinema Cityben, melyek komoly nemzetközi sikereket értek el a közelmúltban.
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
A Művészetek Háza 2022-ben változatosabbá teszi kiállítási palettáját: új tematikaként jelenik meg a design és az iparművészet. Az Érintkezések/Contacts a kortárs textil-és ékszerművészek legfrissebb munkáit mutatja be.
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Egyszerre ránt vissza a múltba és néz a jövőbe, rendkívül lendületes és nem fél szembenézni a multikulti lét kérdéseivel. 2022-ben a szerbiai Újvidék Európa egyik kulturális fővárosa, a grandiózus évnyitó ünnepségre pedig Veszprém is meghívást kapott, ami remek apropót adott ahhoz, hogy tippeket gyűjtsünk déli szomszédunktól a kevesebb mint 12 hónap múlva esedékes címváltásig.
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Képregény kiállítás, fesztivál egy erődben, vendégszerető emberek és isteni ételek. Ha önmagában a tény, hogy belekukkanthatunk, mit jelent a gyakorlatban az Európa kulturális fővárosa cím, nem elég, mondunk még egy pár okot, amiért érdemes déli szomszédunk felé venni az irányt.