Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. március 21. Benedek
Veszprém
9°C
2026. március 21. Benedek
Veszprém
9°C

A Séd-völgy malmai

2011. március 25. 11:52
A veszprémi történelmi szalon harmadik beszélgetésében a Séd völgyének meghatározó elemiről, a vízimalmokról esett szó.

A veszprémi Hét Domb Alapítvány és a Veszprém Megyei Levéltár által közösen létrehozott Veszprémi Történeti Szalon beszélgetéseinek célja, hogy megszólalási lehetőséget biztosítsanak a régi veszprémi polgároknak. Meggyőződésük, hogy Veszprém és az itt lakók történetét csak a veszprémiek írhatják meg és idézhetik fel hitelesen. Csak a veszprémiek visszaemlékezései, történetei teremtik meg közös városi történelmüket, a régmúlt időkből fakadó városi mitológiát. A csütörtöki fórum a Séd völgyének malmairól szólt.

Némedi Lajos alpolgármester köszöntőjében felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy most különös apropója van a rendezvénynek. A közelmúltban adták át a megújult Séd-völgyet, így mostanában még érdemesebb arra sétálgatni, mert a jövő, a jelen és a múlt most még jobban összekapcsolódhat.

A beszélgetésen elsőként Rácz Katalin, a Hét Domb Egyesület tagja beszélt régi családi fényképein keresztül arról a veszprémi légkörről, amelyet gyerek korában magába szívott.
A Séd völgyének öreg malmait Hegyalja István kisfilmjének segítségével ismerhettük meg. A beszélgetés résztvevői, Éllő György, Wöller István, Budai Csaba, Magyar János, Venczel Lőrinc és Godzsa József pedig minden elképzelhetőt elmeséltek róluk, s környezetükről.

A Séd egyik forrása az ördögsziklánál található, amely ma is hasznosítható vízhozammal rendelkezik. Tágabb környezete, a Sas-hegy régi ökoszisztémája azonban napjainkra eltűnt. A vízimalmok születési ideje a Krisztus előtti időkre tehető, hazánkban Szent István korában terjedtek el. Az 1760-as években már a Tumler Henrik alkotta vízimalom működtette azt a szivattyút, amely a várba vitte fel a vizet.

A malmok hajtószerkezeteitől kezdve működésük minden részletét megismertették velünk a beszélgetésen részt vevő szakemberek. A vízikerekek érdekessége, hogy első példányaik nagyobb hatékonysággal működtek, mint későbbi áttervezett utódaik. Az alkatrészeket kezdetben maguk a molnárok készítették, majd ezt a feladatot malomácsok végezték. A kerekek után a hengerszékek vették át a munkát, mellyel az 1892-es párizsi kiállítás aranyérmét is elnyerték készítői. A modern kor turbinái azonban már jóval kényesebb szerkezetek voltak, több kezelést, nagyobb hozzáértést igényeltek…

A gyökereket vesztett, sehová sem tartozó emberből talán a történelmi szalon beszélgetései faraghatnak a szervezők szerint veszprémi lokálpatriótát. Rendezvényüket azoknak ajánlják, akik „veszprémi polgárnak készülnek”, vagy csak egyszerűen érdekli őket a város történelme, régi történetei.

Zatkalik-Peresztegi Virág
további cikkek
68 emberrel 27 órányi izgalmas beszélgetés egy kötetbe sűrítve kultúra 68 emberrel 27 órányi izgalmas beszélgetés egy kötetbe sűrítve A képernyőről a lapokra költözött a veszprémi StúDió podcast. Dióssy László és Wéber László népszerű beszélgetőműsorából a páros kiválasztott 68 „megkerülhetetlen” embert, akiknek az interjúit kötetbe foglalták. A péntek délután a Betekints Hotelben tartott bemutatón több érdekes és olykor megmosolyogtató kulisszatitkot is felfedtek a szerzők a könyvről. ma 13:11 Egy jegy, egy esély – színházi összefogás Simi gyógyulásáért kultúra Egy jegy, egy esély – színházi összefogás Simi gyógyulásáért Simi egy ritka genetikai rendellenességgel született, tízéves, életvidám kisfiú, aki – minden nehézség ellenére – tele van álmokkal. Szeret sütni-főzni, horgászni, barátaival időt tölteni, és legnagyobb vágya, hogy egyszer önállóan járhasson, szabad életet élhessen. 2026. március 18. 16:21 Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik kultúra Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik A Flódni című improvizációs színházi est receptje – ahogy egyik alkotója, Stahl Judit fogalmaz – meglepően egyszerűnek tűnik: össze kell keverni a színházi rögtönzést Budapest és más magyar városok elfeledett kultúrtörténeti és gasztronómiai sztorijaival, majd az egészet olyan színészekre bízni, akik a legváratlanabb helyzetekből is képesek jelenetet teremteni. A produkció alapötlete és dramaturgiai váza Judit és lánya, Stahl-Bohus Hanna közös munkájából született meg, őket kérdeztük a veszprémi előadásról, ami március 20-án lesz a Hangvillában. 2026. március 17. 15:53

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.